EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Biden katonailag is megvédené Tajvant Kínától?

Az amerikai elnök sajtótájékoztatója a washingtoni Fehér Ház keleti termében
Az amerikai elnök sajtótájékoztatója a washingtoni Fehér Ház keleti termében Szerzői jogok MTI/AP/Susan Walsh
Szerzői jogok MTI/AP/Susan Walsh
Írta: SL és MTI
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az amerikai elnök egy interjúban arra utalt, hogy Amerikát máig védelmi megállapodás köti Tajvanhoz, pedig nem.

HIRDETÉS

Kínos elszólás vagy új védelmi stratégia? Az amerikai elnök egy csütörtöki ABC-interjúban igen figyelemre méltó megállapítást tett közzé a kommunista Kína által egyre jobban fenyegetett Tajvannal kapcsolatban.

Az ABC News csütörtökön sugárzott interjújában Joe Bident az Afganisztánból való kaotikus kivonulás kihatásairól kérdezték, így azokról a kínai médiában megjelent reakciókról is, amelyek szerint a továbbiakban nem lehet arra számítani, hogy Washington Tajvan védelmére kelne - írja a The Guardian.

Rosszfiúk rossz dolgai

Biden azt válaszolta, hogy Tajvan, Dél-Korea és a NATO kapcsolata teljesen más eset, mint Afganisztán. Ezzel azt a benyomást keltette, hogy Tajvant egy kalap alá veszi azokkal az országokkal, amelyekkel szemben Washington védelmi kötelezettségeket vállalt.

"Velük nem a szigeten vagy egy Dél-Koreában zajló polgárháború alapján kötöttünk megállapodásokat, hanem az alapján, hogy egységes kormányuk van, amely megpróbálja megakadályozni, hogy a rosszfiúk rossz dolgokat tegyenek" - fogalmazott az amerikai elnök.

Minden kötelezettségvállalásunkat betartottunk. Szent kötelezettséget vállaltunk az 5. cikkely alapján, amely szerint ha bárki megtámadná a NATO-szövetségeseinket, akkor válaszolunk.

Ez vonatkozik Japánra, Dél-Koreára és Tajvanra is. Erről beszélni sem érdemes" - állította.

A Fehér Ház próbálta menteni a helyzetet. Egy magas rangú kormánytisztviselő a nyilatkozat után azt mondta, Amerika "Tajvannal kapcsolatos politikája nem változott". Elemzők szerint úgy tűnt, hogy Biden egyszerűen téved. Kína washingtoni nagykövetsége és Tajvan egyelőre nem reagált az ügyre.

A brit lap emlékeztet arra, hogy Washingtonnak a törvény szerint biztosítania kell Tajvan számára az önvédelemhez szükséges eszközöket, de jó ideje a "stratégiai kétértelműség" politikáját követi azzal kapcsolatban, hogy kínai támadás esetén katonai beavatkozással is megvédené-e Tajvant.

Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye kimondja, hogy a szövetség egyik tagja elleni támadást a szövetség összes tagja elleni támadásnak tekintik. Dél-Korea is Amerika szerződéses szövetségese (máig 30 ezer amerikai katona állomásozik az országban), kölcsönös védelmi megállapodást kötöttek. A Kínához tartozó Tajvannal azonban Washingtonnak nincs hivatalos kapcsolata, amióta 1979-ben Pekinget ismerte el kettőjük közül diplomáciailag.

Szorul a hurok

Épp a hét elején jelentette a kínai hadsereg keleti hadtest-parancsnokságának közlésére hivatkozva a CGTN hírcsatorna, hogy Kína fegyveres gyakorlatot tartott Tajvan déli partjai és légtere közelében. A közlés szerint a gyakorlat válaszlépés volt a "külső erők beavatkozására", valamint a tajvani "függetlenségpárti erők provokációira".

Kína saját területe részének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant. Peking az utóbbi időben egyre inkább igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvan ellen, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kínai erőfitogtatás 38 harci géppel

Biden megkegyelmez a homoszexualitás miatt korábban megbüntetett vagy leszerelt katonáknak

Amerikai csapatok indulhatnának Ukrajnába, ha Kijev vereségre áll