Bombázás és civil áldozatok Ukrajna-szerte - egy rövid időre úgy tűnt, lehet kompromisszum Ukrajna és Oroszország között, azután újra fellángolt a kommunikációs hadviselés is.
HIRDETÉS**Az ukrán hatóságok szerint súlyos civil áldozatokkal járt az orosz erők bombázása Mariupolban és Csernyihivben, de hasonló vádakkal állt elő Oroszország is. A Financial Times szerint létrejött egy 15 pontos megegyezéstervezet a két ország között, de a nap végére újra fellángolt a kommunikációs hadviselés is. **
Tíz, kenyérért sorban álló ukrán lakost ölt meg egy orosz bombatalálat Csernyihivben, jelentette az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége. A helyszínről videófelvételeket is közöltek. Az orosz Védelmi Minisztérium szerint nincsenek orosz katonák Csernyihivben, és vagy az ukrán erők aknatüze okolható, vagy a videó az ukrán titkosszolgálat koholmánya.
A mariupoli városi tanács szerint találat érte a városi színház épületét, amelyben tömegesen kerestek menedéket civilek, az ádozatok pontos számáról azonban még nem közöltek adatot.
A nap folyamán Oroszország azzal vádolta Ukrajnát, hogy Donyec-medence területén található Makijivka településen hat civil megsérültaz ukrán erők éjszakai aknatüzében, és több polgári épület is megrongálódott. Az orosz fél szerint a pusztítást egy ukrán Tocska lövedék okozta szerdára virradó éjjel.
Közel a kompromisszum?
A Financial Times megszerzett egy tizenöt pontos tervezetet, amelyről azt mondták, hogy Oroszország és Ukrajna közel jár a megegyezéshez. Ez alapján Ukrajna erős biztonsági garanciák mellett lemondana a NATO-tagságról, és Ausztriához hasonló semleges státuszt vállalna, leszerelve fegyverrendszerei jelentős részét. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov elfogadható kompromisszumnak nevezte a tervezetet, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy ha nehezen is, de előrehaladnak a tárgyalások. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett olyan megjegyzést szerdán, hogy nem ragaszkodik a NATO-tagsághoz, amelyet hazája feltehetően nem is kaphatna meg, utóbb ukrán források úgy reagáltak a hírre, hogy szóban forgó dokumentum sokkal inkább az orosz kívánságokat tükrözi, mint közösen kidolgozott kompromisszumokat.
Zelenszkij videokapcsolaton keresztül beszélt az Egyesült Államok Kongresszusában, ahol az orosz támadást a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokhoz, illetve Pearl Harborhoz hasonlította, és ismét azt kérte az USA-tól, hogy segítsen az orosz légierő semlegesítésében és vezessen be légtérzárat Ukrajna fölött.
Oroszország ellen döntöttek Hágában
A Hágai Büntetőbíróság végzésben kötelezné Oroszországot, hogy hagyjon fel a hadműveletekkel Ukrajna területén, az erről szóló döntést csak az orosz és a kínai bíró nem szavazta meg. Az eljárást még február végén indította Ukrajna azzal, hogy a Büntetőbíróság vizsgálja meg a háború indokául szolgáló orosz állításokat, mely szerint Ukrajna népirtást kezdeményezett vagy hajtott végre a szakadár területeken. A Büntetőbíróság, amelynek a joghatóságát Oroszország az ügyben nem ismerte el, megalapozatlannak találta az orosz vádakat.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke először nevezte háborús bűnösnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov ezt megbocsátjhatatlan reotrikának nevezte. Biden ezen kívül bejelentette, hogy Washington 800 légvédelmi rendszer küldésével segíti az ukrán hadsereget, hogy meg tudja állítani az Ukrajnára támadó repülőgépeket és helikoptereket, illetve meg tudja védeni az ukrán légteret.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz televízióban sugárzott beszédében ugyanakkor azt mondta, az ukrajnai"különleges katonai műveletek" a tervek szerint haladnak. Az orosz elnök azt mondta, Oroszországnak nem volt más választása, csak így tudta garantálni saját és állampolgárainak biztonságát. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a Nyugat szerinte elhallgatja a Donyec-medencében az ukránok által elkövetett bűnöket. Putyin azt is elismerte, hogy a nyugati szankciók nehézségeket okoznak az orosz gazdaságnak, de azt mondta, hosszú távon ezeket képesek kezelni.