Gabriel Boric elnöknek korábban nem sikerült elfogadtatnia a progresszív, baloldali alaptörvény-tervezetét, és most az alkotmányozó tanács tagságáról szóló népszavazáson is vereséget szenvedett.
HIRDETÉSJobboldali pártok írhatják újra Chile alkotmányát, miután többséget szereztek a alkotmányozó tanácsban a testület felépítéséről döntő vasárnapi szavazáson. Az ötventagú tanácsba huszonkét főt delegálhat a sokak által szélsőjobboldalinak bélyegzett Republikánus Párt, élén José Antonio Kasttal, aki Jair Bolsonaróval és Donald Trumppal is jó kapcsolatot ápol. A párt a szavazatok 35 százalékát szerezte meg.
A hagyományos jobboldali erőknek további tizenegy hely jut, a Gabriel Boric állam- és kormányfőt támogató baloldali pártszövetségnek pedig tizenhét, miután 29 százalékos eredményt ért el. Választási győzelme után először Boric futott neki a még Pinochet idejéből maradt alkotmány megreformálásának, a törvénytervezetet azonban a chileiek 62 százaléka elutasította az ügydöntő népszavazáson.
Mély törésvonalak szelik ketté a chilei társadalmat
A Boric-féle új alkotmány, melyen két évig dolgoztak, mintegy 100 ponton változtatott és bővített volna a régin: többek közt jelentősen kiterjesztette volna a szociális jogokat, nagy hangsúlyt fektetett volna a környezetvédelemre és a szociális jóléti programokra, valamint legalizálta volna az abortuszt. Biztosítani szerette volna a teljes, nemek közötti egyenlőséget a közintézményekben és vállalatokban, és fenntartott volna helyeket az őslakosok képviselőinek a törvényhozásban. Egy új nemzeti egészségügyi rendszer is a terv része volt. A szöveg azonban túl baloldalinak és progresszívnak bizonyult a chileiek számára, még a fővárosban, Santiagóban sem voltak többségben a támogatói a népszavazáson
Chilében az utóbbi időben rendkívül polarizálttá vált a politika, a hagyományos, mérsékelt vagy centrista pártok sokat veszítettek népszerűségükből. A másfél évvel ezelőtti elnökválasztás a markánsan baloldali Boric és a populista, ultrakonzervatív Kast küzdelmét hozta. Akkor Boric győzött, most Kast, de az egyértelműnek tűnik, hogy egyik szélsőséges vezető sem tudja egyesíteni a társadalmat.
Külön érdekesség, hogy Kast pártja eredetileg nem is akarta eltörölni Augusto Pinochet diktatúrájának utolsó látványos maradványát, az 1980-ban elfogadott alkotmányt. A politikus ezúttal is egyértelművé tette, hogy az új alaptörvény a Pinochet-féle szövegre fog épülni, amit tiszteletben kell tartani amellett, hogy bizonyos változtatásokra is szükség van.