A Greenpeace által megrendelt friss közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az emberek 57 százaléka elsősorban a megújuló energiaforrások támogatását várná a kormánytól.
A magyarok 62 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarországon új akkumulátorgyárak épüljenek, és az emberek elsősorban attól tartanak az új beruházások kapcsán, hogy az üzemek veszélyes anyagokkal fogják szennyezni a környezetet. Többek között ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, melyet a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závecz Research készített április végén és május elején, a Greenpeace megbízásából.
A fordított kétharmad
A nemre, életkorra, településtípusra és iskolai végzettségre is reprezentatív, ezerfős mintán készített felmérés eredményei szerint csak a lakosság 32 százaléka örül az új akkugyárak építésének. A válaszokból az is látszik, hogy kevesen vannak, akiknek nincs véleményük ebben a témában, ami az utóbbi hónapokban rengeteget szerepelt a médiában.
A zöldszervezet kutatásában arra is rákérdezett, hogy az akkumulátorgyárak működésével járó negatív következmények közül melyek azok, amik a legjobban aggasztják a lakosságot. A válaszadók többsége elsősorban attól tart, hogy a gyárak működése során veszélyes anyagok kerülhetnek a talajba, vízbe és a levegőbe.
Emellett az emberek majd negyede azt a szempontot emelte ki, hogy az akkumulátorgyárak építése során értékes termőföldet pusztítanának el. 17 százalék tart attól, hogy a gyárak túl sok vizet fogyasztanak majd, 14 százalék pedig arra számít, hogy a beruházásokra adott állami támogatások miatt más fontos ügyekre kevesebb pénz fog jutni. A kitöltők két opciót jelölhettek meg.
A válaszadók aggodalmaira jól rímel, hogy a napokban egy akkumulátorgyártáshoz is használt, magzatkárosító hatású anyag jelenlétét mutatták ki a győri talajvízben. Itt még nem épült meg a tervezett akkumulátorgyár, de a szennyezés valószínűleg a győrszentiváni ipari parkhoz köthető, a most felbukkant anyagot, az NMP-t pedig korábban a gödi akkugyár közelében is kimutatták.
Elutasították az LMP népszavazási kezdeményezését
Az újabb és újabb akkumulátorgyár-építések ellen az ország több pontján is helyi társadalmi mozgalmak szerveződtek. A hírekben a debreceni eset szerepelt a legtöbbet, ahol a kínai CATL óriási gyárának megépítése ellen sokféleképpen próbáltak már tiltakozni a civilek, eredménytelenül.
Nemrég egy debreceni magánszemély, Zsák Ferenc Tibor az Európai Parlamenthez is benyújtott egy petíciót, mely a környezeti hatásvizsgálat hiányosságain keresztül próbálja ellehetetleníteni a beruházást.
Az ügyben több népszavazási kezdeményezést is benyújtottak már - az egyik, az LMP által beadott kérdés hitelesítését épp kedden tagadta meg a Nemzeti Választási Iroda, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozva.
Sokan támogatják a megújuló energiaforrások használatát
A Greenpeace kutatása nem csak az akkumulátorgyárakkal foglalkozott: az is kiderült belőle, hogy a magyarok többsége (egészen pontosan 57%-a) elsősorban a megújulók támogatását várja a kormánytól, és feloldaná a szél- és a napenergia terjedését korlátozó intézkedéseket.
A megújuló energiaforrások mögött holtverseny alakult ki, ami az államilag pénzelt energetikai fejlesztéseket illeti: 15 százalék költené a nemzeti vagyont az energiahatékonyság fejlesztésére, és szintén 15 százalék az atomenergiára. Az emberek 9 százaléka támogatná állami pénzből a fosszilis energiaforrások kiaknázását.
Az eredmények ismeretében a Greenpeace ismét független, erős zöldhatóságok és egy környezetvédelmi minisztérium felállítását sürgeti.