A magyar miniszterelnök elégedetten számolt be az orosz elnökkel folytatott találkozójáról péntek reggeli asszisztált rádiómonológjában
Az energiarendszer fenntartása az orosz gázzal lehetséges - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hozzátéve: a külgazdasági és külügyminiszter 15 évre állapodott meg Moszkvával évi 4,5 milliárd köbméternyi gáz szállításában, amelyet további 1 milliárddal növelne Magyarország, ez majdnem eljutott a megállapodásig, azonban még egyeztetést igényel.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi tárgyalásokról beszélt a legtöbbet Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő azt mondta, a legtöbb szó az ukrán konfliktusról esett kettejük között. Magyarországnak Orbán szerint jégtörő szerepe lehet egy ilyen konfliktusban, noha önmagában nem fontos szereplő, a NATO- és EU-tagsága miatt érdekes helyzetben van. Azért érhet el mégis dolgokat, mert Orbán szerint van az országnak tekintélye, a magyar érdekek jelen vannak a világban, mindenki akar hozni ide valamit, vagy gyárat vagy pénzt, vagy beruházást. Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország ugyan először jött rá, hogyan lehet jó kapcsolatot fenntartanai a jelenlegi Oroszországgal, de Nyugat-Európa sem jár gyökeresen más úton, Németország nagy üzleteket köt Oroszországgal, és Franciaország is közvetítőként próbál fellépni.
A magyar miniszterelnök beszámolója szerint a kilenc javaslatából nyolcról meg tudott állapodni Vlagyimir Putyinnal. (A valóságban az ötórás tárgyalásnak semmilyen kézzelfogható, szerződésben vagy megállapodásban foglalt eredménye nem volt, valamennyi úgynevezett eredménye további tárgyalásokat igényel.) Ezek közül a legfontosabbnak a gázszállítás kibővítéséről szólót tartja Orbán, amivel "a külügyminiszternek még futnia kell egy kört". Orbán azt mondta, az olcsó orosz gáznak köszönhetően tartható fenn az úgynevezett rezsicsökkentés, ellentétben a nyugati országokkal, ahol fogynak a tartalékok, és drágul a gáz. (Valójában a gáz a piaci árhoz kötött, a nyilvánosságtól elzárt árképlet alapján érkezik Oroszországból, ezért nem tudni, hogy előnyös vagy hárányos az országnak. A rezsicsökkentést - a piaci ár és a hatósági ár különbségét, amely idén évi több százmilliárd forintra rúg - pedig az MVM veszteségén keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák.)
Elmondta azt is, hogy Magyarország jól halad abba az irányba, hogy 2030-ra - Európában elsőként - az ország számára szükséges energiamennyiség legfeljebb 10 százalékát állítsa elő fosszilis forrásokból.A kormányfő kijelentette: Magyarország már most is klímabajnok, az élmezőnyben van a kibocsátáscsökkentésben, a jövőben pedig a Paks II. beruházás és a már jelenleg is jó ütemben haladó naperőműfejlesztés hozzásegíti majd az energiafüggetlenség megteremtéséhez.
Kérdésre elmondta: szerinte nincs jelentősége, hogy a nyugati sajtó rendszeresen kritikusan ír Magyarországról. Azt mondta, az eredmények magukért beszélnek - itt az szja-visszatérítést, 13. havi nyugdíjat, fiatalok szja-mentességét és a nemzeti vagyon növekedését említette - ha igazak lennének az ellenzéki korrupciós vádak, akkor ezek nem valósulhatnának meg. (A Fidesz-kormány választás előtti osztogatásának részben rekordösszegű kötvénykibocsátások, vagyis hitel a fedezete, a jóléti intézkedések másik részét - mint például a befagyasztott benzinár, illetve egyes élelmiszerek befagyasztott ára - pedig a vállalkozásokkal fizetteti meg a kormány.) Lehet látni, hogy a dolgok előre mennek, külföldi újságírók pedig fakenews-szerű dolgokat írnak Magyarországról, panaszkodott a magyar miniszterelnök, aki 2010-es újraválasztása óta nem adott interjút tőle független médiának.