rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

"A családi információknak semmi keresnivalójuk nincs bármilyen titkosszolgálati csapat előtt"

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Magyar Ádám
euronews_icons_loading
Az NSO székháza
Az NSO székháza   -   Szerzői jogok  Daniella Cheslow/AP
Betűméret Aa Aa

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja. Az Euronews Dercsényi Dávidot, a HVG volt munkatársát kérdezte, akinek három különböző számát is megfigyelték, és Demeter Áront, az Amnesty International Magyarország programvezetőjét - a nemzetközi civil szervezet több mint 50 telefont vizsgált meg, ebből több mint 25 volt fertőzött a Pegasusszal.

Dercsényi: nem szabad megijedni

Dercsényi Dávid a HVG volt újságírója május végén hallott Panyi Szabolcstól (a Direkt36 újságírója, akinek a telefonját szintén megfigyelték - a szerk.) arról, hogy valószínűleg érintett egy ilyen lehallgatási ügyben.

Először annyira nem lepődött meg, mert ez "valahogy mindig benne volt a levegőben a HVG-ben, hogy valamiféle megfigyelés lehetséges valakik által". Vasárnap, a megfigyelésekről szóló cikket olvasva viszont "mellbevágó volt" számára, hogy ennyi embert ennyi különböző területen és valószínűleg politikai okokból figyeltek meg.

A most a józsefvárosi kerületi lapot szerkesztő Dercsényihez három számot is kötöttek, egyik a hivatalos HVG-s telefonszáma, a másik a magánszáma, a harmadik pedig a volt feleségé, ez a szám is az ő nevén volt.

Arról, hogy miért figyelhették meg, csak találgatni tud. A legvalószínűbb oka Hasszán F. ügye lehet. A terrorizmus miatt Magyarországon elítélt szíriai férfi ügyével foglalkozott, megkereste a férfi ügyvédjét, felhasználta a a görög oldalakon elérhető információkat. Többek közt azt, hogy a görög titkosszolgálatok már korábban figyelmezették az európai titkosszolgálatokat, és arra gondolt, hogy tisztázni kellene, hogy követettek-e hibát a magyar szervek - idézte fel az újságíró, aki egyébként "viszonylag átlagos munkát végzett" bevallása szerint.

"Nyilván nyomasztó lehet egy újságírónak, hogy tudja, hogy akár őt is megfigyelhetik. De azt gondolom, hogy pont az ellenkezőjét kell csinálni, nem szabad megijedni egy újságírónak attól, hogy akár egy megfigyelés célkeresztjébe is kerülhet, hanem folytatnia kell a munkáját, úgy ahogy ezt kell a saját szakmai sztenderdjei szerint" - hangsúlyozta Dercsényi.

A családi információknak nincs keresnivalójuk a titkosszolgálatnál

Az újságíró a volt feleségével még nem tudott beszélni az ügyről, de mint mondta, miatta van nagyon felháborodva. "Ő teljesen vétlen, ennek a részesévé vált, az ő magánélete az ő üzenetei és a gyerekeinké is. Nyilván az ember az életét ma már a telefonján éli, cserélgeti az üzeneteket, képeket küld, ezeknek a családi információknak semmi keresnivalójuk nincs egy bármilyen titkosszolgálati csapat előtt". Az ügynek szerinte nemzetközi szinten az lehet a következménye, hogy a magyar kormány még jobban elszigetelődik.

Magyarországon pedig "ennek politikai következményei kellene hogy legyenek, az állampolgároknak el kellene gondolkodni azon, hogy normális dolog-e az, hogy kormány egy ilyen házi megfigyelőrendszert működtet, nagyon úgy tűnik hogy politikai okokból és nem annyira ellenőrizetten" - fogalmazott Dercsényi. Hozzátette, hogy "meglátjuk, hogy lesznek-e személyi cserék, de ebben nem bízom annyira, szerintem a kormány nem ismerheti be, hogy ilyeneket csinált".

Az Amnesty által vizsgált telefonok fele bizonyítottan fertőzött volt

Az Amnesty International tech csapata, a berlini security lab nevű egység végezte el az igazságügyi vizsgálatát a telefonoknak. Azaz lényegében az Amnesty munkatársai igazolták azt, hogy kiszivárgott telefonszámokhoz tartozó telefonokon valóban volt nyoma ennek a Pegasus nevű kémszoftvernek - mondta az Euronewsnak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője.

Hozzátette, hogy több mint 50 telefont vizsgáltak meg és nagyjából a felén volt egyértelműen kimutatható a szoftver. Hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy csak ennyi készüléket fertőztek meg, beszédes az arány, miszerint minden második megvizsgált telefonról bebizonyosodott hogy a Pegasusszal megfertőzték.

Demeter szerint többszintű tanulsága van a történetnek. Helyi szinten, Magyarország esetében tudjuk azt, hogy több magyar újságírót megfigyeltek ezzel a kémprogrammal. "Magyarország sajnos ebben a kérdésben is felzárkózott azokhoz az országokhoz, melyek rendszeresen különböző eszközökkel figyeltetik meg az újságírókat és mennek utána a saját médiaszabadságuknak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy bár "Magyarországon nem ismeretlen a sajtó állami korlátozása, ugyanakkor azt gondolom, hogy az mindenképpen egy szintlépés, mikor újságírók telefonjait figyeltetik meg".

Nemzetközi szinten szerinte az a legfontosabb tanulság, hogy ezeknek a típusú szoftvereknek és megfigyelő eszközöknek az előállítása, kereskedelme, az exportálása és az importálása szürke zóna. Azaz nincs normálisan, nemzetközi szinten szabályozva. "Emiatt fordulhat elő, hogy egy izraeli magáncég (az NSO csoport) most már hosszú évek óta bebizonyítottan olyan kémszoftverekkel kereskedik a világ minden részén, amelyet az emberi jogok megsértésére használnak fel" - emelte ki.

Demeter szerint az izraeli megoldás, miszerint a védelmi minisztérium exportengedélye szükséges ahhoz, hogy ezt az szoftvert egy külföldi országnak el lehessen eladni, "nyilvánvalóan nem működik".

Az Amnesty munkatársa emlékeztetett rá, hogy a civil szervezet tavaly egy tel-avivi bíróságon pert indított azért, hogy egyáltalán ne lehessen eladni ezt a szoftvert Izraelen kívül. "Sajnos látjuk azt, hogy milyen következményekkel jár az, ha egy cég nem tartja be a rá vonatkozó előírásokat" - mondta.

Már kattintani sem kell

A szoftver, és ezáltal az NSO ügyfele is gyakorlatilag korlátlan hozzáférést kap egy okostelefonhoz, az e-mailektől elkezdve a telefonlistákig, smsekig, képekig. Minden létező dolog, ami a telefonon van, az elérhetővé válik - magyarázta a Pegasusról.

A program két módszerrel működik, kezdetben még az kellett hozzá, hogy egy üzenetszolgálgatásban kapjon a telefon tulajdonosa egy linket, és rá is kattintson. Csak így kapott a szoftver hozzáférést a telefonhoz. Az évek során azonban annyit fejlődött a Pegasus, hogy már nincs szükség arra, hogy a gyanútlan áldozat rákattintson egy linkre, egyetlen telefonszám elég ahhoz, hogy a telefon teljes tartalma hozzáférhetővé váljon.

"Ezen a listán lenni nem dicsőség Magyarország számára"

"Most 11 országról tudtuk bebizonyítani, hogy érintett ebben a botrányban. Azerbajdzsán, Bahrein, India, Kazahsztán, Mexikó, Szaúd-Arábia és Ruanda is köztük van. Ezek olyan országok, melyek hosszú évek, évtizedek óta arról ismertek, hogy a szabad sajtó nagyon súlyos korlátozások alá esik" - hangsúlyozta Demeter.

"Ezen a listán lenni nem dicsőség Magyarország számára. Nyilván eddig sem volt ismeretlen, hogy a szabad sajtó számára pokolian nehéz volt az elmúlt 11 év. De mikor konkrét újságírókat - akik nem követettek el semmit, hanem a munkájukat végezték - figyelnek meg akár hónapokon keresztül, egy izraeli kémszoftverrel, az nagyon komoly aggodalomra ad okot" - összegzett.

"Arról egyelőre nincs pontos információ, hogy ki engedélyezte, és hogy ki rendelte meg a megfigyeléseket. Azt tudjuk az NSO csoport saját kommunikációjából, hogy ők kizárólag államoknak, állami szervezeteknek adják el ezeket a programokat. Ebből gyanítható, hogy Magyarország esetében a magyar állam volt az ügyfél" - magyarázta Demeter.

A jogi háttérről azt mondta, hogy kétféle ilyen típusú megfigyelést ismer a magyar jog. Egyrészt mikor rendvédelmi szervek bűnözőket, vagy olyan embereket figyelnek meg, akiket azzal gyanúsítanak, hogy bűncselekményeket követtek el. Ilyen esetben bírósági engedélyezés van, szigorú szabályokkal. Ez mindenképpen egy időben kötött, nem végtelen megfigyelés - ismertette.

Másrészt a nemzetbiztonsági szervek minisztériumi vagy miniszteri engedéllyel is folytathatnak megfigyeléseket, Demeter szerint ebben az esetben inkább erről lehet szó.

Kiemelte: "akármennyire felel meg tételesen a magyar jog betűinek, ami most történik, vagy történt Magyarországon, ettől függetlenül nem lehet embereket így megfigyelni. Egy újságíró, egy fotós, egy üzletember esetében nem lehet csak azért megfigyelni, mert ő nem tetszik. Valamiféle gyanúnak, vagy valamiféle indoknak kell lennie".

Függetlenül attól, hogy a magyar jogszabályok mit mondanak, a nemzetközi előírásoknak egészen biztosan nem felel meg ez a megfigyelés - jelentette ki.