NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Újabb, 400 ezer fős toborzásra készül az orosz vezetés

Toborzó plakát Szentpéterváron 2023. március 24-én
Toborzó plakát Szentpéterváron 2023. március 24-én Szerzői jogok AP Photo
Írta: Andrea Hajagos és The Guardian/Newsweek/MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A brit védelmi minisztérium beszámolója szerint az orosz hatóságok egy újabb nagy toborzó akciót készítenek elő, amelynek célja további 400 ezer fővel növelni az Ukrajnában harcoló erőket.

HIRDETÉS

A korábbinál is nagyobb létszámú toborzásra készülhet az orosz hadsereg. Kína hivatalosan nem száll be semmilyen katonai akcióba, de kész együttműködni több területen az orosz hadsereggel. Bahmutban pincékben bujtatják a gyerekeket ukrán szülők az ukrán hatóságok elől, miközben a városban előretörtek az orosz erők.

A brit védelmi minisztérium beszámolója szerint az orosz hatóságok egy újabb nagy toborzó akciót készítenek elő, amelynek célja további 400 ezer fővel növelni az Ukrajnában harcoló erőket – írja a Guardian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 szeptemberében részleges mozgósítást jelentett be, amelynek célja akkor az volt, hogy Oroszország 300 000 tartalékossal és "bizonyos katonai szakterületekkel és releváns tapasztalatokkal" rendelkező volt katonával bővítse a hadsereget.

Októberben azt állította, hogy ez a toborzási akció befejeződött, de azóta katonai megfigyelők szerint az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat titkos behívókkal erősítik. Állítólag azért ezt a módszert választotta az orosz vezetés, mert fél attól, amit egy újabb széles körű mozgósítás kiválthat a lakosság körében – erről már a Newsweek számolt be.

Kína szerepe továbbra is homályos

Kína közölte, hogy hadserege kész együttműködni az orosz hadsereggel a stratégiai kommunikáció és koordináció erősítése érdekében - közölte csütörtökön a kínai védelmi minisztérium.

A két ország együtt dolgozna a globális biztonsági kezdeményezések megvalósításában - mondta a Reuters jelentése szerint Tan Kefei, a kínai védelmi minisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Tan elmondta, hogy a két ország elmélyítené a katonai bizalmat, és közösen védenék a nemzetközi tisztességességet és igazságosságot. Továbbá közös tengeri, légi járőrözést és közös gyakorlatokat fognak szervezni.

Nyugati országok korábban felhívták Kína figyelmét, hogy ne kössön katonai megállapodást Oroszországgal, és ne szállítson fegyvereket Moszkvának. Vasárnap Vlagyimir Putyin közölte: „Nem hozunk létre semmilyen katonai szövetséget Kínával. Igen, van együttműködésünk a katonai és technológiai területen. Ezt nem titkoljuk, minden átlátható.”

Közben előretörtek az orosz erők Bahmutnál

Az ukrán hadsereg vezérkara szerda éjjeli jelentésében az orosz erők előretöréséről számolt be Bahmutnál, de hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is kitart.

Orosz katonai jelentések szintén arról számoltak be, hogy csapataik előretörtek Bahmutban, és folytatódnak az utcai harcok.

Az ukrán hadvezetés tájékoztatása szerint a frontvonalon március eleje óta jelentősen és folyamatosan csökkent az orosz támadások napi átlagos száma, amely március 1-7. között még 124 volt. Szerdán 57 támadást jelentettek.

Hetek óta véres küzdelem zajlik az ukrán városért, de egyelőre nem tudni pontosan, hogy az orosz előrenyomulás mennyire jelentős, és milyen következményekkel jár.

Pincékben rejtegetik az ukrán gyerekeket

Ukrán önkéntesek, akik civileket evakuálnak az Oroszországgal vívott háború frontvonaláról, azt állítják, hogy egyes szülők pincékben rejtik el gyermekeiket, hogy megakadályozzák, hogy elvigyék őket - írja a Guardian.

Bár a szülők különböző okokat adtak meg arra vonatkozóan, hogy miért nem engedik gyermekeik evakuálását, a legtöbb önkéntes szerint a jelenség fő oka a szegénység és a hónapok óta bombázások alatt élő családok pszichológiai állapotának együttállása.

Március elején az ukrán kormány engedélyt adott a helyi hatóságoknak Bahmut városában, az orosz háború egyik leghosszabb és legvéresebb csatájának helyszínén, hogy erőszakkal evakuálják a gyerekeket.

 Oroszországba ugyanis a háború kezdete óta már több ezer gyereket deportált az orosz hadsereg a megszállt területekről, hogy orosz szülők fogadják örökbe őket. Az érintett ukrán szülők vélhetően ettől is próbálják megóvni gyermekeiket.

A Nemzetközi Büntetőbíróság szerint megalapozott a gyanú, hogy az orosz elnök személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Egyebek mellett emiatt a háborús bűncselekmény miatt adtak ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen 10 nappal ezelőtt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Miért küzdenek az európai hadseregek az újoncok hiányával?

Kazahokat toboroznak az orosz hadseregbe, a csatlakozásért több mint 5000 dollár jár

Zelenszkij Ukrajnába hívta a kínai elnököt