Úgy volt, hogy a hétvégén Szingapúrban tárgyal az amerikai és a kínai védelmi miniszter, de ez elmaradt. A két ország között gyakorlatilag megszűnt a katonai egyeztetés és információcsere, ami növeli a véletlen incidensek veszélyét.
Kína összekötné a katonai kérdéseket a gazdasági ügyekkel, az USA viszont külön kezelné ezeket - így lett a hangulat még ridegebb, mint előtte. Ezekben egyelőre csak olyan személyiségek tudnának közvetíteni, mint Elon Musk.
HIRDETÉSA remélt kétoldalú egyeztetés helyett Lloyd Austin amerikai védelmi miniszternek péntek este be kellett érnie egy futó kézfogással kínai kollégájával egy szingapúri luxushotelben. Pedig a Shangri-La Értekezlet nevű éves rendezvénytől sokat vártak Washingtonban, mert ez a legfontosabb alkalom az ázsiai biztonsági kérdések megbeszélésére és a kapcsolatépítésre.
Idén tartják a 20. ilyen találkozót, és a témák ezúttal élesebbek, mint korábban bármikor. Az esemény súlyát jelzi, hogy a felszólalók között olyan személyiségek vannak, mint Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, Josep Borrell uniós fődiplomata, Avril Haynes, az amerikai hírszerzés feje, a brit, az ukrán és a német védelmi miniszter, valamint még egy sor kormányfő és katonai vezető szerte a világból.
Oroszország nincs jelen a tanácskozáson, Kína új biztonsági koncepcióját pedig vasárnap mutatja be Li Shangfu védelmi miniszter.
Nem sikerült négyszemközt beszélni
A kínai fél hűvös távolságtartása amerikai partnerétől annak a jelzése, hogy Peking nem kívánja leszűkíteni az amerikai-kínai dialógust a regionális katonai kérdésekre, hanem csomagként akarja kezelni a két ország teljes kapcsolatrendszerét.
Az esetnek van személyes vonatkozása is, mivel Li Shangfu kínai védelmi miniszter, aki március óta tölti be hivatalát, amerikai szankciók alatt áll azért a szerepéért, amit korábban orosz katonai eszközök beszerzésében játszott (Szu-35 vadászgépekről és az S-400 légvédelmi rendszerről van szó.)
A tilalmi lista szerint Li miniszterrel az USA tisztségviselői nem találkozhatnak, kivéve, ha az elnök erre felmentést ad. Ily módon – ha tárgyalnának is – annak légköre eleve nem volna kifejeztten barátságos.
A léggömb-történet óta nem beszéltek egymással
Emlékezetes, hogy az év elején több légi incidens történt amerikai felségterület fölött, amikor kínai eredetűnek vélt kémballonok többször is áthaladtak olyan körzeteken, ahol amerikai stratégiai fegyverzeteket, elsősorban interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) tárolnak. Joe Biden főparancsnok utasítására négy ilyen szerkezetet az amerikai légierő lelőtt. A ballonok eredetét azóta sem sikerült pontosan megállapítani.
Pentagon illetékesei – név nélkül – arra panaszkodnak, hogy a kínai vezérkar nem fogadja az amerikai telefonhívásokat és nem felel a biztonsági e-mailekre vagy egyéb értesítésekre. Mindez azért aggályos, mert korábban ezeken a csatornákon tájékoztatták a pekingi hadvezetést az amerikai haditengerészet és a légierő tervezett mozgásairól az ázsiai térségben.
Mivel azonban az amerikai fél nem tudja, hogy Pekingben vették-e a lapot, a pánikszerű vagy véletlen katonai konfliktusok, félreértések lehetősége jóval nagyobb, mint korábban. A térségben tárolt fegyverzetek és katonai személyzet mérete már olyan hatalmas, hogy egy kisebb tévedés a parancsnoki lánc alján súlyos félreértésekkel járhat.
Kínának is vannak aggodalmai
Elsősorban az, hogy az Egyesült Államok nem tágít attól az álláspontjától, hogy egy esetleges Tajvan elleni kínai inváziótól meg fogja védeni a szigetországot. Ebben a kérdésben a nézetek tapodtat sem közeledtek, és ebben nem is várható áttörés.
A másik pekingi aggály, hogy az USA egyre szélesebb körben építi ki katonai kapcsolatrendszerét a nagyobb régióban. Éppen a szingapúri találkozó kezdetekor állapodott meg az amerikai, a dél-koreai és a japán védelmi miniszter abban, hogy az év végéig valós idejű riasztási rendszert hoznak létre az Észak-Koreából felbocsátott bármilyen támadó eszköz jelzésére. Legutóbb május végén figyelmeztetett a japán miniszterelnöki hivatal egy újabb észak-koreai rakétakilövésre.
Noha ez Kínát közvetlenül nem érinti, számára a Kim-rendszer továbbra is fontos stratégiai partner, ezért minden vele kapcsolatos nyugati intézkedést egyben magára is vesz, mivel gyanakodva figyel bármilyen ázsiai együttműködést az Egyesült Államokkal.
A tavaly kommunista pártkongresszuson elfogadott új filozófia szerint olyan kétpólusú világrend fog kialakulni, amiben Kínának domináns szerepe lesz az ázsiai térségben, viszont az Egyesült Államok hallani sem akar erről. Nem véletlen, hogy Joe Biden elnök egy olyan tábornokot jelölt minap az egyesített vezérkar élére, akinek szakterülete Kína, és a vele szemben alkalmazható légierő-rendszer kiépítése.
A kínai álláspont is világos, csak éppen szögesen ellentétes
Peking nem fog katonai kérdésekről tárgyalni, ha ezekkel párhuzamosan nem történik áttörés a kereskedelmi kapcsolatokban, a szankciós politikában, és különösen a félvezetők és elektronikai termékek cseréjében. Jelen helyzet szerint Kína saját belső mikrochip-igényeit sem tudja kielégíteni, exportra pedig szinte nem is gondolhat.
Ezért is fogadták szinte istenségként a Kínába látogató Elon Musk Tesla/SpaceX/Twitter-fejedelmet, aki új óriásüzemének avatására érkezett Sanghajba, és kínai állami vezetőkkel is találkozott.
A még Donald Trump idején bevezetett amerikai korlátozások valóban rendkívül hátrányosak, nem csak a kínai gazdaságra, de a hadiipari fejlesztésekre is, amiket az Egyesült Államok nem kíván támogatni. Ugyancsak súlyos téma a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásainak ellenőrzése, vagy a Tik-Tok szolgáltató korlátozása egyre több országban.
Amíg ezek nem tisztázódnak, addig katonai beszélgetés se nagyon várható.