További 14 városban hirdettek időjárási vészhelyzetet mondván, ott is könnyen szélsőséges állapotokat okozhatnak a monszunesők.
Eddig legkevesebb 310-en veszítették életüket és több százan megsérültek a hirtelen jött áradások miatt az ázsiai országban. A kormány további 14 városban hirdetett időjárási vészhelyzetet mondván, ott is könnyen szélsőséges állapotokat okozhatnak a monszunesők.
A 16 millió lakosú déli Karacsiban a kerületeket térdig érő sáros árvíz öntötte el; az utak járhatatlanok. A városban felfüggesztették a közszolgáltatásokat és az üzletek zárva vannak. Az ország Nemzeti Katasztrófavédelmi Hatósága (NDMA) szerint az infrastruktúra, az úthálózat és 5600 lakóház károsodott.
A monszun jellemzően júniustól szeptemberig tart, s elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a termények megfelelő mennyiségű vízhez jussanak, de a tavak ás a gátak feltöltésében is rendkívül fontos szerepet játszik az időjárási jelenség – ám évről évre egyre nagyobb pusztítást okoz az indiai szubkontinensen.
A hatóságok csak reménykedni tudnak abban, hogy nem fog megismétlődni a 2010-es ítéletidő, amikor az ország területének csaknem egyötödét árasztotta el a víz, kétezren haltak meg és több mint húszmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
Pakisztán, amelyet az év elején szélsőséges hőhullám sújtott, a legsebezhetőbb országok között szerepel a e Global Climate Risk Indexen, amely a szélsőséges időjárás okozta gazdasági és emberi veszteségeket rögzíti. A becslések szerint Pakisztánban 10 000 ember vesztette életét környezeti katasztrófák miatt, és a 2018-ig tartó évtizedben 4 milliárd dollár pénzügyi veszteség érte.