Kuba nem terrorizmust támogató állam többé - de vajon meddig?
A döntés sorsa labilis, mert a megválasztott elnök környezete nem lelkes a hírtől, hogy Kubát felmentsék a terrorizmust támogató állam címkéje alól. A döntést az új kormányzat nagy valószínűséggel vissza fogja vonni.
HIRDETÉS
Joe Bident az vezette a határozat meghozatalára, hogy Kuba az utóbbi 6 hónapban nem mutatott olyan tevékenységet, ami a nemzetközi terrorizmus támogatására utal, valamint készséget mutatott az országban fogva tartott 533 politikai fogoly szabadon bocsátására.
A leszerelő Fehér Ház egyben szeretné megnyitni az évtizedek óta befagyasztott pénzügyi, kereskedelmi és utazási korlátokat is a két ország között, arra hivatkozva, hogy az sok ember és vállalat érdekeit sérti. „Ez a döntés véget vet azoknak a konkrét kényszerintézkedéseknek, amelyek sok mással együtt súlyos károkat okoznak a kubai gazdaságban, súlyos hatással a lakosságra” – áll a külügyminisztérium közleményében.
2015-ben Barack Obama elnök levette Kubát arról a listáról, amelyen Iránnal, Észak-Koreával és Szíriával együtt szerepelt, mint olyan állam, amely szponzorálja terrorcselekmények elkövetését más országokban vagy azok ellen. Később azonban, elnöksége utolsó évében Donald Trump visszahelyezte a szigetországot a hátrányos státuszba.
Nagy az esélye annak, hogy Trump újra visszaállítja a tiltást
A bejelentett, de még nem végrehajtott döntéshez a Kongresszus hozzájárulása is szükséges, mivel a költségvetést is érintő rendelkezései vannak, beleértve a Trump-korszak pénzügyi korlátozásainak visszafordítását is egyes kubaiak esetében.
A republikánus oldal azonnal haragosan reagált a bejelentésre. Kedden több kongresszusi tag emlékeztetett a havannai amerikai követség digitális megfigyelésére és elektromos zavarására, ami egészségügyi problémákat is okozott a képviselet munkatársainak körében. A fenyegető zavart sokan az orosz titkosszolgálat akciójának tekintették.
Jim Rich idahoi szenátor szerint, aki a testület nemzetbiztonsági bizottságát vezeti, Kuba menedéket ad a Hamász és a Hezbollah terroristáinak saját területén, ezért a döntés nem csak szégyenteljes, de téves is.
A Szenátus republikánus tagjai szerint a venezuelai Maduro-rendszer elnyomó politikájának kubai támogatása szintén súlyos kockázatokkal jár. A legtöbb kritika Florida felől érkezett, ahol tartanak a kubaiak hirtelen beözönlésétől, anélkül, hogy kellő nemzetbiztonsági szűrésnek vetnék őket alá.
A leghevesebb ellenző várhatóan a leendő külügyminiszter, a szintén kubai leszármazású Marco Rubio volt floridai szenátor lesz, aki folyamatos kritikusa a havannai kormánynak. Rubio 2021-ben a fő ösztönzője volt annak, hogy Trump helyezze vissza Kubát a feketelistára, és ugyanez várható most is.
2323-ban a szenátor még azt is nehezményezte, hogy az USA beengedi területére Miguel Canal-Diaz kubai elnököt, aki az ENSZ közgyűlésén vett részt.
A fellépés ennek ellenére megtörtént, és a kubai vezető a globális megértés és tárgyalások híveként szólalt fel.
Nem világos, hogy a határozat hatályba léphet-e Donald Trump beiktatásának napjáig, de esélye kicsi, tekintve a Kongresszus azóta létrejött republikánus többségét.
Tudósításunkat bővítjük.
