NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ez volt a 10 legfontosabb hír 2022-ben

Volodimir Zelenszkij videóüzenetet vesz fel a háború első napjaiban
Volodimir Zelenszkij videóüzenetet vesz fel a háború első napjaiban Szerzői jogok AP/Ukrainian Presidential Press Office
Szerzői jogok AP/Ukrainian Presidential Press Office
Írta: Kristof Molnar
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ukrajna megtámadása, II. Erzsébet halála és az iráni tömegtüntetések voltak a legjelentősebb események között.

HIRDETÉS

Számos olyan dolog történt idén, amelyről korábban el sem tudtuk képzelni, hogy egyszer bekövetkezhet. Februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, a háború kitörése pedig alapjaiban határozta meg az év hátralévő részének történéseit. Visszatekintettünk az elmúlt egy évre, és összegyűjtöttük mik voltak 2022-ben a legfontosabb hírek a világban.

Előkerülnek Donald Trump titkosított dokumentumai

Habár már 2021 óta nem az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump idén is többször a hírek középpontjába került. Februárban a Nemzeti Archívum jelentette be, hogy sikerült 15 doboznyi dokumentumot visszaszereznie a volt elnök floridai rezidenciájából. Később kiderült, hogy Trump számos titkosított iratot tartott magánál, annak ellenére, hogy a törvény szerint ezt nem tehette volna meg. Augusztusban az FBI nagy erőkkel kivonult Trump floridai rezidenciájába, ahol házkutatást tartottak, és számos titkosított dokumentumot találtak. Az ügyben nyomozás is indult.

Steve Helber/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Donald Trump floridai rezidenciája, ahol a dokumentumokat találtákSteve Helber/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

A volt elnöknek nem volt jó éve, ugyanis az amerikai kongresszus vizsgálóbizottsága a Capitolium ostromában betöltött szerepét is vizsgálni kezdte, valamint vállalkozását is bűnösnek találták adóelkerülés miatt. Trumpot azonban a rossz hírek sem akadályozták meg abban, hogy bejelentse: ismét elindul a republikánus elnöki előválasztáson.

Oroszország megtámadta Ukrajnát

Vita nélkül a legjelentősebb idei hír február 24-éhez kötődik, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Habár Moszkva villámháborúra készült, az ukránok nem roppantak meg az első napokban, így a harcok a mai napig folynak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem menekült el Kijevből, hanem háborús vezetővé vált, és nem csak a világ szimpátiáját sikerült elnyernie, hanem számos ország pénzügyi támogatását is.

A háború alapjaiban forgatta fel az európai emberek életét. Az Ukrajnából érkező menekültek tömegei, a bucsai tömegsírok képei vagy a zaporizzsjai atomerőműről érkező hírek mind egy új korszakot eljövetelét bizonyították. Egy olyan világét, ahol a háború már nem csak afrikai országok és ázsiai régiók problémája, hanem az európai mindennapok része is.

AP Photo
A bucsai tömegsírok feltárásaAP Photo

A Fidesz nyeri az országgyűlési választásokat

Orbán Viktor miniszterelnök pártja történetének legjobb eredményét érte el az áprilisi parlamenti választásokon. A Fidesz-KDNP ismét kétharmadot szerzett, ráadásul növelni is tudta mandátumai számát négy évvel korábbi eredményéhez képest. Habár a választások előtt sokan arra számítottak, hogy az ellenzéki pártok összefogása miatt szoros lesz a végeredmény, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt nem tudta megszorítani Orbán Viktort. A történelmi vereség után az ellenzéki egység egyből meg is bomlott, a Fidesz mellett egyedül a Mi Hazánk tudott megerősödve kijönni a választásokból. Toroczkai László pártja ugyanis bejutott a parlamentbe.

Eltörlik az abortuszhoz fűződő jogot az Egyesült Államokban

Június 24-én hatályon kívül helyezte a Roe vs. Wade ügyben hozott ítéletet az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, ezzel megszüntette az abortuszhoz fűződő alkotmányos jogot. A döntés azt is jelentette, hogy az amerikai tagállamok saját szabályozási körükbe vehették az abortusz kérdését.

Jacquelyn Martin/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Tüntetők az amerikai Legfelsőbb Bíróság épülete előttJacquelyn Martin/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.

A döntés megosztotta az amerikai politikai életet. A demokraták ellenezték, míg a republikánusok üdvözölték az ítéletet. Számos tüntetést is szerveztek az amerikaiak, azonban a többség valódi véleményére először akkor derült fény, amikor Kansas állam republikánus vezetése népszavazást írt ki a témáról. A konzervatív többségű államban ugyanis megvédték a választópolgárok az abortuszhoz való jogot.

Egymást váltják a brit miniszterelnökök

Boris Johnson brit kormányfő júliusban bejelentette, hogy lemond hivataláról, miután pártján belül többen fellázadtak ellene, és több kormánytagja is kilépett a kabinetből. A Konzervatív Párt ezután pártelnökválasztást írt ki, melynek végső fordulójába Liz Truss és Rishi Sunak jutott be. A párttagok végül Truss-t választották meg pártelnöknek, egyben új miniszterelnöknek. 

A kormányfő azonban 44 nap után lemondott hivataláról, így az Egyesült Királyság legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökeként távozott. A Konzervatív Pártnak ismét új személyt kellett találnia a posztra, és habár egy ideig úgy nézett ki, hogy akár Boris Johnson is visszatérhet a Downing Street 10-be, a párt parlamenti képviselőcsoportja végül Rishi Sunaknak szavazott bizalmat. A yorki maharadzsaként is emlegetett politikus az Egyesült Királyság első olyan kormányfője lett, aki bevándorlók gyermeke.

Meghal II. Erzsébet brit királynő

Szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, aki 70 éven keresztül ült az Egyesült Királyság trónján, így ő uralkodott a leghosszabb ideig országában. II. Erzsébet trónlalépésének 70. évfordulóját, vagyis platinajubileumát júniusban még megünnepelhették alattvalói, az eseményen az Euronews tudósítója is jelen volt. A királynő utolsó közhatalmi aktusaként még ki tudta nevezni az új brit kormányfőt, Liz Trusst, majd pár nappal később meghalt. A brit trónt fia, III. Károly király örökölte meg tőle, aki 70 évig volt trónörökös.

Jane Barlow/PA
II. Erzsébet kinevezi Liz Trusst miniszterelnökkel pár nappal halála előttJane Barlow/PA

Rendszerellenes tüntetések Iránban

Szeptember 16-án meghalt egy fiatal nő az iráni erkölcsrendészet fogságában, ahová amiatt került, mert nem tartotta be az országban kötelező szigorú öltözködési szabályokat. Mása Amini halála hónapokig tartó tüntetéshullámot indított el az iszlám köztársaságban. A megmozdulásokat brutális módon próbálta letörni az iráni vezetés, a rendőri erőszaknak több száz halálos áldozata lett. 

Az elsősorban fiatalokból álló tüntetők azonban nem hátráltak meg, és folytatták a harcot. Több iráni híresség is kiállt mellettük, a katari labdarúgó-világbajnokságon pedig az iráni focisták is kifejezték szolidaritásukat velük, amikor nem énekelték az iráni himnuszt az egyik mérkőzésük előtt. A tüntetések végeredményét egyelőre még nem lehet látni, azonban kisebb változásokat már eszközölt az iráni rezsim, például feloszlatta az erkölcsrendészetet.

Brazília elnököt választ

Latin-Amerika legnépesebb államában októberben tartottak választásokat. A kérdés az volt, hogy megőrzi-e pozícióját a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro, vagy a börtönből szabaduló ex-elnök, Lula da Silva kerül ismét hatalomra. A választás hónapokra megosztotta Brazíliát, ugyanis a rendkívül toxikus kampány után az első fordulóban egyik jelölt sem érte el a győzelemhez szükséges 50% feletti szavazatarányt, így második fordulóra került sor. 

Andre Penner/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Lula ünnepel támogatói között a második forduló megnyerése utánAndre Penner/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

A végső megmérettetést Lula nyerte, kevesebb mint 2 százalékponttal megelőzve Bolsonarót. Ez Brazília történetének legszorosabb eredménye az elnökválasztásokon. Habár a választás előtt többen tartottak tőle, hogy vereségét Bolsonaro nem lesz hajlandó beismerni, és esetleg lázadásra hívja majd követőit, ez végül nem valósult meg. Lula 2023. január 1-jétől kezdheti meg harmadik elnöki ciklusát Brazília élén.

Halloween-i tragédia Dél-Koreában

Október végén több mint százezer ember bulizott Szöul utcáin Halloween alkalmából. Az ünneplés azonban Dél-Korea legnagyobb tömegszerencsétlenségeként végződött, ugyanis a tömeg összetorlódott egy szűk utcában, ezért pánik tört ki az eseményen. Sokan szívrohamot kaptak, másokat pedig a tömeg nyomott agyon. Összesen 154 ember vesztette életét a tragédiában, legtöbbjük 20-as, 30-as éveikben járó fiatal volt. Az ország elnöke nemzeti gyászt rendelt el, a tömegszerencsétlenség mélyen megrázta Dél-Koreát.

Labdarúgó-világbajnokság Katarban

A 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katar rendezte. A világ egyik legfontosabb sporteseményét azonban idén nem nyáron, hanem télen bonyolították le az extrém meleg időjárás miatt. Katar már a világbajnokság megnyitója előtt is rengeteg kritikát kapott, elsősorban vendégmunkásainak embertelen körülmények közötti dolgoztatása és az emberi jogok lábbal tiprása miatt. 

Frank Augstein/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Lionel Messit ünneplik csapattársai a világbajnoki döntő utánFrank Augstein/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

A kritikák a világbajnokság közben sem csitultak, azonban a torna döntője olyan emlékezetesre sikerült, hogy a 2022-es foci vb-ről valószínűleg senki sem a visszásságokra és a korrupcióra fog emlékezni, hanem Lionel Messi mennybemenetelére. A tornát ugyanis egy őrült finálé után Argentína nyerte meg, miután legyőzte a címvédő Franciaországot. A bronzérmet pedig a horvátok szerezték meg.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kijev békecsúcsot tervez, Moszkva további háborús kiadásokat

Győzelmi karnevál a bajnokokkal Buenos Airesben

A királynő kedvencei – milyen volt II. Erzsébet ízlése a művészetekben?