A 2019-ben hatalomra került elnök, Kaisz Szaíd egyre autokratikusabb módszerekhez folyamodik, ez ellen tiltakoznak az ellenzéki pártok.
HIRDETÉSMegkezdődtek a parlamenti választások szombat reggel Tunéziában. Az új alkotmány értelmében a 161 fős alsóházba választanak képviselőket, de az ellenzék bojkottálja a voksolást.
A választásokat hónapok óta tartó belpolitikai válság előzte meg, írja az MTI. Kaisz Szaíd köztársasági elnök márciusban oszlatta fel a parlamentet, ezt megelőzően, tavaly nyáron ugyanakkor már több reformot is végrehajtott. Egyebek között felfüggesztette a 2014-es alkotmány azon részét, amely szűkítette az államfő hatáskörét. Eközben pedig leváltotta a miniszterelnököt, és a végrehajtó hatalmat a kezébe véve rendeleti kormányzást vezetett be.
Szaíd idén nyáron népszavazást írt ki új alkotmány elfogadására. A 30 százalékos részvétel mellett elfogadott alaptörvény nemcsak hogy gyengítette a törvényhozást, de alapjaiban változtatta meg az erőviszonyokat: mind a kormány, mind pedig az igazságszolgáltatás az államfő befolyása alatt működik az új rendszerben. A 2019 óta hatalmon lévő köztársasági elnök szerint lépései összhangban vannak az alkotmánnyal.
Eddig Tunézia volt az arab tavasz mintaországa
Az ellenzék érvénytelennek minősítette a júliusban megtartott népszavazást és rendszeresen bírálja Szaíd cselekedeteit, puccsal és önkényuralom kiépítésével vádolja az államfőt. Bejelentették továbbá, hogy tiltakozásuk jeléül bojkottálni fogják a szombati választásokat.
Tunéziában a 2011-es arab tavasz idején alakult meg a 217 tagú, egykamarás Népképviselők Gyűlése. Az új alkotmány értelmében viszont a parlament kétkamarás lesz, és szombaton az alsóház tagjairól döntenek a választók, akik csak egyéni jelöltekre szavazhatnak. A voksolást számos kritika érte külföldről amiatt, hogy az új választási törvény megnehezítette a részvételt a nők számára, és a nemzetközi médiumok nem állhatnak szóba a jelöltekkel.
A csaknem 12 milliós Tunéziát az arab tavasz egyetlen igazi sikertörténeteként szokták emlegetni. Az országban 2011 után tartósnak bizonyult a demokratikus átalakulás, a régió más országaival ellentétben senki sem tudott önkényuralmat kialakítani, és az ország egységét is sikerült megőrizni. Szaíd hatalomösszpontosítása ezeket az eredményeket veszélyezteti.