Svédország külügyminisztere a múlt héten azt állította, hogy Európa többet importált Oroszországból a háború alatt, mint amennyit Ukrajna támogatására költött. A számok áttekintése azt sugallja, hogy igaza van.
A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard azt állította, hogy mióta Moszkva 2022-ben megkezdte ukrajnai invázióját, az EU orosz importja meghaladja a Kijevnek küldött segélyek értékét.
Stenergard szerint "az uniós országok és Európa" 187 milliárd euróval támogatták Ukrajnát.
"Ugyanebben az időszakban 201 milliárd euró értékben importáltunk orosz olajat és gázt" - mondta Stenergard. "Ha pedig hozzáadjuk az egyéb importot, akkor a végösszeg 311 milliárd euró".
Brüsszelben újságíróknak elmondta, hogy ez "124 milliárd eurós különbözetet mutat, negatív támogatást jelent Ukrajnának".
De vajon helyesek-e Stenergard számadatai? A nyilvánosan elérhető adatok alapján megvizsgáltuk állításait, és úgy találtuk, hogy számításai nagyjából pontosak, attól függően, hogy milyen adatokat használtak, és hogyan határozták meg a "támogatást".
Mennyit importál Európa Oroszországból?
Moszkva ukrajnai teljes körű inváziója óta az EU szankciókat vezetett be az orosz energiatermékekre, hogy csökkentse Európa háború előtti súlyos függőségét az orosz olajtól és gáztól.
Az Eurostat adatai szerint Európa Oroszországból származó importja az invázió kezdete óta mintegy 89%-kal esett vissza, de továbbra is jelentős.
A független Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) kutatása szerint az EU tagállamai 2022 februárja óta több mint 216 milliárd euró értékben vásároltak orosz fosszilis tüzelőanyagokat - köztük olajat, finomított termékeket, vezetékes gázt és cseppfolyósított földgázt (LNG) -.
A CREA szerint 2025 októberében Oroszország havi fosszilis tüzelőanyag-exportbevétele a teljes körű invázió kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett.
Az EU azonban még mindig az orosz LNG legnagyobb vásárlója. Az öt legnagyobb importőr - Magyarország, Szlovákia, Franciaország, Belgium és Románia - csak 2025 októberében együttesen 938 millió eurót fizetett orosz fosszilis tüzelőanyagokért - írja a CREA.
Az Európai Tanács októberben azt mondta, hogy az orosz gáz 2025-ben még mindig az EU importjának 13%-át teszi ki - az egy évvel korábbi 18%-hoz képest csökkenést mutat, de még mindig jelentős.
A földgáz továbbra is szankciók nélkül marad, és az EU 2027-re szabott határidőt mind a 27 tagállam számára, hogy fokozatosan leállítsa a fennmaradó vásárlásokat. Ezt az ütemtervet megkérdőjelezték, különösen Magyarország részéről, amely mentességet kért a javasolt intézkedések alól.
Issac Levi, a CREA energiaelemző csoportjának vezetője az Euronews tényellenőrző csoportjának, a The Cube-nak elmondta, hogy "a szankciók keretein kívül maradó import - az LNG, a TurkStream gázvezeték és a Magyarországra és Szlovákiába irányuló Druzsba(Barátság)-vezetéken keresztül érkező nyersolaj - továbbra is fennmaradt, sőt még nőtt is, így jelentős orosz bevételek áramolhatnak tovább".
A Reuters által augusztusban elemzett Eurostat-adatok az olaj- és gázimporttal együtt azt mutatják, hogy az EU 2022 februárja óta 297 milliárd euró értékben importált - többek között műtrágyát, nikkelt, vasat és acélt.
Mennyit adott Európa Ukrajnának?
A Stenergard összevetése nagyjából egybevág, ha az Európai Bizottság fejezeti adatait és a becsült teljes importadatokat használjuk.
Az Európai Bizottság által közzétett összesített adatok szerint az EU és tagállamai 2022 februárja óta több mint 187 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek mintegy 35%-át a rendkívül kedvezményes hitelek teszik ki.
A The Cube megkereste az Európai Bizottságot, amely visszautalt erre az adatra.
Ezt a definíciót használva Stenergard számai nagyjából összhangban vannak azzal, hogy Európa valóban többet importált Oroszországból - különösen orosz olajat és gázt -, mint amennyit a háború kezdete óta Ukrajna támogatására költött.
Az Ukrajnának nyújtott támogatásokat nyomon követő Kieli Intézet kutatása szerint a kiutalt támogatás definíciója szerint ez a szám kezdetben alacsonyabb.
Az allokációk azt mutatják, hogy a kormányok mit vállaltak, nem pedig azt, hogy mit fizettek ki teljes egészében. A tényleges kifizetések alacsonyabbak lehetnek, vagy hosszabb időbe telik, amíg megvalósulnak.
A Kieli Intézet szerint az uniós intézmények és a tagállamok az invázió kezdete óta már 150 milliárd eurót juttattak Ukrajnának.
Ha a földrajzi Európa egészét tekintjük, és beleszámítjuk a nem uniós tagállamokat, például Norvégiát, Svájcot, Izlandot és az Egyesült Királyságot is, akkor a teljes kiutalt támogatás összege 177 milliárd euró.
Ezek a számok tartalmazzák a kétoldalú pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásokat, amelyeket kormányzati költségvetési dokumentumokból, hivatalos bejelentésekből és más nyilvánosan elérhető forrásokból állítottak össze - közölte az intézet.
A kiutalásokon kívül az európai kormányok további kötelezettségvállalásokat tettek, de még nem osztották ki a felajánlásokat.
Az EU és tagállamai esetében a kötelezettségvállalások összege 214 milliárd eurót tesz ki. A földrajzi Európa egészét tekintve a kötelezettségvállalások összege 273 milliárd eurót tesz ki.
Ez csökkenti az orosz import és a segélyek számai közötti különbséget, de nem feltétlenül zárja le azt.
A Kieli Intézet számai nem tartalmazzák a háború elől menekülő ukrán menekültek befogadásának költségeit, amelyeket az európai országok vállaltak magukra.
A Kiel Intézet szerint egy hipotetikus felső határra vonatkozó becslés szerint, amelyben az összes ukrán menekültet állami támogatásra kell alapozni, Európa 2022 óta 160 milliárd eurót költött volna az ukrán menekültek befogadására. A tényleges szám valószínűleg alacsonyabb.
Ezek a számok a háború elől elmenekült ukránok elszállásolását, oktatását, egészségügyi ellátását és szociális támogatását fedezik, és az európai országok belső költségvetéséből fizetik.
Stenergard összehasonlítása tehát nagyjából pontos, ha az Európai Bizottság által bejelentett támogatásokat használja, és összeveti az EU Oroszországból származó teljes importjával.
Ha azonban figyelembe vesszük a háborúra adott európai átfogó pénzügyi válasz jövőbeli kötelezettségvállalásait, amint arról a Kieli Intézet beszámolt, valamint legalább egy bizonyos összeget, amelyet Európa az ukrán menekülteknek fizetett, akkor a miniszter által kiemelt szakadék szűkül, de nem feltétlenül tűnik el.
A jövőbeni hiányosságok pótlása
Annak ellenére, hogy a humanitárius segélyek viszonylag stabilak maradtak, a Kiel Intézet becslései szerint a Kijevnek nyújtott katonai segélyek nyár óta zuhantak.
Az európai országok által Ukrajnának juttatott katonai juttatások 57%-kal csökkentek az év első feléhez képest, amikor Európa közbelépett és kiterjesztette katonai támogatását, hogy betömje az USA által hagyott űrt.
Múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte az Európai Unió országait, hogy decemberig jussanak megállapodásra Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteinek fedezéséről a következő két évben.
Ez az összeg 135,7 milliárd euróra becsülhető a hétfőn elküldött és az Euronews által látott levél szerint, amely három fő lehetőséget mutatott be, amelyekkel az európai tagállamok támogathatnák Kijevet.