Hogyan lehet megszólítani a közéleti hírekkel a fiatal olvasókat? Hogyan erősítheti egymást egy szegedi, egy debreceni és egy kecskeméti helyi lap? Hogyan tudják felkelteni az országos sajtó figyelmét a helyi problémák iránt? Ilyen kérdéseket vitatnak meg két napon keresztül a FÜLKE tagjai.
HIRDETÉS
Debrecenben gyűltek össze a független helyi lapok szerkesztői és munkatársai, hogy tapasztalatokat cseréljenek és arról beszélgessenek, hogyan tudják egymást is segíteni egy olyan médiavilágban, amelyet egyszerre szorongat a piaci átrendeződés és a politikai befolyásszerzésre való törekvés. A Független Helyi Lapok közösségének - röviden FÜLKE - olyan helyi lapok a tagjai, amelyek nem kötődnek pártokhoz vagy közhatalmat gyakorló szervezetekhez.
"Azt tekintjük független újságnak, vagy bármilyen más médiaorgánumnak, ahol a szerkesztőségben születnek meg a döntések arról, hogy mivel foglalkoznak, hogyan foglalkoznak, vagy netán mivel nem foglalkoznak", így definiálta a függetlenséget a házigazda Debreciner főszerkesztője, Porcsin Zsolt. "Semmiféle külső hatás nem érvényesülhet."
Államilag finanszírozott konkurencia, államilag korlátozott információ
Magyarországon a helyi sajtó piaci lábát szinte teljesen megsemmisítette az internet. Az apróhirdetés, a halálozási rovat az internetre költözött, az egykori előfizető pedig a közösségi médián keresztül keresi ingyen a híreket. Így a helyi sajtó szinte teljesen a politika befolyása alá került: az egykori megyei laphálózatot betagolták a kormánypártok által létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba, a városi és községi kiadványokat pedig az önkormányzatok finanszírozzák - nem csoda, hogy a tartalmat is igyekeznek a saját szájuk íze szerint alakítani. Az ilyen befolyástól függetlenül működő site-ok elsősorban pályázati forrásokra és egymásra tudnak támaszkodni. Ugyanakkor a helyi hatalom a pénzen kívül az információ monopolizálásával is manipulálja a piacot.
"A független, a kritikus, a hatalmat ellenőrző sajtót, annak a munkáját számos módon akadályozzák azok, akik ezt megtehetik", mondta Porcsin Zsolt. "Egyre több munkát kell végeznünk azért, hogy hiteles, pontos információkat tudjunk adni a közönségünknek."
"Nem hívnak meg minket sajtótájékoztatókra, gyakran az is előfordul, hogy küldünk egy közérdekű kérdést valamilyen intézménynek vagy képviselőnek, a válaszok pedig az önkormányzati médiában jelennek meg, meg maga a téma is, anélkül, hogy nekünk bármilyen választ adtak volna", mondta az Euronewsnak Alter Róbert, a KecsUP lapigazgatója.
"Kár volt mindenütt utánanyúlni az újságírónak"
Az kiderült a konferencia beszélgetéseiből, hogy ezek a szerkesztőségek nem dúskálnak a forrásokban, munka ugyanakkor rengeteg akad. Rákérdeztünk arra is, hogy kik akarnak ilyen mostoha körülmények között dolgozni.
"Sokan újságírók voltak valahol, de kiszorultak, például amikor áthangolták a megyei lapokat", magyarázta Porcsin Zsolt. "Sokan voltunk, vagyunk olyanok akik úgy gondoltuk hogy nem hagyjuk abba az újságírást, hanem építünk magunknak olyan médiát, ahol elvégezhetjük ezt a munkát. Leginkább ilyen emberekből áll ez a társaság akik egyfajta missziónak is tekintik ezt. És hálistennek egyre több fiatal is megkeres minket, akik gyakornokok akarnak lenni, pályáznak hozzánk, mert úgy gondolják, hogy ez a szabad és független műhely lehetőséget teremt arra, hogy tisztességes és értékes munkát tudjanak végezni.
A kecskeméti KecsUP-hoz is érkeznek rendszeresen a kontrollált helyi sajtóból olyanok, akiknek van igényük független munkát végezni, esetleg éppen emiatt távolítja el őket a helyi politika.
"Én beszéltem helyi fideszes politikussal, aki utólag mondta el, hogy az egyik legnagyobb hiba volt részükről, hogy egy adott újságírónak mindenhova utánanyúltak" mesélte Alter Róbert. "Mert így a végén nem maradt más számára, csak a KecsUP, nálunk meg nagyon jó anyagokat ír. A város egyik legjobb újságírójának nevezte ez a politikus is."