Orosz nők történetei, akik nézeteik és aktivitásuk miatt váltak politikai elnyomás és hatósági erőszak áldozataivá. A 14 sors közül hármat emelünk ki.
Meghurcolt orosz aktivista nők, bebörtönzött másként gondolkodók, művészek és politikai foglyok portréit állította ki a budapesti Madách téren az Osztrák Kulturális Fórum. A szabadtéri tárlaton bemutatott orosz nők legtöbbjének bűne az volt, hogy bírálták a Putyin-rezsimet, főként az Ukrajna elleni orosz háborút.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elég volt egyetlen post, graffiti vagy 30 dollár támogatás az ukrán katonáknak, már meg is kezdődött ellenük az eljárás. Az ő személyes történeteiket tárja elénk a Women Against Warcímű kiállítás, a Feminist Anti-War Resistance mozgalom vándortárlata. Az április végéig látható kiállításon 14 sorsot ismerhetünk meg, közülük emelünk ki hármat.
A legmegrázóbb eset
A főszervezőt, Szuda M. Barnát kérte az Euronews, hogy emeljen ki egy történetet: "Az egyik legmegrázóbb eset talán a 12 éves Maria Moszkaljova története, akit egy iskolai rajzpályázaton készített háborúellenes alkotása miatt szakítottak el az édesapjától, és került állami gondozásba."
Marija Moszkaljova mindössze 12 éves volt, amikor 2022-ben, röviddel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után, háborúellenes rajzot készített az iskolában. A képen Ukrajna felé tartó orosz rakéták voltak láthatók, mellettük pedig egy anya, aki egyik kezével gyermekét öleli, a másikkal pedig megpróbálja megállítani a lövedékeket.
Az iskola vezetése bejelentette a rajzot a rendőrségen, és az ezt követő évben az orosz titkosszolgálat (FSZB) módszeresen zaklatni kezdte Mariját és egyedülálló apját, Alekszej Moszkaljovot.
Az FSZB megfigyelte Alekszej közösségi oldalait, ahol több háborúellenes bejegyzést is találtak. Megbírságolták „az orosz hadsereg lejáratása” miatt, Mariját pedig háromszor is kihallgatták a titkosszolgálat tisztjei. Később a rendőrség lerohanta a lakásukat, letartóztatták az apát, Mariját pedig árvaházba vitték. Alekszejt a házkutatás és a fogvatartás során bántalmazták és megkínozták. Ezúttal már bűnvádi eljárás indult ellene „az orosz hadsereg ismételt lejáratása” miatt, és házi őrizetbe került. Aktivisták segítségével megpróbált elmenekülni az országból, de Belaruszban elfogták, visszaszállították, és egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték.
Miután Alekszej letöltötte büntetését és kiszabadult, apa és lánya újra együtt lehetett. A hatóságok fenyegetései azonban nem szűntek meg, így menekülniük kellett Oroszországból.
30 dollár adomány Ukrajnának - 9 év
Tatjana Laletina 22 éves művész, egyetemista, a szibériai Tomszk városából, akit 9 év börtönbüntetésre ítéltek egy Ukrajnának nyújtott 30 dolláros adományért. Oroszország teljes körű inváziójának első napján, 2022 februárjában Tatjana 10 dollárt adományozott egy ukrán alapnak. 2022 áprilisában, miután megjelentek az első hírek az orosz katonák által Bucsában elkövetett háborús bűncselekményekről, további 20 dollárt adományozott.
Két évvel később a rendőrség betört lakásába, belépett okostelefonjába, ahol hozzáfért Tatjana magánbeszélgetéséhez Ukrajnában, Dnyipróban, élő legjobb barátjával. Tatjánát hazaárulással vádolták, amelyet „pénzügyi támogatás nyújtásával” valósított meg „egy idegen állam számára az Oroszországi Föderáció biztonsága ellen irányuló cselekmények érdekében”, és kilenc év börtönre ítélték. Oroszországban a hazaárulás 12-20 év szabadságvesztéssel büntethető.
Tárgyalása zárt ajtók mögött zajlott, megsértve ezáltal Tatjana jogait, illetve az igazságszolgáltatás nyilvánosságának elvét. Tatjana esete rámutat arra a tényre, hogy Oroszországban mindmáig számos embert börtönöznek be politikai okokból, a nyilvánosság azonban nem tud helyzetükről.
„Mindent meg akarok őrizni, hogy amikor ez a borzalom véget ér, újraolvashassam gondolataimat, és előhívhassam emlékeimet.” A börtönben Tatjana kiterjedt levelezést folytat, és anime stílusú rajzokat készít.
Szentpétervár erkölcsi iránytűje
Jelena Oszipova 80 éves művész és aktivista, aki 2002 óta vesz részt tüntetéseken és ellenzéki megmozdulásokon Szentpéterváron. Helyi szinten azzal vált híressé, hogy minden demonstráción saját készítésű, hatalmas és művészien kidolgozott plakátokkal jelent meg, amelyeket ő maga festett. Egy ponton az emberek elkezdték „a város erkölcsi iránytűjének” nevezni.
Az évek során Jelena tiltakozott az igazságtalanság, a háború, a korrupció és az állami erőszak ellen. Utcai akciói miatt számos alkalommal letartóztatták és megbírságolták. Idővel a rendőrség már nem vitte be az őrsre; ehelyett úgy szakították félbe a tiltakozását, hogy eltávolították a helyszínről, majd szabadon engedték. Jelena feltételezése szerint gyenge egészségi állapota miatt nem veszik őrizetbe, illetve azért, mert a rendőrök már évek óta tanúi tüntetéseinek.
Jelena az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta a készít háborúellenes plakátokat és tart egyszemélyes demonstrációkat Szentpétervár utcáin. Többször követték és fizikailag is bántalmazták, ismeretlenek kitépték a plakátokat a kezéből.
„Addig fogok tiltakozni, amíg fizikailag képes vagyok rá. Nem tudom, mennyi időm van még hátra. Tanítani akarom azokat, akik nem értik, mi történik. Amióta elvégeztem a művészeti akadémiát, egész életemben tanárként dolgoztam. Talán ezért is cselek-szem. 2002-ben hagytam abba a hallgatást.”
2023-ban Jelenának agyvérzése volt. Amint felépült, az állami szuverenitás ünnepén az utcára vonult egy transzparenssel, amelyen ez állt: „Oroszországnak rehabilitációra van szüksége egy súlyos betegségből”.
A Nők a háború ellen (Women Against War) című emberi jogi kiállítás már megjárta Párizst és Bécset is, Budapesten április 30-ig látható a Madách téren.