NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Újabb részletek derülhetnek ki a Kennedy-gyilkosságról

Kennedy autója
Kennedy autója Szerzői jogok AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Pásztor Máté / FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára John F. Kennedy egykori elnök meggyilkolásával kapcsolatban adott ki dokumentumokat.

Újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára az egykori elnök, John F. Kennedy 1963 novemberi meggyilkolásával kapcsolatban.

HIRDETÉS

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön hagyta jóvá, és így összesen mintegy 13 ezer iratot tettek elérhetővé, ugyanakkor a levéltár közölte: 515-öt teljes egészében, további 2545-öt pedig részben visszatartanak, mivel a Fehér Ház nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva megtiltotta azok kiadását. A kormányzatot egy 1992-es törvény kötelezte, hogy 2017 októberéig adja ki a merénylettel kapcsolatos összes iratot, de ezt eddig nem tették meg.

A Fehér Ház bejelentette, hogy a közzététellel a gyűjteményben található iratok több mint 97 százaléka nyilvánosan elérhetővé vált, de hogy ezektől nem várható komoly leleplezés. A történészek ennek ellenére remélik: többet megtudhatnak a merényletről és a merénylőről.

Elnöki jóváhagyás

Biden az akták titkosítását feloldó rendeletében azt írta, hogy „az ügynökségek átfogó erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy felülvizsgálják a korábban szerkesztett formában kiadott közel 16 ezer iratot, és arra a megállapításra jutottak, hogy ezeknek több mint a 70 százaléka teljes egészében kiadható.” 

A Trump-adminisztráció korábban több ezer oldalnyi anyagot hozott nyilvánosságra, de így is rengeteget tartott vissza nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Biden 2021 októberében 1500 dokumentummal fejelte meg Trump által engedélyezett mennyiséget, ám már akkor közölte, hogy a többit zárolva tartja.

Teóriák

A BBC emlékeztet: agy 1964-es amerikai vizsgálat során a Kennedy ellen elkövetett merényletet vizsgáló Warren-bizottság megállapította, hogy az elnököt Lee Harvey Oswald, egy korábban a Szovjetunióban élt amerikai állampolgár ölte meg, és hogy egyedül cselekedett. Oswaldot két nappal a letartóztatása után a dallasi rendőrkapitányság előtt ölték meg.

JFK halála évtizedeken át tengernyi összeesküvés-elméleteket szült. A CIA  csütörtökön közölte, hogy soha és semmilyen információt nem tartottak vissza az amerikai nyomozóhatóságok elől. A merényletet kutató tudósok (és teoretikusok) viszont azt remélik, hogy az újabb nyilvános akták több információt tárnak fel Oswald mexikóvárosi tevékenységéről, ahol 1963 októberében találkozott egy szovjet KGB-tiszttel. A CIA azonban ezzel kapcsolatban is megjegyzi: az újonnan nyilvánosságra hozott adatokban nincs új információ. A Mary Ferrell alapítvány ehhez képest azt mondta, hogy a CIA tartja vissza az információt, 

A merényletről hatalmas adatmennyiséget tároló Mary Ferrell Alapítvány kutatói azonban állítják: a CIA egyes felvételeket soha nem nyújtott be a központi archívumba, így ezek nem is szerepelhetnek a kiadott tételek között. 

Tisztább lap

A Fehér Ház szerint az akták nyilvánosságra hozatala révén a nyilvánosság jobban megismerheti a merénylet kivizsgálásának körülményeit és részleteit. Philip Shenon, a New York Times egykori riportere és egy, a Kennedy-gyilkosságot feldolgozó könyv szerzője szerint az új akták fényt deríthetnek arra, hogy a kormány tudhatott-e Oswald szándékairól. Shenon a BBC-nem azt mondta, hogy gyanítja, „hogy ezek a dokumentumok olyan információkat tartalmazhatnak, melyek arra utalnak, hogy mások már a Kennedy-gyilkosság előtt tudták, hogy Lee Harvey Oswald veszélyes ember, és hogy nyilvánosan beszélhetett arról, hogy meg akarja ölni az elnököt. A kérdés mindig is az volt, hogy az olyan kormányzati ügynökségek, mint a CIA vagy az FBI érzékelték-e, hogy ez az ember veszélyt jelent-e Kennedy elnökre, és hogy ha ennek az információnak megfelelően cselekedtek volna, akkor vajon megmenthették volna az elnököt?" 

John Fitzgerald Kennedyt 1963. november 22-én lőtték le a texasi Dallasban tett látogatása során.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hatvan éve gyilkolták meg Kennedyt

Megnyílik a Kennedy-akta

Az amerikai képviselőház megszavazta az Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot