NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Elszabadult energiaárak: mennyire védi meg a magyarokat a rezsicsökkentés?

Az MVM Balance Zrt. Észak-budai Kogenerációs Fűtőerőműve
Az MVM Balance Zrt. Észak-budai Kogenerációs Fűtőerőműve Szerzői jogok Bruzák Noémi/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Nyugat-Európában az egekben a gáz és az áram ára, amiből a magyar fogyasztó jelenleg szinte semmit nem érzékel - kérdés, hogy ez meddig tartható.

HIRDETÉS

Az egekbe emelkedtek a világban az energiaárak, miközben ebből Magyarországon a lakosság csak a riasztó híreket érzékeli. E cikk írásának időpontjában a holland gáztőzsdén 91 euróért lehet novemberi határidővel földgázt venni, ez több mint négy és félszerese a januári árnak. Magyarországon azonban az úgynevezett rezsicsökkentés - amit inkább hatósági fix árnak lehet nevezni - miatt a lakossági energiaárak nem változhatnak. Magyarországra mégis hat a világpiac, ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogyan.

A francia fogyasztók október elején elhűlve vették tudomásul, hogy októberben rekordmértékben, több mint 12%-kal nőtt a lakossági földgáz ára, ami az előtte való hónapokban is jelentős mértékben emelkedett. (Hogy ennek mi az oka, arról itt írunk részletesen.) A francia állam válaszul válságintézkedéseket hirdetett, és a földgáz árát is befagyasztotta - és Franciaország csak egy azon európai államok közül, amelyek lépéskényszerbe kerültek. Magyarországnak ilyen drasztikus lépéseket nem kell tennie, a kormány szerint a 2013-as "rezsicsökkentés" megvédi a magyarokat a hasonló piaci turbulenciáktól. Logikusan adódik ugyanakkor a kérdés: hogy ha nem a fogyasztók fogják kifizetni a többszörösére nőtt gáz- és áramárat, akkor kicsoda.

Rezsitartalék

Ahhoz, hogy nagyjából megértsük a rezsicsökkentés valódi természetét, kicsit meg kell ismerkednünk az áram- és gázpiaccal. Alapvetően mindkettő hasonlóan működik: kereskedők megveszik a gázt és az áramot a piacról, majd eladják azt - rezsicsökkentett áron a lakosságnak, piaci áron a vállalkozásoknak. (Magyarország nem is olyan régen kötött hosszú távú gázszerződést a Gazprommal, amelynek a részleteiről nem sokat tudunk, de az nagyjából biztos, hogy annak árképlete is a tőzsdei árhoz köti a vásárlási árat.) Ezek a kereskedők a gázpiacon szinte teljesen állami tulajdonban vannak (a főszereplő itt az MVM Zrt.) , az árampiacon rajtuk kívül jelentős szeletet hasít a tortából a német tulajdonban lévő E.ON. Míg a piaci áron vásárolt gáz körülbell 3/4-e import, addig áramból viszonylag sokat állítanak elő Magyarországon is különböző erőművekben, a leginkább Pakson. (A paksi áram ráadásul most olcsóbb, mint piaci, mivel a mostani áremelkedést nagyrészben a szénhidrogének árának emelkedése tolja, ami Paksra nincs befolyással).

Az áram és a gáz piaci ára a rezsicsökkentés óta eltelt időszak nagyobb részében alacsonyabb volt, mint a világpiaci ár. Vagyis a magyar lakosság a valódi piaci árnál többet fizetett a gázért és az áramért, az így felhalmozódott profitot viszont felhasználták akkor, amikor időlegesen a rezsicsökkentett ár fölé emelkedett a piaci ár. A G7 gazdasági portál grafikonja a 2018-as választás óta eltelt időszakot mutatja.

2018-ban a magyar kormány a választások előtt 12 000 forintos fűtéstámogatás formájában kiosztotta ezt a tartalékot, azóta azonban megint gyűlt a kasszába pénz. Hogy pontosan mennyi, azt ugyanakkor nem tudni, mert az MVM ezt már nem hozza nyilvánosságra, de a gazdasági portálok számításai szerint 50-100 milliárd forint körüli lehetett azelőtt, hogy a rezsicsökkentett ár fölé emelkedett a piaci ár. Csakhogy most a korábbiaknál sokkal jobban kileng a gáz ára, így akár 1-2 hónap leforgása alatt eléghet a tartalék. Ez azt jelenti, hogy utána más állami forrásból vagy hitelből kell gázt vásárolni, ami nyilván óriási terhet jelentene az államkasszára - a kormány ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy áremelésről nem lehet szó.

Így viszont a meghirdetett, ezer milliárdot is meghaladó lakossági pénzosztáson felül a választások előtt még egy jelentős kiadás keletkezhet, és akár ez is magyarázhatja a közelmúlt rekordnagyságú devizakötvény-kibocsátását, amelynek giantikus méretével kapcsolatban több szakértő is értetlenségét fejezte ki.

Fékek és ellensúlyok

Ugyanakkor a rendszerben sokféle fék van. Sem az áramot, sem a gázt tipikusan nem azonnal vásárolják meg, hanem előre, bizonyos időszakokra lekötik, illetve a gázt lehet tárolni is. Szerdán közölte az Energiahivatal, hogy Magyarország téli ellátása gázzal biztosított, több mint 5 milliárd köbmétert tároltak be szeptemberig, ami a lakosság téli ellátását fedezi. Ez azt is jelenti, hogy ezt a gázt nagyrészben még nem a legmagasabb árakon vásárolták. Az árampiacon is van lehetőség az állami irányítás alatt álló különböző szereplők között játszani a költségekkel, például a jelenleg olcsónak számító paksi áramon keresztül.

A közvetett hatásokat a rezsicsökkentés azonban nem fogja megállítani. A vállalkozások ugyanis a piaci áron vásárolják a gázt és az áramot, vagyis az ő rezsiszámlájuk gyorsan fog nőni. Azok az energiaintenzív iparágak és nagyvállalatok, amelyek jobban előre terveznek, már jelezték is, hogy jelentős áremelésre fognak kényszerülni, vagy a gyártást kénytelenek visszafogni. A kisvállalkozások azonban nem nagyon látnak a jövőbe - több kisvállalkozás-tulajdonossal is beszéltünk, és érezhetően nem voltak tisztában az áremelkedés mértékével, illetve azzal sem, hogyan fog ez hatni rájuk a közeljövőben. Az energiaárak emelkedésének azonban egészen biztosan árfelhajtó hatása lesz az élet minden területén.

További források • portfolio.hu, G7.hu

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarországon brutálisan nőnek a gáz- és villanyszámlák, Európában tompítani próbálnak a kormányok

Orbán szerint őt utánozza a Nyugat, amikor tárgyalna Oroszországgal

Zárt térben kötelező maszkviselés jön Magyarországon