Orosz-kínai csúcs: nukleáris együttműködéssel a Nyugat dominanciája ellen

Hszi kínai és Putyin orosz elnök koccintanak a Kremlben
Hszi kínai és Putyin orosz elnök koccintanak a Kremlben Szerzői jogok AP/Pavel Byrkin, Sputnik
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hszi és Putyin találkozóján mindenki Ukrajnára fókuszált, holott szakértők szerint a két ország nukleáris területen veszélyesebb kooperációra készül.

HIRDETÉS

A Nyugat legnagyobb aggodalma nem igazolódott be a kínai elnök moszkvai látogatásán, Hszi Csin-ping nem jelentette be, hogy az orosz kérésnek engedve halálos fegyvereket szállítana nekik az ukrajnai háborúhoz. Sőt, a kínai béketerv sem volt központi eleme a tárgyalásoknak. Nyugati elemzők azonban kifejezetten aggasztónak tartják Peking és Moszkva tervezett nukleáris együttműködését.

Számos együttműködési megállapodást aláírt, de fegyverszállításban nem állapodott meg a kínai és az orosz elnök Moszkvában. Mint arról beszámoltunk, még a sokat emlegetett, Putyin által nem véletlenül dicsért kínai béketerv sem volt központi eleme a megbeszéléseknek, amely úgy teremtene "békét", hogy nem várja el a megszálló orosz csapatok kivonását a lerohant országból.

A kínai béketerv azonban ismét csak azt jelzi, hogy Peking világpolitikai szereplőként, közvetítő tényezőként értelmezi saját szerepét. Ennek legutóbbi - Amerika számára kínos - példája a szaúdi-iráni megbékélés tető alá hozása, amely teljesen új helyzeteket teremthet a Közel-Keleten, újfajta legitimációt adva a nukleáris ambícióit nyíltan hirdető iráni iszlamista rezsimnek.

Ráadásul a Hszi-Putyin csúcs azt is nyilvánvalóvá tette, hogy minden orosz PR dacára nem két egyenrangú partner tárgyalt egymással, találóan jegyzi meg a londoni The Guardian elemzője, hogy "a kínai elnök nem Putyin barátja, hanem patrónus, aki a kliense elismerését fogadta."

Moszkva a háborúval feladta korábbi, energiaszállítói szerepéből fakadó tárgyaló pozícióit, izolálttá vált a világban, nemzetközi szankciók sújtják, míg Kína világgazdasági beágyazottsága összemérhetetlen Oroszországéval. "Egy nukleáris fegyverekkel rendelkező, területi terjeszkedésre vágyó latorállamot nem lehet figyelmen kívül hagyni. De a Kreml számára az USA-val való paritás már csak egy távoli emlék, Kína számára viszont egy közeli cél a látóhatáron" - írja Rafael Behr.

A kínai-orosz csúcsnak volt egy szimbolikus, demonstratív olvasata is, eszerint - ahogy a CNN elemzése írja - a két Amerika- és Nyugat-ellenes nagyhatalom igyekezett "felmutatni szoros személyes kapcsolatukat, és felvázolni, hogyan tudnának megteremteni egy olyan világrendet, amely szembeszáll azzal, amelyet Washington és demokratikus szövetségesei vezetnek."

A CNN által megkérdezett szakértők szerint kiderült: "a találkozót nem az ukrajnai konfliktus megoldása iránti érdeklődés vezette, hanem

Kína és Oroszország azon törekvése, hogy az Egyesült Államokkal szemben egy olyan világrendet alakítsanak ki, amely jobban megfelel saját autokrata céljaiknak.

Közös nyilatkozatában a két tekintélyelvű vezető egy "többpólusú világ" előmozdítását szorgalmazta – ez egy olyan rendszer kódneve, amelyet nem a nyugati értékek és szabályok vezérelnek. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy együttműködnek a "nemzetközi rendszer védelmében” és az ENSZ-ben, ahol a két ország folyamatosan blokkolja a nekik nem tetsző indítványokat, pl. olyan szereplők ellen, mint Észak-Korea.

A kínai-orosz csúcs potenciálisan legveszélyesebb "eredményére" azonban a konzervatív Heritage Foundation elemzői figyelmeztetnek: a két illiberális rezsim tervezett atomenergia-ügyi együttműködésére, arra tehát, hogy Moszkva segíteni fogja Peking nukleáris kapacitásának fejlesztésében.

Kína jelentős nukleáris terjeszkedésbe kezdett annak a stratégiájának részeként, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat, mint a vezető globális hatalmat - írja Patty-Jane Geller és Jack Kraemer, hangsúlyozva, hogy ehhez plutóniumra van szükségük.

Márpedig "minél több nukleáris üzemanyagot biztosít Oroszország, annál több plutóniumot tud előállítani Kína. És minél több plutóniumot tud előállítani Kína, annál több nukleáris fegyvert tud gyártani." Kína a feltételezések szerint tavaly szeptember óta már több mint 25 ezer kilogramm üzemanyagot vásárolt az oroszoktól 384 millió dollárért.

A kínai plutóniumreaktoroknak nyújtott orosz segítség hatásai meglehetősen jelentősek - írják az amerikai szakértők. "Ez azt bizonyítja, hogy amikor Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök 2022 februárjában 'korlátok nélküli' partnerségről beszélt, akkor azt valóban komolyan gondolták."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hszi Moszkvában "stratégiai partnerségről" beszélt, Putyin megfenyegette a briteket

Tojásháború dúl Oroszországban – már Putyinnak és a titkosszolgálatnak is be kellett avatkoznia

Barbie helyett Csiburáskát kapnak az orosz gyerekek ajándékba