A délkeleti nagyváros épületeinek 90 százaléka megsemmisült az orosz támadások során. A lebombázott színház épületében viszont szerencsére sok a túlélő.
HIRDETÉSAz ostromlott délkelet-ukrajnai Mariupol hatóságai szerint a város épületeinek közel 90 százalékát lerombolták az orosz erők az elmúlt napok bombázásai során.
Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő a Twitteren azt írta, a várost "az égből pusztítják", és megismételte Volodimir Zelenszkij elnök felhívását a nyugati országokhoz, hogy vezessenek be repüléstilalmi övezetet az ország felett.
A városban az orosz erők heves ágyúzása közepette mentőcsapatok hozzák ki a színház elleni szerdai támadás túlélőit, az óvóhelyen mintegy ezer ember - főként nők és gyerekek - bújtak el az orosz bombázások elől. Moszkva az ukrán szélsőjobboldali Azovi alakulatot vádolta a támadással. Az Azovi alakulat azonban olyan videót tett közzé, amelyen szétlő egy orosz tankot.
Menekülés egy bekerített városból
A mariupoli hatóságok szerint eddig mintegy 30 ezer ember hagyta el a várost, becslések szerint több mint 350 ezer ember a városban próbál túlélni, víz, áram és élelmiszerutánpótlás nélkül. A bekerített kikötővárosból észak felé hosszú autósor halad, némelyik autó szélvédőjén oroszul a "gyerekek" felirattal.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Ukrajna-szerte kilenc folyosó megnyitását tervezik a harcok elől menekülő polgári lakosok számára.
A vezető ipari országokat tömörítő G7 csoport felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tegye lehetővé humanitárius segélyek eljuttatását Mariupolba és más ostromlott ukrán városokba.
- áll abban a nyilatkozatban, amelyet Annalena Baerbock német külügyminiszter tett közzé a csoporttal való konzultáció után (jelenleg Németország a G7 elnöke). A G7 kötelezettséget vállalt arra, hogy jelentősen növelik a humanitárius segélyek összegét, "mivel az ukrán nép szükségletei napról napra nőnek Oroszország agressziója miatt."
Közben az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz csapatok folytatták az északkeleti Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városának ostromát. A város az elmúlt hetekben súlyos orosz légicsapások színhelye volt, amik hatalmas károkat okoztak. A harcok jelenleg Izjum és Csuhujiv irányában terjednek tovább.
Szíriai zsoldos-export?
Legalább 21 ember halt meg orosz tüzérségi tűzben a kelet-ukrajnai Merefa kisvárosban, a kora reggeli támadásokban egy iskola és egy kulturális központ is megsemmisült - közölte a harkivi terület ügyészsége a Facebookon. További 25 ember megsérült, közülük tízen életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Merefa Harkivtól mintegy 30 kilométerre délnyugatra található.
Az ukrán katonai hírszerzés információja szerint Szíria állítólag 40 ezer zsoldost akar küldeni Oroszországnak. Március 15-én már mintegy 150 szíriait utaztattak be Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban; naponta akár 300-at is átvezényelhetnek Ukrajnába - állítják. A kijevi jelentés szerint egyes szíriai zsoldosok ebben az akcióban lehetőséget látnak az EU-ba való illegális bevándorlásra.
Izrael után most Törökország is felajánlkozott, hogy helyszínt biztosítana egy esetleges Putyin-Zelenszkij béketárgyalásnak. Erdogan török elnök államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ilyen tanácskozás "tartós tűzszünethez, illetve hosszútávú megoldáshoz vezethet Ukrajna és Oroszország konfliktusában."
Kijev segítséget vár
Ukrajna elnöke a Bundestag tagjaitól kérte a támogatások növelésért, az ukrán védelmi miniszter pedig az Európai Unió vezetőit szólította fel, hogy szabaduljanak meg az Oroszországtól való félelmüktől és lépjenek érdemben a háborús segítséget illetően. Olekszij Reznyikov is további fegyverszállításokat kért hazájának az Európai Parlamentben.
A NATO az ukránok folyamatos sürgetése dacára többször világossá tette, hogy nem küld katonákat Ukrajnába és repüléstilalmi zónát sem hoz létre.
"Ha nincs semmilyen provokáció, vagy a légtérbe való behatolás, akkor a NATO-nak nem kell beavatkoznia. Ez egy tragédia, egy demokrácia küzdelme az autoriter rendszerek és a diktatúrák ellen. De mi épp ezért védjük a demokráciánkat, mert tiszteljük a szabályokat" - mondta egy spanyol EP-képviselő, Antonio López-Istúriz.