rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A MOL-torony megváltoztatta Budapest sziluettjét, a történelmi belvárosból is látszik

Az épülő MOL-torony látványa a városképben 2021 tavaszán
Az épülő MOL-torony látványa a városképben 2021 tavaszán   -   Szerzői jogok  fotó: Ács Gábor
Betűméret Aa Aa

Egyre többen aggódnak a közösségi oldalakon, hogy mennyire változtatja majd meg az épülő MOL-torony Budapest belvárosi részén is a városképet. Az egyre sűrűbben posztolt amatőr felvételek már most választ adnak erre a kérdésre: hangsúlyosan.

A felhőkarcoló még koránt sincs kész, majdnem olyan magas lesz, mint a Gellért-hegy. A MOL-torony nem csak a hegyhez viszonyítva lóg ki Budapest történelmi belvárosának sziluettjéből, hanem az eddigi legmagasabb óvárosi nevezetességekhez és a beépítési magassághoz képest is.

A Bazilika és a Parlament eltörpül mellette

Az új felhőkarcolót 120 méter magasra tervezték, alig lesz alacsonyabb a Gellért-hegynél, aminek relatív magassága 139 méter.

Több publikáció felhívja a figyelmet, hogy a 120 méter az ember által igénybe vehető legfelső szint tervezett magassága, de ha az erre helyezendő antennákat és műszaki felépítményeket is hozzászámítjuk, akkor 144 méteres (Wikipedia angol nyelvű szócikke) vagy 143 méteres (Skyscrapercity.com) magasságig nyúlik majd a MOL Campus. A toronyház oldala, a Molcampus.hu 120 méteres magasságot közöl, 28 emelettel.

Egy szándékosan leegyszerűsített ábrán könnyen érzékelhető a toronyház viszonya a várossal:

Euronews
Építési magasságok BudapestenEuronews

Budapest belvárosában hosszú ideje érvényes, szinte közmegegyezésként kezelt viszonyítási pont a Szent István Bazilika és a Parlament magassága. Mindkét épület kupolája 96 méteres magasságig tör, harmóniát teremtve azzal, hogy egyik meghatározó nevezetesség sem emelkedik a másik fölé.

A Hungária körút gyűrűjén belül 30 méter a maximális építési magasság, így hangsúlyosan emelkednek ki a templomtornyok, kupolák és a hidak a látképből.

A kijjebb eső területeken valamivel magasabb, 55 méteres beépítési magasságot határoztak meg, mert ebből a távolságból ez még nem változtatja meg az óváros panorámáját.

A MOL-torony építése egy idősűrítő videón:

A MOL-torony építése idősűrítő felvételen

Alvó ötletek

Csak idő kérdése volt, hogy mikor és miképp jelennek meg a felhőkarcolók Budapesten. A rendszerváltás után egyre gyakrabban lehetett hallani ilyen elképzelésekről, amelyek többsége két fő koncepciócsoportba tehető: felhőkarcolószigetek félkörívesen, illetve a csepeli Manhattan.

Azért érdekes feleleveníteni az elmúlt évtizedek (lassan fél évszázad) fő elképzeléseit, mert a MOL-torony építése mellett még mindkét irány megvalósítható, hacsak nem születik sokkal átütőbb ötlet.

A felhőkarcolók visszaadhatnák az eltűnt Duna-teraszokat

Szigetesen elrendezett felhőkarcolócsoportokat álmodtak, nagyjából a Hungária körgyűrű ívét követően elrendezve, azok az építészek, akik a magas épületek látványával állítanák vissza a főváros természetes domborzatának látványát.

A koncepcióról már a kilencvenes években élénken beszélt a szakma, de a kollektív tudatból azóta törlődött ez az elképzelés. A magasházak témaköre olyan érzékeny Budapesten, hogy szinte csak suttogtak erről az ötletről az építészek.

grafika: Ács Gábor
Felhőkarcoló-szigetek adhatnák vissza a medencejelleg látványátgrafika: Ács Gábor

Budapest beépülése eltüntette a város területének medencejellegét. Ha nem állnának sehol házak, vagy ha mindenhol ugyanolyan magasak épültek volna, kirajzolódnának a Duna teraszai.

Egy ógörög színházhoz vagy egy kagyló héjához hasonló, félkörívesen, kifelé emelkedő terep Budapest természetes domborzata. Ez eltűnt, mivel a belső, legmélyebb részén épültek a legmagasabb épületek, ráadásul a legsűrűbben, így a budai hegyekről nézve a pesti oldal síknak tűnik.

Az építészek állítják, hogy a történelmi belvárosban sétálva ez nem lenne zavaró, viszont a Várból vagy a Gellért-hegyről letekintve kirajzolódna a terep kagylószerű jellege. Látványuk természetesen domináns lenne, de ha már nem menekülhet meg Budapest a felhőkarcolóktól, ez az elrendezés szervesen igazodna a város adottságaihoz.

Csepeli Manhattan

A MOL-torony építése leginkább a "csepeli Manhattan" néven emlegetett elképzelésekre van hatással, ugyanis a közelben épül. A koncepció az ezredforduló tájékán az volt, hogy a párizsi La Défense-negyedhez hasonlóan egy felhőkarcolósziget létesüljön a történelmi belváros szomszédságában, annak közelében, esetleg a Csepel-szigeten távolabb.

grafika: Ács Gábor
A csepeli Manhattan néven emlegetett ötletekgrafika: Ács Gábor

A csepeli Manhattan előnyei között emlegették, hogy a belvároshoz túl közeli, értékes területek kihasználatlanok a rozsdaövezetben, aminek rehabilitációja a már meglévő lakóövezetben is növelné az ingatlanok értékét.

London félreeső egykori dokkjaiban, a Canary Wharf negyedében épült úgy felhőkarcolócsoport, hogy az valóban nem hatott zavaróan a belváros sziluettjére, míg a Tower közelében emelt Gherkin vagy Tower42, illetve a nem messze magasodó Shard már az óváros történelmi szövetében épült. Élénk vita után a britek elfogadták, beletörődtek.

fotó: Ács Gábor
A tűszerűen magasodó MOL-torony látványa a Gellért-hegyrőlfotó: Ács Gábor

A MOL-torony európai "testvérei"

Magányos, tűszerűen emelkedő toronyházakra is bőven akadnak példák Európa fővárosaiban. Londonban a 34 emeletes Centrepoint környékén alacsony, viktoriánus házak sora terült el a magasház építésekor.

A kezdeti viták után a londoniak és a turisták is megszerették, mert kiváló igazodási pont a Hyde Park - Oxford Street tengelyében. A hatvanas években épült felhőkarcoló szinte olyan magas (117 méter), mint a budapesti MOL-torony lesz. Léte azért nem közbeszéd tárgya ma már, mert bár a belvárosban, de a Temzétől távol épült, így a londoni panorámát nem változtatja meg.

Frank Augstein/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.
Londoni látkép - bal oldalon a Postatorony, jobb oldalon a Shard láthatóFrank Augstein/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.

A párizsi Tour Montparnasse egy 210 m magas irodaház a francia főváros egyik történelmi negyedében. Pont olyan drasztikusan "döfte át" az égbolt és a háztetők találkozásának vonalát, mint a Gellért-hegy mellett magasodó budapesti felhőkarcoló. A Montparnasse-torony sötét színe fokozza ezt a hatást, brutálissá téve látványát, még a Szajna túlpartjáról nézve is.

Milos Krivokapic/AP
2016 decemberében hatalmas szmog volt Párizsban, a felhőből csak a Tour Montparnasse és az Eiffel-torony magasodott ki - egy repülőgép ablakából fényképezveMilos Krivokapic/AP

A négy év alatt épített, 1973-ra elkészült toronyház heves indulatokat váltott ki létrejöttekor, de ma már nem beszédtéma, hiszen nincs mit tenni ellene.

fotó: Ács Gábor
Az épülő MOL-torony a pesti háztetők felett, a Nagykörúton kívülről fényképezvefotó: Ács Gábor

A MOL-torony építése érthető, hogy szenvedélyes vitákat gerjeszt a magyar fővárosban, hiszen ez az első felhőkarcoló, ami Budapesten épül. Hazai technológia nem is létezik megvalósításához, az építéshez szükséges felszerelések jó részét Németországból kellett hozatni.

Az első felhőkarcolót bizonyára követi a többi

Vajon miért is félti Budapest ennyire a millenniumi ünnepségek óta szinte változatlan városképét? A magyar fővárost nem csak világörökségi helyszínként tartják számon, hanem az is fokozza egyedülálló értékét, hogy a világon az egyik legnagyobb területen, egybefüggően fennmaradt, eklektikus óvárosát adják az összeérő történelmi negyedek.

A MOL-torony olyan megvalósítása olyan gyors, hogy a városlakók többsége egyik napról a másikra vette észre a már növekvő épületet. A közös gondolkodás arról, hogy miként férnek össze a felhőkarcolók, a világörökségi városkép és az eklektikus óváros védelme, ezúttal elmaradt.