Sokan nem akarják elfogadni a hiányzó helyett a helyettesítő gyógyszereket, pedig ezek is jók, a terápia abbahagyása viszont veszélyes.
HIRDETÉS
Nemcsak a gyártókon, az orvosokon és a gyógyszerészeken, hanem a betegeken is múlik az, hogy mennyire súlyosak az Európában hetek óta tapasztalható gyógyszerhiány következményei. A legtöbb esetben ugyanis van megoldás a hiányzó termék pótlására, de az ajánlott alternatívát a páciensnek is el kell fogadnia. Négy szakértővel beszéltünk arról, hogy mennyire rossz a helyzet, és mit tudunk tenni azért, hogy a nehézségek ellenére is hozzájussunk a szükséges terápiához.
Hetek óta téma az európai közbeszédben a gyógyszerhiány. A jelenségnek számos oka van, ezeket röviden így foglalta össze El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész az Euronewsnak:
„Ez nem egy magyar specialitás, hanem globális probléma, ami bizonyos gyógyszerek esetében itthon is megmutatkozik. Nagyon sok okra vezethető vissza, ezek között van az ukrán-orosz háború, az inflációnövekedés, az energiaár-emelkedés. Illetve egy régi, strukturális probléma is van: körülbelül harminc éve kiszervezte a gyógyszerpiac az alapanyaggyártást Ázsiába, leginkább Kínába és Indiába, és ahogy felborulnak az ellátási láncok, ez globális problémákhoz vezet."
A kialakult helyzet okait sokáig lehetne még vizsgálni, de mi most arra koncentrálunk, hogy mi a teendő a kialakult helyzetben.
Ha nincs gyógyszer, az OGYÉI segít
Az első és legfontosabb dolog, amiben mind a négy szakértőnk egyetértett, az, hogy a betegektől bizonyos szintű rugalmasságot követel a gyógyszerhiány. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hiánylistáján jelenleg nagyjából 1500 készítmény szerepel. Ezeknek a nagy része azonban helyettesíthető másik készítménnyel, vagy egy kicsit rosszabb esetben másik terápiával. Nagyjából 15 százalék az, aminél az OGYÉI-nek lépnie kell.
„Kétféle intézkedés a klasszikus: vagy az egyedi import, amikor külföldön, az EU-ban vagy EU-n kívül megtalálható maga a készítmény, és akkor a gyógyszernagykereskedő behozza egyedileg a betegnek. Vagy kontingensengedélyt adunk nagykereskedőknek, és a nagykereskedő nagyobb mennyiségben hozza be. Például így oldottuk meg az ibuprofen-tartalmú gyerekszirupok hiányát” - magyarázta El Kouali Zakariás, aki szerint egyébként az antibiotikumokból tavasz elejére már helyre fognak állni a készletek.
Nem kell félni a helyettesítő gyógyszerektől
A többi esetben tehát jellemzően arra van szükség, hogy a beteg elfogadja: legalább egy ideig nem azt a gyógyszert fogja szedni, amit megszokott. A Bimbó 1 Patika vezetője, Petőházi Zoltán kutatott a témában, és arra az eredményre jutott, hogy általában minél idősebb valaki, annál kevésbé hajlandó váltani. Olyanok is vannak, akik inkább megszakítják a terápiát, semmint hogy elkezdjenek egy új gyógyszert. Ez pedig veszélyeket hordoz magában.
„Mi megpróbáljuk ezt megakadályozni, hiszen az azonos és azonos mennyiségű hatóanyagot tartalmazó készítmények úgynevezett bioekvivalencia-vizsgálaton esnek át, ezek mind a magyar, mind az európai hatóságok által elfogadott helyettesítő készítmények. A hatóanyag mennyiségén kívül a kioldódásnak is meg kell egyeznie" - magyarázta Petőházi, majd azt is hozzátette, hogy az alacsonyabb ártól sem kell félni, mert ez sokszor nincsenek összefüggésben a termék minőségével - érdemes elfogadni a gyógyszerész ajánlatát, mert sok esetben szinte mindegy, hogy a kék, a piros vagy a zöld pirulát vesszük be, a hatás szinte teljesen ugyanaz.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint külön kell választani a vény nélkül kapható és a vényköteles gyógyszereket.
„Azt gondolom, hogy a vény nélküli gyógyszerek esetében szinte minden olyan problémára, ami éppen aktuális gyógyszerhiányból fakad, a kollégáim fognak tudni megfelelő alternatívát ajánlani. A vényköteles gyógyszerek esetében azt kell tudni megoldani, hogy az orvosnak legyen jelenidejű információja arról, hogy éppen most mi a hiánycikk, helyette milyen olyan gyógyszert tud felírni, ami ugyanolyan hatású, helyettesíthető, és abban a pillanatban ezt a problémát tudtuk kezelni” - mondta.
Aggodalomra alapvetően nincs ok
Hankó Zoltán szerint egyébként a márkahűség kialakításában a televíziós reklámoknak is komoly szerepük van, ez pedig káros dolog, mert ezáltal az emberek kevésbé lesznek hajlandók átállni egy másik gyógyszerre a mostanihoz hasonló helyzetekben.
A budapesti Semmelweis patika vezetője, Tóbi Csaba harminc éve van a pályán, de ekkora gyógyszerhiányt, mint a mostani, elmondása szerint még soha nem tapasztalt. Aggodalomra viszont szerinte sincs ok.
„Az egyik legnépszerűbb forróitalpor kifogyott, sokáig nem volt, elfogytak a konkurens termékek is. De meg tudjuk oldani egy gyógynövényes porral például, amivel gyakorlatilag szinte ugyanazt a hatást el tudjuk érni, vagy több szernek a kombinációjával" - hozott fel egy példát, majd hozzátette, hogy szerinte ki lehet jelenteni: vannak rosszabb időszakok, de Magyarországon alapvetően elérhetőek a szükséges gyógyszerek a lakosság ellátásához.