rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Biden katonailag is megvédené Tajvant Kínától?

Access to the comments Kommentek
Írta: SL és MTI
Az amerikai elnök sajtótájékoztatója a washingtoni Fehér Ház keleti termében
Az amerikai elnök sajtótájékoztatója a washingtoni Fehér Ház keleti termében   -   Szerzői jogok  MTI/AP/Susan Walsh
Betűméret Aa Aa

Kínos elszólás vagy új védelmi stratégia? Az amerikai elnök egy csütörtöki ABC-interjúban igen figyelemre méltó megállapítást tett közzé a kommunista Kína által egyre jobban fenyegetett Tajvannal kapcsolatban.

Az ABC News csütörtökön sugárzott interjújában Joe Bident az Afganisztánból való kaotikus kivonulás kihatásairól kérdezték, így azokról a kínai médiában megjelent reakciókról is, amelyek szerint a továbbiakban nem lehet arra számítani, hogy Washington Tajvan védelmére kelne - írja a The Guardian.

Rosszfiúk rossz dolgai

Biden azt válaszolta, hogy Tajvan, Dél-Korea és a NATO kapcsolata teljesen más eset, mint Afganisztán. Ezzel azt a benyomást keltette, hogy Tajvant egy kalap alá veszi azokkal az országokkal, amelyekkel szemben Washington védelmi kötelezettségeket vállalt.

"Velük nem a szigeten vagy egy Dél-Koreában zajló polgárháború alapján kötöttünk megállapodásokat, hanem az alapján, hogy egységes kormányuk van, amely megpróbálja megakadályozni, hogy a rosszfiúk rossz dolgokat tegyenek" - fogalmazott az amerikai elnök.

Minden kötelezettségvállalásunkat betartottunk. Szent kötelezettséget vállaltunk az 5. cikkely alapján, amely szerint ha bárki megtámadná a NATO-szövetségeseinket, akkor válaszolunk.

Ez vonatkozik Japánra, Dél-Koreára és Tajvanra is. Erről beszélni sem érdemes" - állította.

A Fehér Ház próbálta menteni a helyzetet. Egy magas rangú kormánytisztviselő a nyilatkozat után azt mondta, Amerika "Tajvannal kapcsolatos politikája nem változott". Elemzők szerint úgy tűnt, hogy Biden egyszerűen téved. Kína washingtoni nagykövetsége és Tajvan egyelőre nem reagált az ügyre.

A brit lap emlékeztet arra, hogy Washingtonnak a törvény szerint biztosítania kell Tajvan számára az önvédelemhez szükséges eszközöket, de jó ideje a "stratégiai kétértelműség" politikáját követi azzal kapcsolatban, hogy kínai támadás esetén katonai beavatkozással is megvédené-e Tajvant.

Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye kimondja, hogy a szövetség egyik tagja elleni támadást a szövetség összes tagja elleni támadásnak tekintik. Dél-Korea is Amerika szerződéses szövetségese (máig 30 ezer amerikai katona állomásozik az országban), kölcsönös védelmi megállapodást kötöttek. A Kínához tartozó Tajvannal azonban Washingtonnak nincs hivatalos kapcsolata, amióta 1979-ben Pekinget ismerte el kettőjük közül diplomáciailag.

Szorul a hurok

Épp a hét elején jelentette a kínai hadsereg keleti hadtest-parancsnokságának közlésére hivatkozva a CGTN hírcsatorna, hogy Kína fegyveres gyakorlatot tartott Tajvan déli partjai és légtere közelében. A közlés szerint a gyakorlat válaszlépés volt a "külső erők beavatkozására", valamint a tajvani "függetlenségpárti erők provokációira".

Kína saját területe részének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant. Peking az utóbbi időben egyre inkább igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvan ellen, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.