EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Hosztomeltől Bahmutig, a sisaktól a harci tankokig - az ukrán háború első éve

Ukrán katona egy orosz harckocsi roncsain
Ukrán katona egy orosz harckocsi roncsain Szerzői jogok AP Photo/Vadim Ghirda
Szerzői jogok AP Photo/Vadim Ghirda
Írta: Németh Árpád
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Oroszország és a Nyugat közötti, talán a hidegháborúsnál is mélyebb szintre süllyedt kapcsolatok felolvadása akár évtizedekig is eltarthat.

HIRDETÉS

Az orosz elnök saját országának védelmére hivatkozva hónapokkal korábban felsorakoztatta csapatait az ukrán határon, majd parancsára, 2022. február 24-én három irányból – védekezve – be is hatoltak a déli szomszéd területére. Ma már jól látszik, hogy a cél a terület megszerzése volt, és egy szárazföldi folyosó létrehozása Oroszország és a még 2014-ben elcsatolt Krím között.

Az Oroszország „védelmére” hirdetett háborúnak több ezer polgári áldozata volt eddig. A pontos szám valószínűleg sosem fog kiderülni. Óvatos becslések szerint is legalább száz-százezer katona esett el mindkét oldalon. Súlyos háborús bűnöket követtek el: menekülő civileket lőttek le, nőket erőszakoltak meg. Tizennégymillióra becsülik azoknak az ukránoknak a számát, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek otthonaikból. Minden harmadik ukrán földönfutó lett. A háború vége pedig nem is sejlik.

A „különleges katonai művelet” hivatalos indoklása

„Oroszellenes érdekek terjeszkednek a minket körülvevő területeken” – a többi között ezzel indokolta a 2022. február 24-én hajnalban sugárzott televíziós beszédében az orosz elnök, miért vonulnak be csapatai Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin ezeket a területeket Oroszország „történelmi területeinek” nevezte, amelyeket „külső erők” tartják ellenőrzésük alatt – az Egyesült Államok és szövetségeseik magyarázata szerint Oroszország befolyásának visszaszorításáért. „Számunkra ez élet-halál kérdése, nemzetünk történelmi jövőjének kérdése. Nem csak az érdekeinket érezzük veszélyben, hanem az egész államunk létét, az önállóságunkat” – jelentette ki Putyin, aki szerint a NATO és az Egyesült Államok nem hagyott számára más lehetőséget.

Oroszország „védelmére” katonái már 2021 november elején felsorakozni kezdtek az ukrán határon. Három hónappal később, február elején már a teljes Ukrajna elfoglalásához szükséges orosz erők 70 százaléka a határon állomásozott.

Oroszország „védelmére” azonban nem maradtak az innenső oldalon: 2022. február 24-én három irányból – észak, kelet és fél felől – behatoltak Ukrajnába. Az orosz elnök „különleges katonai műveletnek” nevezte az akciót. A háború kifejezést mind a mai napig tilos használni Oroszországban.

Kijev népirtást követett el el az Ukrajna keleti részén élő oroszokkal szemben – érvelt Putyin, aki szerint a donbaszi oroszokat sújtó fájdalom késztette Moszkvát, hogy elismerje a szakadár régiók függetlenségét. Azt mondta: Ukrajna célja a nukleáris fegyverkezés, amit Oroszország nem nézhet ölbe tett kézzel. A feladat Ukrajna lefegyverzése és „nácimentesítése”. Soha nem derült ki, hogy a kijevi vezetésre vagy a szakadárokat fenyegető ukrán erőkre gondolt.

Azt ígérte: nem szállják meg a szomszédos országot, majd az orosz erők rövid idő alatt viszonylag nagy területeket foglaltak el.

Beszéde végén Vlagyimir Putyin felhívta a világ figyelmét arra, hogy ha bárki beavatkozna az Ukrajnával folytatott harcába vagy fenyegetést jelentene országára, Moszkva olyan válaszra kész, amire nem volt példa a történelemben. „Mindenre” készen állunk – üzente fenyegetően az orosz elnök.

Az orosz vezetés, ha nem is feltétlenül háborúra, de arra hosszú ideje készült, hogy a posztszovjet térség Oroszország melletti legfontosabb államát, Ukrajnát mindenképpen megtartsa. Részben ezzel magyarázható az orosz hadsereg 2011-ben elindított, 700 milliárd dollárra becsült újrafegyverzése, valamint a katonai reform, ami a sorozott hadseregből egy viszonylag kis létszámú, nagyobb részt szerződéses katonákból álló haderő kialakítását tűzte ki célul – írja Sz. Bíró Zoltán a Putyin háborúja című, a közeljövőben megjelenő könyvében, amelyből a Qubit idézett.

„A hadsereg új fegyverekkel való felszerelése már viszonylag korán kiegészült egy meglepő retorikai elemmel, azzal a nagyon tudatosan felépített »nukleáris narratívával«, amivel Moszkva megpróbálta a világ értésére adni, hogy kritikus helyzetben – ellentétben a „kollektív Nyugattal” – kész lesz akár nukleáris fegyvert is bevetni” – emlékeztetett az Oroszország-szakértő történész, aki szerint ez kezdetben nem azt jelentette, hogy Moszkva nukleáris fegyverek tényleges használatára készült volna. Az orosz vezetés ezzel próbálta kompenzálni a hagyományos fegyverek területén mutatkozó, Nyugattal szembeni jelentős lemaradását.

Területszerző háború a 21. században

A háború kezdetén az összecsapások váltakozó sikerrel folytak. Kitörése másnapján az orosz erők fele már behatolt Ukrajna területére. Kijevet 30 kilométerre közelítették meg, és lassan bekerítették az ukrán fővárost. A mai napig nem derült ki: vajon tényleg cél volt-e elfoglalása.

Északkeleten Harkivot is nagy erőkkel támadták, az ukrán sereg azonban visszaverte Kijev ostromát, és meghátrálásra kényszerítette az oroszokat a második legnépesebb ukrán város, az 1,4 milliós Harkiv térségében is.

Ma, egy évvel a háború kitörése után a francia hírügynökség által közzétett térképen jól látszik, hogy az orosz szándék nemcsak Kelet-Ukrajna „felszabadítása” volt, hanem egy szárazföldi korridor létrehozása az Oroszország által 2014-ben szintén erőszakkal elcsatolt Krím-félszigettel. Oroszország jelenleg Ukrajna területének rózsaszínnel jelölt, nagyjából 18,1 százalékát tartja az ellenőrzése alatt.

Forrás: SIMON MALFATTO, PAZ PIZARRO, KENAN AUGEARD / AFP
A front 2023. február 16-ánForrás: SIMON MALFATTO, PAZ PIZARRO, KENAN AUGEARD / AFP

A 2022-ben elrendelt „különleges katonai művelet” volt a 21. században – a Krím annektálása után – a második területszerző katonai beavatkozás.

HIRDETÉS

A front ősz óta szinte nem mozdul. Akkor foglalta vissza Ukrajna a térképen sárgával jelölt területeket, köztük – novemberben – Herszon városát, amit az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij „történelmi” pillanatnak nevezett.

Az összecsapások most inkább a Donbasz-medence nyugati határán, a többi között Bahmut térségében hevesek, amit az orosz hadvezetés a háború kitörésének első évfordulójára szándékozik elfoglalni.

Sosem feledhető háborús bűnök

Az orosz erők kiszorítása után Kijev környékéről láthatóvá váltak a kegyetlen atrocitások nyomai. A fővárostól nyugatra fekvő, egykor huszonnyolcezer lakosú Bucsában már a kivonulás másnapján 280 helybeli földi maradványait temették tömegsírokba. Az áldozatok némelyikének hátrakötötték a kezét. A polgármester szerint tarkón lőtték őket: férfiakat és nőket egyaránt, sőt kamaszokat is látott a halottak között.

Nem sokkal később a „tetthelyen” tartott terepszemlét a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, ahol személyesen szembesült a civilek ellen elkövetett tömeges orosz kegyetlenkedésekekkel.

HIRDETÉS

„Ha bűncselekmények történtek, a bíráknak kell eldönteniük, kiadnak-e körözést vagy idézést. Lépésről lépésre kell haladnunk, ez ennek a folyamatnak a része” – jelentette ki Karim Khan.

A 64. Különleges Motoros Lövészdandár „ügyes és határozott fellépése a katonai kötelességteljesítés, a bátorság, az önzetlenség és a magas szakmai színvonal példája” – ezzel az indoklással tüntette ki az orosz elnök a bucsai vérengzés elkövetőit, akik a bizonyítékok szerint könyörtelenül és szadista módon, viszont módszeresen gyilkoltak. Sok helybelit egyszerűen kivégezték, néhányukat először megkínozták, a nőket megerőszakolták.

Az oroszok nem az ukrán hadsereggel, hanem minden egyes ukrán, Mariupol minden egyes lakója ellen harcolnak. Nem elfoglalni akarták a várost, hanem lerombolni – állította Maria Kutnyakova, a mariupoli színház elleni támadás egyik túlélője. Határtalan szerencséjére kimenekült az épületből az akció előtt. Az alagsorban és a pincében eközben legalább ezren kerestek menedéket.

A színház előtti térre hatalmas betűkkel felfestették, hogy „gyermekek”, de ez a támadókat nem hatotta meg. A becsapódó rakéta következtében teljesen összeomlott az épület. Talán kétszázan élték túl.

HIRDETÉS

Az óvóhelyként használt színház megsemmisítését háborús bűntettnek minősítették.

A kramatorszki pályaudvart – ahol több ezren várakoztak olyan szerelvényekre, amelyekkel elmenekülhetnének a háború borzalmai elől – kazettás bombákkal lőtték.

Január közepén egy újabb orosz rakéta talált telibe egy lakóépületet Dnyipróban. Az iszonyú detonáció hatalmas darabot szakított ki a kilencemeletes tömbépületből, amelyben összesen ezerhétszázan éltek. Anasztaszija Svec, aki a háborúban korábban elvesztette barátját, árva maradt: szülei nem élték túl a becsapódást.

A gyermekek az ukrajnai háború legkiszolgáltatottabb áldozatai. Több százan vesztették eddig életüket, és csaknem ugyanennyinek nyoma veszett. Több ezerre becsülik azoknak a számát, akiket erőszakkal hurcoltak el, és „oroszosítani” fogják őket. Az orosz megszállók néha nem tettek különbséget felnőtt és gyermek között – az utóbbiakat is könyörtelenül megerőszakolták. Az elektromos hálózat ellen októberben indított támadások óta gyakorlatilag megszűnt az iskolai oktatás. Az ENSZ visszafogott becslése szerint egy nemzedék élete dőlt romba.

HIRDETÉS

Kiterjedhet a háború?

Vajon kiterjedhet a háború? – találgatták sokan azok után, hogy tavaly november derekán egy rakéta csapódott be a lengyel-ukrán határ közelében fekvő Przewodów falu gabonasilójába. Két, a hatvanas éveiben járó vétlen férfi meghalt.

A lengyel kormány a kezdeti óvatos nyilatkozatok után már aznap este megerősítette: orosz rakéta csapódott be lengyel területen. Varsó berendelte az orosz nagykövetet.

A Kelet-Lengyelországban landolt rakétáról kezdetben tehát csak annyit közöltek: orosz, de azt akkor még senki sem tudta, hogy orosz gyártmányú vagy Oroszországból érkezett. Ez utóbbi esetben Oroszország gyakorlatilag egy NATO-tagországot támadott volna meg, amit a védelmi szövetség minden tagja elleni támadásnak tekintett volna.

Szerencsére már másnap kiderült, hogy az évtizedekkel ezelőtt, a szovjet korszakban kifejlesztett, elavult föld-levegő rakéta ukrán területről érkezett, és vélhetően véletlenül csapódott be egy lengyel mezőgazdasági birtok területére – alig hat kilométerre a határtól. Ha a támadás Oroszországból indult volna, Varsó valószínűleg alkalmazta volna az észak-atlanti szövetség 4. és 5. cikkelyét. Az első konzultációt, a második a szövetség együttes védelmét irányozza elő abban az esetben, ha bármely tagországot támadás érne.

HIRDETÉS

Az EU- és NATO-tag Lengyelország nyomban fokozott készültségbe helyezte fegyveres erőinek egy részét az Ukrajnával határos régióban. A lengyel vezetés két válságtanácskozást is tartott. Moszkva hivatalosan azonnal cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a kilőtt rakétához. „Szándékos provokációnak” nevezte az esetet.

Ez lett volna az első eset, hogy az ukrajnai megszállás kezdete óta egy NATO-tagországot érjen közvetlen támadás Oroszország részéről.

Ha ez tényleg bekövetkezett volna, belegondolni is hátborzongató, mivé fajult volna a két férfi halálát okozó incidens.

Mintha átok sújtaná az orosz oligarchákat

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta több, az orosz elnökkel korábban bizalmas viszonyt ápoló, illetve vele üzletelő gazdasági vezető halt meg rejtélyes, furcsa körülmények között. Nem állítható bizonyossággal, hogy kritikusak volt a Kremllel vagy a háborúval szemben.

HIRDETÉS

Ravil Maganov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke egy moszkvai kórház ötödik emeleti ablakából zuhant ki, szeptemberben. Életét nem tudták megmenteni.

Néhány héttel később Anatolij Gerascsenko, a Moszkvai Repülési Intézet korábbi vezetője egy lépcsőházban bukott, végzetesen.

A halálesetek gyakorisága, és a megannyi furcsa körülmény miatt több esetben is felmerült a gyilkosság gyanúja, de perdöntő bizonyítékra még az Oroszországon kívüli eseteknél sem találtak.

Putyin kedvenc lapjának, a százéves Komszomolszkaja Pravdának a főszerkesztője vezetés közben kapott agyvérzést. Az elnök részvétnyilatkozatban emlékezett meg a veterán újságíróról.

HIRDETÉS

Egy nappal korábban kiesett egy hajóból a 40 éves Ivan Pecsorin, aki az orosz északi légiközlekedésért felelős vállalat ügyvezető igazgatója volt.

Alekszandr Szubbotin holttestére májusban egy moszkvai külvárosi házának pincéjében találtak rá. Az ingatlan Magua, egy vudu okkultista sámán tulajdonában volt. Ő azt vallotta, hogy a Lukoil korábbi csúcsvezetője ittasan és bedrogozva kérte meg egy „tisztító kúrára”. A nyomozók szerint az oligarcha halálát szívleállás okozta, mások szerint varangyméreg végzett vele.

Maganovhoz hasonló körülmények között halt meg augusztusban Dan Rapoport ukránbarát lett-amerikai üzletember, akinek holttestét Washingtonban, egy lakóház előtti járdára zuhanva találták meg. A befektetési bankár többször és élesen bírálta Putyint. A háború kitörése óta többször járt Ukrajnában. Felesége cáfolta az öngyilkosságot, a rendőrség azonban nem tartotta gyanúsnak a halál körülményeit.

Nem ablak, hanem egy szikla volt Andrej Krukovszkij végzete. A 37 éves férfi a Szocsi közelében található Krasznaja Poljana síközpont igazgatója volt. Putyin elnök állítólag többször is meghívta vendégeit oda síelni. A Kommerszant című orosz lap szerint Krukovszkij május 2-án túrázni volt, amikor egy szikláról a halálba zuhant.

HIRDETÉS

Egy hónappal az ukrajnai háború előtt a találták holtan Leonyid Sulmant, a Gazprom Invest szállítási vezetőjét. A 60 éves férfi felvágta az ereit. Egy varsói agytröszt kiderítette, hogy Sulman érintett volt egy feltételezett korrupciós ügyben a cégnél.

Alekszandr Tyulakov a Gazprom pénzügyi és biztonsági vezetője a hivatalos verzió szerint felakasztotta magát, és búcsúlevelet is hagyott, de a holttesten bántalmazás nyomait azonosították.

Lőtt sebbel a fején találták meg saját úszómedencéjében a 61 éves Jurij Voronovot júliusban. A férfi kastélya ugyanabban a Szentpétervárhoz közeli kisvárosban, Leninszkojéban található, ahol Sulman és Tyulakov lakott. Voronov az Astra-Shipping igazgatója és alapítója volt, a cég együtt sarkvidéki szerződéseken dolgozott a Gazpromnak.

Áprilisban két orosz oligarcha és családja halt meg rejtélyes körülmények között 24 órán belül. Vlagyiszlav Avajevet, a Gazprombank volt alelnökét és Szergej Protoszenját, a Novatek olajipari vállalat volt alelnökét, főkönyvelőjét családtagjaikkal együtt találták holtan otthonukban. Mindkét oligarcha a Kreml egykori bizalmi emberének számított, és mindkét esetben fennáll az idegenkezűség gyanúja.

HIRDETÉS

Az év végén újabb esettel bővült a Kreml-barát orosz politikai és gazdasági vezetők rejtélyes elhalálozási sorozata: decemberben a 65 éves Pavel Antovot találták holtan egy kelet-indiai szállodában, két nappal azután, hogy egy barátja ugyanott halt meg. Az orosz húsipari mágnás a már korábbról ismert forgatókönyv szerint a hotel harmadik emeleti ablakából zuhant ki.

Március 24-én – több millió dolláros Nyizsni Novgorod-i lakásukban – holtan találták 41 éves Vaszilij Melnikov milliárdost, a MedStom nevű orvosi óriáscég vezetőjét feleségével, Galinával és 10, illetve 4 éves kisfiukkal együtt. Mind a négyükön szúrt sebek voltak, és ott lapult a gyilkos fegyver is – adta hírül a Kommerszant. A hivatalos verzió szerint a férfi végzett a családjával, majd magával, de ezt a rokonok és a barátok egyaránt megkérdőjelezték. Mások arról írtak, hogy a MedStom a csőd szélére került az Oroszország elleni szankciók miatt.

A húsba vágó szankciók

„Mi, a Szeversztalnál valamivel több mint 400 millió dollárt veszítettünk. Ezek a pénzek, áru- és tőketartalékként Európában ragadtak, majd elkobozták őket” – panaszolta az acél- és bányaipari óriáscéget elnöklő 57 éves üzletember. Jelenleg nagyon nehéz talpra állítani az exportot – kesergett Alekszej Mordasov, aki Oroszország leggazdagabb embere volt az Ukrajna elleni háború előtt. Az oligarchát az elsők között sújtották a nyugati szankciók.

A háború előtt az orosz eurómilliárdosok Forbes-listájának élén állt. Azért került a büntetőintézkedések feketelistájára, mert egy Kreml-közeli bankban és egy szintén Kreml-közeli médiaholdingban szerzett részesedést. A Forbes szerint már áprilisban az ötödik helyre csúszott vissza. Mordasov becsült vagyona a tavalyi 28 milliárdról 12,7 milliárd euróra zsugorodott. A milliárdos igazságtalannak nevezte az ellene hozott szankciókat, és azt állítja, hogy távol áll tőle a politika.

HIRDETÉS

A Szeversztal vagyonán kívül Mordasov Európában lévő személyes vagyonát is elkobozták, köztük egy luxusjachtot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben azt követelte, hogy Oroszország és az orosz oligarchák kárpótolják Ukrajnát a háború következményeiért, és fizessenek az erőszakkal szétrombolt szomszédos ország újjáépítéséért.

Ukrajnában egyébként a háborús rombolás eddigi kárait 350 milliárd dollárra becsülik.

AP Photo/Emilio Morenatti
Megszólalnak a légi veszélyt jelző szirénák Kijevben, 2022. február 28-ánAP Photo/Emilio Morenatti

Minden ellenvélemény dacára a gazdasági szankciók igenis hatásosak.

Az Oroszország elleni 2014-es szankciók következményeként az orosz export tartósan 36 százalékkal, az import pedig több mint 30 százalékkal csökkent – állapította meg a Német Gazdaságkutató Intézet. Ez a jólét másfél százalékos, illetve az ország kereskedelmi nyereségének 10 százalékos csökkenéséhez vezetett.

HIRDETÉS

„Az Oroszországgal szemben 2022-ben bevezetett szankciókat tekintve lényeges, hogy még akkor is jelentős jóléti veszteségek keletkeznek, ha nem minden gazdaságilag jelentős ország követi a példát világszerte” – mondta a kutatás társszerzője. Hasonló következtetésekre jutott egy uniós intézet elemzése, amely szerint a szankciók hatásai a vártnál később jelentkeztek, viszont hosszú távon súlyosak lesznek.

Az unió most fogadja el a tizedik, 11 milliárd eurós szankciós csomagot, amely a többi között a szanitertermékek exporttilalmát is újabb egy évvel meghosszabbítja a háborús évforduló napján.

A vécékagylók Vlagyimir Putyin orosz elnök 24 éves uralmának jelképei, és azt bizonyítják, hogy nem sokat tett az oroszok életszínvonalának javítása érdekében. Minden ötödik orosz háztartásban ugyanis a mai napig nincs beszerelt kagyló – írta az EUobserver. Erre azok után figyeltek fel, hogy az orosz katonák először a 2008-as grúziai háború idején, majd most újra, ezúttal Ukrajnából „menekítik” haza az angol vécé kellékét. Ez a cikk, a vécékagyló és a kád is a szankciós listán marad.

Egy decemberben közzétett, drónnal készült felvételen az orosz katonák egy zsákmányolt kádat cipelnek a latyakban, miközben harmadik társuk egy székkel küszködik.

HIRDETÉS

A magyar kormány rendre gáncsolta, majd mégis megszavazta az uniós szankciókat.

Kirill pátriárka esetében azonban foggal-körömmel harcolt az ellen, hogy az egyházfő Brüsszel szankciós listájára kerüljön. Kirill pátriárka – akit a pápa arra kért, hogy ne legyen Putyin ministránsa – szinte szent háborúként legitimálta Ukrajna lerohanását. Az orosz ortodox egyház feje és Putyin elnök régi szövetségesek, kapcsolatuk pedig azután erősödött meg, hogy Kirillt egyházfőnek választották meg. A pátriárka egyenesen „Isten csodájának” tartotta Putyin uralkodásának első éveit.

Orbán kétkulacsos politikája

A magyar miniszterelnök – egyedüliként – nem tapsolta meg a február elején uniós csúcsra érkező Volodimir Zelenszkijt.

A nemzetközi közvélemény újra Orbán Viktorra mutogatott, és arra emlékeztetett, hogy a kormányfő az orosz érdekeket képviseli az Európai Unióban. A megállapításnak van némi valóságalapja.

HIRDETÉS

Maga a miniszterelnök árnyaltabban úgy fogalmaz: a béke pártján áll.

Szívünk szerint azonnal véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk

mondta minapi évértékelőjében.

Magyarország elismeri, hogy Ukrajna a saját területét védi, de Orbán Viktor szerint erkölcsi szempontból sem lenne helyes, hogy Ukrajna érdekeit a magyar érdekek elé tenné.

Ukrajna humanitárius segítése a miniszterelnök szerint nem jelenti az oroszokkal való kapcsolat feladását, mert az „ellenkezne a nemzeti érdekekkel”.

HIRDETÉS

„Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is” – mondta, majd hozzátette: nem gondolja, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország biztonságát. Az ukrán háború Orbán Viktor szerint azt mutatta meg, hogy Oroszország esélytelen a NATO-val szemben. Úgy véli, stratégiai szempontból ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt másokra. Leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. „A NATO védelmi szövetség, ezért léptünk be, ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 évnyi szovjet megszállás után aláírhattam a csatlakozási kérelmet” – emlékeztetett a magyar miniszterelnök.

A brüsszeli taps elmaradását némileg árnyalja az ukrán elnöki hivatal, amely felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelben – más vezetők társaságában – sor került egy találkozóra az ukrán elnök és Magyarország kormányfője között.

„A magyar miniszterelnök volt az első, aki odament az ukrán elnökhöz, és kezet rázott vele” – nyilatkozta a hivatal helyettes vezetője a Szabad Európa ukrán kiadásának.

Ukrajna elnöke többször is meghívta Orbán Viktort Kijevbe, hogy „beszéljenek mindenről, beleértve a Magyarországot érintő kérdéseket is” – idézte fel Ihor Zsovka.

HIRDETÉS

Zelenszkij egyébként „gyümölcsözőnek” nevezte az Orbánnal Brüsszelben folytatott tárgyalásait, amelyen „megállapodás született az energiaszektor együttműködéséről”.

A háború kitörése óta számtalan vezető járt Kijevben, köztük Novák Katalin köztársasági elnök és Karácsony Gergely főpolgármester, a magyar kormányfő azonban még nem látogatta meg a háború sújtotta szomszéd fővárosát.

Hosszabb távlatban sem látszik a háború vége

Az ukrajnai háború új, még halálosabb és végzetesebb szakaszba lépett, és az egyetlen ember, aki megállíthatja, Vlagyimir Putyin, nem mutatja jelét annak, hogy ezt meg is lépné – írta a New York Times szerkesztőségi vezércikkében néhány hete.

A szembenálló felek a tél végén, legkésőbb tavasszal újabb heves támadásokra készülnek. Oroszország háromszázezer katonát mozgósított, néhány fegyvergyára éjt nappallá téve termel. A Nyugat eközben harckocsikkal és légvédelmi rendszerekkel erősíti Kijev arzenálját, amelyeket egészen a közelmúltig vonakodtak bevetni attól tartva, hogy a konfliktus a Kelet és a Nyugat háborújává fajulhat.

HIRDETÉS

Az ukrán fronton hamarosan tank- és lövészárok-háború folyik majd a nyugati fegyverek és Oroszország között. A világháború után soha többé nem kellett volna ilyesminek megtörténnie Európában.

AP Photo/Emilio Morenatti
Egy bucsai áldozat, Olekszandr Bondar sírjaAP Photo/Emilio Morenatti

Ukrajna és támogatói azt remélik, hogy a nyugati fegyverek nagyobb esélyt adnak Ukrajnának arra, hogy tompítsa az offenzívát, és visszaszorítsa az oroszokat. Hogy honnan és meddig, nem tisztázott. Az ukrán elnök Oroszországot teljesen ki akarja űzni Ukrajnából, beleértve az Oroszország által 2014-ben elfoglalt területeket a Krímben és Kelet-Ukrajnában. Az Egyesült Államok és szövetségesei talán egy kevésbé ambiciózus eredményt részesítenének előnyben. Amíg Putyin nem mutat tárgyalási hajlandóságot, addig a kérdés hipotetikus. A feladat meggyőzni Oroszországot, hogy a tárgyalásos béke az egyetlen lehetőség.

Ha Ukrajna korábban nem is volt ellenség, az orosz elnök gondoskodott róla, hogy most már az legyen. A megszállók elleni harc a nemzeti identitás megformálásának leghatásosabb módszerei közé tartozik. Ukrajna számára Oroszország ellenséget, a Nyugat távlatot jelent. Ha a Nyugat korábban megosztott és bizonytalan volt abban, hogyan viszonyuljon Oroszországhoz vagy Ukrajnához – Moszkva inváziója egyesítette az Egyesült Államokat és Európa nagy részét abban, hogy Oroszországot fenyegetéssé és számkivetetté degradálja, a hősies Ukrajnát pedig barátjává és szövetségesévé fogadja.

Putyin azt állítja, hogy Oroszország képes elviselni a háború és a szankciók terhét. Oroszországra azonban évtizedes gazdasági stagnálás, sőt recesszió vár még akkor is, ha a háború rövidesen véget ér – hivatkozik Carnegie agytröszt jelentésére az amerikai lap. Az ipari termelés, még a katonai is, valószínűleg tovább fog csökkenni, mert nagyban függ a Nyugatról származó csúcstechnológiai cikkektől, amelyeket már nem tud beszerezni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Oroszország legjobb és legokosabb embereinek milliói elmenekültek, a jövő kilátástalan.

HIRDETÉS

Arra pedig mérget lehet venni, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti, talán a hidegháborúsnál is mélyebb szintre süllyedt kapcsolatok felolvadására évtizedeket kell majd várni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kritikus az ukrán erők helyzete Bahmutnál a háború évfordulóján

Bekalkulált és ravasz volt a kijevi gyermekklinikát ért orosz csapás

Zelenszkij lesöpörte az asztalról Orbán tűzszüneti javaslatát