NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A negyedik hullám megjött, de óvintézkedések nincsenek Magyarországon

Kornafeld János szülész-nőgyógyász főorvos lefertőtleníti egy férfi vállát, mielőtt beoltja a Pfizer-BioNTech vakcinájával.
Kornafeld János szülész-nőgyógyász főorvos lefertőtleníti egy férfi vállát, mielőtt beoltja a Pfizer-BioNTech vakcinájával. Szerzői jogok MTI/Balázs Attila
Szerzői jogok MTI/Balázs Attila
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Rusvai Miklós virológus szerint ideje lenne itthon is a védettségi igazolvány meglétéhez kötni bizonyos szolgáltatásokat.

HIRDETÉS

Egy hét alatt megduplázódott a hétvégén regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon. Sok európai országnál később, de a járvány negyedik hulláma végül hazánkat is elérte. Ez azonban a járvány elleni védekezésen egyáltalán nem látszik - ugyanazok a korlátozások vannak érvényben, mint júliusban, amikor alig volt jelen a vírus az országban.

A kezdeti, lassan felfutó szakasz után a koronavírus-járvány negyedik hulláma berobbant az utóbbi időszakban Magyarországon. A hétvégén, pontosabban péntektől vasárnapig 6688 új fertőzöttet találtak a hatóságok, miközben a nyár három hónapja alatt összesen 7799 ember tesztje lett pozitív. Mindezt úgy, hogy az országban többféle nátha is terjed, és sokan azok közül is náthásnak gondolhatják magukat, akik igazából koronavírusosak.

Ennek ellenére egyelőre semmilyen új korlátozást nem vezetett be a kormány, sőt, szombaton tízezrek gyűltek össze több rendezvényen a főváros utcáin, a Békemenetre még a járvány eddigi legsúlyosabb hullámából küzdő Romániából is érkeztek résztvevők. 

Az oltottaknak is érdemes maszkot hordani

A szakértők mind azt mondják, hogy zárt közösségi terekben, például a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban érdemes lenne maszkot hordania az embereknek, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter viszont úgy nyilatkozott, hogy a kormány az állampolgárokra hagyja a döntést. A buszokon, villamosokon érezhetően megnőtt a maszkban utazók száma, de a nagy többség továbbra sem visel semmilyen védőfelszerelést. 

Rusvai Miklós virológus az Euronewsnak azt mondta, hogy szerinte a maszkhordásnál többre szükség lenne:

Számos országban van példa arra, hogy sokkal kiterjedtebben követelik meg a védettségi igazolást és az oltási igazolást. Gondoljunk például Olaszországra, ahol a munkavállalók nem mehetnek be a munkahelyükre, ha nem rendelkeznek ilyen igazolással. De számos más országban is sokkal szigorúbbak a kritériumok. Nálunk is célszerű lenne az oltottsági igazolás becsületének a helyreállítása. Tehát például a vendéglőkben, a különböző múzeumok, szórakozóhelyek látogatásakor meg kellene követelni esetleg a védettségi igazolást nálunk is.

Rusvai szerint annak is érdemes maszkot hordania, aki mindkét koronavírus elleni oltását felvette:

„Az alapvető ok az, hogy ilyenkor ősszel nemcsak a koronavírus, hanem más légzőszervi vírusok is terjednek. Az egyszerű náthát okozó, körülbelül tucatnyi vírus is itt van a környezetünkben, de előbb-utóbb nagy valószínűséggel megjelenik az influenza is" - magyarázta, majd hozzátette, hogy az oltott emberek is üríthetik a koronavírust, de az eddigi vizsgálatok szerint század, vagy még kisebb arányban ürít az, aki oltás után kapja meg a fertőzést:

„Az oltott emberek szervezetében csak a felső légutakban, tehát az orrüregben, garatban, a nyálkahártyán tud elszaporodni a vírus, nem válik az egész szervezet vírusgyárrá. Az oltatlanok szervezetében, ahogy mondani szokták, generalizálódik, tehát általánossá válik a fertőzés, ezért sokkal nagyobb tömegben ürül belőlük a vírus, mint azokból, akiknél csak a felső légutak nyálkahártyájában szaporodik. Ezért sokkal kisebb mértékben játszanak szerepet a vírus terjesztésében az oltottak, mint az oltatlanok."

Balázs Attila/MTI
Az oltás utáni pillanatokBalázs Attila/MTI

Jobb a helyzet, mint tavaly ilyenkor volt

Rusvai szerint a hullám tetőzése valamikor november végén, december elején lesz, és karácsony után kezd majd csökkenni a négy statisztikai mutató, amit érdemes figyelemmel kísérni: a friss fertőzöttek, a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen lévők és a halottak száma. A virológus ettől függetlenül úgy gondolja, hogy a helyzet most jobb, mint egy évvel ezelőtt volt, ennek oka pedig az, hogy a lakosság több mint hatvan százaléka már kapott koronavírus elleni vakcinát.

„A mostani, negyedik járványhullámot érdemes összevetni a tavaly őszivel, a második hullámmal. Egyelőre a mostani adatok kedvezőbbek a tavaly ilyenkorinál, pedig most a fertőzőképesebb delta variáns kerül kimutatásra gyakorlatilag száz százalékban. Ez egyértelműen az oltásnak köszönhető" - mondta.

A szakértőtől azt is megkérdeztük, mi lehet az oka annak, hogy Magyarországra később érkezett meg a negyedik járványhullám, mint a környező országokba. 

„Én azért gondolom, hogy a harmadik oltás, és a fiatalkorúak korán elkezdett immunizálása biztosít számunkra előnyt, mert ez az egyetlen paraméter az, amiben Magyarország előbb lépett, mint a szomszédos országok, és előrébb is tart. Az őszi járványhullám előtt idejében megkezdett emlékeztető oltás, illetve az iskolakezdés előtt, vagy azzal egyidejűleg a fiatalok nagy arányban történő immunizálása segített nekünk abban, hogy ez a negyedik járványhullám egyelőre nem okoz komoly egészségügyi gondokat" - válaszolta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Koronavírus: 36 beteg meghalt, 3125 az új fertőzött

Koronavírus: elhunyt 44 beteg, 1701 új fertőzött Magyarországon

Megválasztották a református egyház új vezetőjét, Balog Zoltán püspök marad