Hatalmasat fordult a világ II. Erzsébet hetvenéves uralkodása alatt

II. Erzsébet a londoni Buckingham palota erkélyén 1953-ban és 2018-ban
II. Erzsébet a londoni Buckingham palota erkélyén 1953-ban és 2018-ban   -  Szerzői jogok  AP Photo
Írta: Magyar Ádám

Ma több mint háromszor annyian élnek a Földön, mint amikor Erzsébet trónra került - Magyarországon még Rákosi, a Szovjetunióban Sztálin volt hatalmon ekkor.

II. Erzsébet hetven évig ült az Egyesült Királyság trónján, ezzel ő a csúcstartó a brit monarchia történetében. Uralkodása hosszát talán az érzékelteti a legjobban, ha megnézzük, milyen volt az élet 1952-ben, abban az évben, mikor trónra került a 25 éves hercegnő. Az összes változást lehetetlen lenne felsorolni, de az alábbiakban mutatunk néhány jelenetet egy olyan világból, ahol még csak 2,5 milliárdan éltek a Földön, a bolygó lakosságának fele írástudatlan volt, a hazai boltokban pedig 2 forint 80 fillérért árultak egy kiló kenyeret.

Rákosi-korszak Magyarországon

Kezdjük Magyarországgal, amely ebben az időszakban a szocialista diktatúra legsötétebb időszakát élte. Az országot Rákosi Mátyás vezette, előbb még csak a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkáraként, augusztustól viszont már a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is ő volt. A személyi kultusz épp 1952-ben ért a tetőpontjára, Rákosi ebben az évben lett 60 éves. A diktátort a propaganda szeretett, bölcs vezérként emlegette, de ez az időszak számos magyarnak a rettegésről és a nélkülözésről szólt, az elnyomás pedig négy évvel később forradalomhoz vezetett.

Sztálin és Churchill is hatalmon volt még

A szocialista blokk legnagyobb országai szintén a kemény diktatúra időszakát élték ekkor, Kínát Mao Ce-tung, a Szovjetuniót pedig Joszif Sztálin irányította - igaz, utóbbi már nem sokáig maradt hatalmon, mert 1953-ban meghalt (a mostani orosz elnök, Vlagyimir Putyin viszont épp 1952-ben született). Az Egyesült Államok elnöke Harry Truman volt, a britektől ekkor még csak öt éve független Indiát az ország első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru irányította. Az Egyesült Királyságban pedig a második világháború után megbukó, majd 1951-ben újra hatalomra kerülő Winston Churchill volt őfelsége első miniszterelnöke.

AP
II. Erzsébet ekkor még hercegnőként kezet ráz Wintson Churchillel, 1950-benAP

Akkor is volt világjárvány

II. Erzsébet uralkodásának utolsó éveihez hasonlóan az elsőben is fontos szerepet játszott egy világjárvány - ez azonban nem a koronavírus, hanem a gyermekbénulás volt. A betegség lefolyása a fertőzések kétharmadában tünetmentes volt, rosszabb esetben azonban bénulással, sőt, halállal is végződhetett. Csak az Egyesült Államokban 1952-ben több mint ötvenezer megbetegedést regisztráltak, ez majdnem háromszorosa az egy évvel korábbi adatnak. Azonban épp ebben az évben fejlesztették ki az első hatékony védőoltást is a gyermekbénulás ellen, Jonas Salk amerikai virológus vezetésével. A vakcináknak hála a betegséget mára sikerült visszaszorítani, Magyarországon évtizedek óta nem volt gyermekbénulásos eset, de az oltást továbbra is beadják a csecsemőknek.

Halálos szmog Londonban

Hetven évvel ezelőtt Londonban a járványos gyermekbénulásnál is nagyobb gondokat okozott a szmog. December elején szokatlanul hideg volt a brit fővárosban, és gyakorlatilag leállt a légmozgás egy anticiklon miatt, ezért a főként szén égetéséből származó szennyezőanyagok rátelepedtek a városra. A négy napig tartó jelenség káoszt okozott, a látótávolság még az épületeken belül is drasztikusan lecsökkent. A szmog miatt rengeteg embernél alakultak ki súlyos légúti betegségek. Az áldozatok számát 4 és 12 ezer fő közé teszik, nagyjából 100 ezer ember pedig maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Marylin Monroe már befutott, de Elvis még sehol

A popkultúrában a legnagyobb esemény 1952-ben az Ének az esőben (Singin' in the Rain) filmmusical bemutatása volt, Gene Kelly, Donald O’Connor, Debbie Reynolds és Jean Hagen főszereplésével. Bár talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy ennek a filmnek volt a legnagyobb hatása az elkövetkező évtizedekben, a mozikban ugyanis ekkor még nem aratott hatalmas sikert az alkotás. Marylin Monroe ekkor már ismert volt, Elvisről azonban még senki sem hallott, a popikon karrierje csak 1954-ben kezdődött. Egy még korábbi kor nagy színészét, Charlie Chaplint pedig 1952-ben tiltották ki az Egyesült Államokból - a hidegháborús paranoia közepette balos nézeteire hivatkozva nem engedték be sztárt az országba, aki ezután 1972-ig nem is tért vissza oda.

Az első hidrogénbomba

A hidegháborúban kibontakozó fegyverkezési verseny eredményeként a királynő trónra lépésének évében történt a világ első hidrogénbomba-tesztje. Az Egyesült Államok hadserege a Marshall-szigetekhez tartozó Elugelab szigetre dobta le a Mike névre keresztelt bombát. Korabeli beszámolók szerint a sziget teljesen elpusztult a nagyjából 10 millió tonna TNT erejét produkáló robbanásban, és a környező szárazulatokon is komoly károk keletkeztek az élővilágban. A hadiipar fejlődését jól jelzi, hogy ez a bomba nagyjából ezerszer volt erősebb az USA mindössze néhány évvel korábban elkészült első atombombájánál. Ugyancsak 1952-ben hajtotta végre az Egyesült Királyság az első sikeres tesztet a saját nukleáris töltetével, ezzel a britek a harmadikként váltak atomhatalommá az amerikaiak és a szovjetek mögött.

AP
Hidrogénbombát robbant az amerikai hadsereg 1956-banAP

Magyarország tarolt az olimpián

A sportban Magyarország valaha volt legsikeresebb évét hozta el 1952. A helsinki olimpián 16 arannyal, 10 ezüsttel és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett a magyar küldöttség. Olimpiai bajnok lett a kor minden bizonnyal legjobb labdarúgó válogatottja, az Aranycsapat is, a döntőben Puskás és Czibor góljaival vertük Jugoszláviát. Az olimpián egyébként 69 ország majdnem 5000 sportolója vett részt.

Klónozás, légzsák, golyós dezodor

Végül pedig nézzük a legfontosabb találmányokat, legalábbis azokat, melyekről eddig még nem esett szó. 1952-ben tette meg első hivatalos útját a világ legelső sugárhajtóművel rendelkező utasszállító repülőgépe, a Comet. A brit gyártmányú modell egy mára az egész bolygót behálózó hatalmas közlekedési ágazat előfutára volt, és néhány darabot egészen 1997-ig használtak belőle. Szintén ebben az évben hozták létre az első vonalkódot, az első légzsákot, valamint az első golyós dezodort is. A legérdekesebb viszont talán az, hogy a klónozás története is 1952-re nyúlik vissza: Robert Briggs és Thomas King ebihalakkal hajtott végre sikeres kísérleteket, és bár az életben maradt békák jórészt rendellenesen fejlődtek, az amerikai tudósok voltak az elsők, akiknek sikerült állatokat klónozniuk.

kapcsolódó cikkek