A hidegháborús időket idézve két táborra kezd szakadni a világ. Bennünket persze az érdekel, merre tart Magyarország?
HIRDETÉSMiközben az amerikai elnök előrejelzése szerint a demokrácia összecsapása várható ellenzőivel, Peking elszántan tör a „másik oldal” bajnokának a babérjaira. Polarizálódik a világ. Újra. A tömbök között Magyarország „atlanti elkötelezettségéről” beszél a magyar miniszterelnök, aki néhány évvel korábban azt mondta: „most a Kelet csillaga áll magasan”.
Joe Biden összekovácsolná a „demokrácia szövetségét”. Kína világossá tette, hogy saját szövetségét hozná létre – állapítja meg a The New York Times.
Joe Biden elnökké választása óta március közepén ült egy asztalhoz a két ország külügyi vezetője. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Jang Csie-csi kínai külügyi főtisztviselő Alaszkában tárgyalt. A Donald Trump elnöksége alatt megromlott viszony egyelőre nem javul, a felek kölcsönösen bírálták egymást.
Az eredetileg két-két percesre tervezett bevezetőkből több mint egy órás adok-kapok lett. Az amerikaiak a kínaiak szemére vetették a hongkongi demokráciapárti ellenzék elnyomását és az ujgurok ellen alkalmazott embertelen módszereket, Tajvan fenyegetését, a számítógépes kalózkodást és gazdasági partnereik zsarolását. A kínaiak erre azzal feleltek, hogy az USA biztonsági szempontokra hivatkozva korlátozza a kereskedelmet és más országokat is Kína-ellenes támadásokra ösztönöz. Különben is, „maguknál meg lemészárolják a feketéket” – idézte az ellenérvet a Népszava. A felek úgy belejöttek a szócsatába, hogy nem küldték ki az újságírókat: mindkét oldal a nyilvánosság előtt akarta bizonyítani a keménységét.
Alig néhány nappal a gyűlölködő alaszkai találkozó után a kínai főtárgyaló főnöke, a külügyminiszter már orosz kollégájával együtt ítélte el a Nyugat beavatkozását és szankcióit.
Vang Ji utána a Közel-Keletre utazott. Felkereste az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseit: Szaúd-Arábiát és Törökországot, majd Iránban egy lendületes, negyed századra szóló együttműködési szerződést írt alá. Hszi Csin-ping államfő eközben egyik nap Kolumbiában tárgyalt, másnap pedig Észak-Koreát biztosította a támogatásáról.
Az időzítés nem volt szándékos – állították az illetékesek. Az üzenet azonban egyértelmű. Kína a vezető kihívója lenne annak az USA vezette nemzetközi rendnek, amit a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság elve vezérel.
„Ez a rendszer nem tükrözi a nemzetközi közösség akaratát” – hangoztatta Vang Ji külügyminiszter, amikor a dél-kínai Kujlinban találkozott Szergej Lavrovval.
A két diplomata közös nyilatkozatában megfélemlítéssel és beavatkozással vádolta az Egyesült Államokban. Választ sürgettek azokra a károkra, „amelyeket az USA okozott az eltelt években a globális béke és fejlődés terén”.
A Washington vezette koalíció fenyegetése, amely megkérdőjelezi Kína tekintélyelvű politikáját, csak megerősítette Peking azon törekvését, hogy olyan nemzetek globális irányítója legyen, amelyek szembe szállnak az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. Az egyre magabiztosabb Kína nem cáfolja az amerikai bírálatokat, nem hunyászkodik meg, nem kér bocsánatot. Ellenkezőleg: saját értékeit kínálja fel modellként mások számára.
„Valójában azt érvelést próbálják felépíteni, hogy nagyhatalomként felelősségteljesebb a hozzáállásuk. Nem tetszelegnek a gonosz képében” – magyarázza John Delury, egy szöuli egyetem professzora Kína stratégiáját.
Következésképpen a világ egyre inkább egymástól nem csak ideológiai mezsgyék mentén elhatárolódó két táborra oszlik. Kína és az Egyesült Államok egyaránt abban bízik, hogy a másiknál több támogatót tud magához csalogatni.
Washington sem ül ölbe tett kézzel
Az aktív kínai diplomáciát Washington nem nézte tétlenül.
Anthony Blinken, az USA magyar származású külügyminisztere két hét alatt beutazta a világot azért, hogy a bezárkózó politikát követő Donald Trump után új életet leheljen Amerika szövetségi rendszerébe. A körutazás végén, hazaútja előtt adott interjút az Euronewsnak.
„Nem arról van szó, hogy fogjunk össze Kína ellen, hanem arról, hogy a közös érdekeinkért és értékeinkért álljunk ki együtt. És ezek egyike, amiben régóta sok munkánk van, a szabályokon alapuló nemzetközi rend. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha azt akarjuk, hogy az országok együttműködjenek, produktív módon kezeljék a kapcsolataikat, arra az a legjobb megoldás, ha mind elfogadnak egy közös szabályrendszert. A kihívást az jelenti most számunkra, hogy ezt a rendet fenntartsuk” – mondta Blinken.
Az amerikai külügyminiszter szerint ezt sokkal hatékonyabban elérhető szolidaritással és összetartással.
Joe Biden már első elnöki sajtóértekezletén, március harmadik hetében világossá tette, hogy külpolitikája a kétirányítású modell geopolitikai versengésén alapul. A kínai elnököt az oroszhoz hasonlította, aki úgy véli, hogy „az autokrácia a jövő szele, a demokrácia pedig működésképtelen még egy mind bonyolultabb világban is”.
„A 21. százai demokrácia hasznossága áll harcban az autokráciával” – mondta Joe Biden.
HIRDETÉSKína bekebelezi a nemzetközi szervezeteket
Kína a maga részéről azzal érvel, hogy az Egyesült Államok osztja tömbökre a világot. Hszi elnök – nem sokkal Biden beiktatása után – azt mondta a davosi fórumon, hogy a multilateralizmusnak sok ország egyetértésén, nem pedig „egy vagy néhány” ország véleményén kell alapulnia.
A Kínát ért bírálatokra válaszul Peking a nemzetközi szervezetekben, köztük az ENSZ-ben gyakorol egyre nagyobb befolyást.
Vang külügyminiszter például megjegyezte, hogy az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsában több mint 80 ország támogatja hazája Hszincsiang tartományban foganatosított intézkedéseit. Ez Kína nyugati térsége, ahol internáló táborokba zárták az ujgur muszlimokat. Washington és Ottawa ezt népirtásnak minősítette.
Peking a muszlimokkal szembeni politikájához még a szaúdi trónörököst is megnyerte. Mohamed bin Szalmán a kínai külügyminiszter látogatása után közleményében arra kitért, hogy Hongkonggal kapcsolatban eltérőek a nézetek, Hszincsiangot és a vallásban rokon ujgurokat azonban szóra sem méltatta.
Kína a legszembetűnőbben Oroszországhoz dörgölőzik, ahol Putyin régóta kesereg az amerikai hegemónia és amiatt, hogy az USA a globális pénzügyi rendszert külpolitikai eszközként használja fel.
HIRDETÉSAz orosz külügyminiszter kínai látogatása során az országa ellen foganatosított amerikai szankciókról tárgyalt. Lavrov azt mondta: a világnak csökkentenie kell az amerikai dollártól való függőségét.
Kína és Oroszország közeledése azok után mélyült el, hogy a Krím elcsatolása 2014-ben nemzetközi felháborodást és nyugati szankciókat váltott ki. Noha a formális szövetség lehetősége továbbra is távoli, a két ország diplomáciai és gazdasági kapcsolatai egyre szorosabbak az Egyesült Államokkal szembeni fellépésben. Amint a stratégiai kötelékek is. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg és az orosz katonák most rutinszerűen gyakorlatoznak együtt. Kétszer közös légi őrjáratokban vettek részt Japán partjainál, legutóbb decemberben.
Peking és Moszkva 2021 márciusában jelentette be, hogy együtt építenek kutatóállomást a Holdon. Ezzel megteremtették űrprogramok versengésének feltételeit. Az egyiket Kína, a másikat pedig az Egyesült Államok vezeti.
„A Biden-kormányzat legutóbbi lépéseit az orosz és a kínai vezetés egyaránt ellenségesnek és sértőnek találta. És emiatt – amint az várható volt – még szorosabban ölelkezett össze Moszkva és Peking” – mondta a The New York Timesnak Artyom Lukin, a vlagyivosztoki Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora.
Nem tűrik a bírálatokat
A kínai illetékesek – az oroszokhoz hasonlóan – nem győzik hangoztatni, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga más nemzeteket bírálni. Az iraki, afganisztáni és líbiai katonai beavatkozásokra hivatkozva azzal vádolják Washingtont, hogy tiltakozásokat szít az általa nem kedvelt kormányok ellen.
HIRDETÉSA rasszizmus és rendőri brutalitás, valamint a koronavírus-járvány helytelen kezelése az Egyesült Államok hanyatlásának a bizonyítéka – példálózott Jang Csie-csi az alaszkai Anchorage-ben.
Nem sokkal később a kínai államtanács jelentésében összefoglalta az emberi jogok alakulását az Egyesült Államokban. Az irat címe – George Floydot idézve: „Nem kapok levegőt”.
„Az Egyesült Államoknak vissza kellene fognia magát, amikor a demokráciáról és az emberi jogokról leckéztet, közben nagyobb hangsúlyt kellene szentelnie a nemzetközi együttműködésnek” – hangoztatta a jelentés közzétételével egyidejűleg Peng Juan, a Nemzetközi Kapcsolatok intézetének elnöke.
Erős szavakkal kárhoztatta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót egyaránt a kínai és az orosz külügyminiszter Kínában tartott találkozójukon.
Lavrov elmondta: Oroszországnak diplomáciai kapcsolatai már csak egyes uniós tagállamokkal vannak.
HIRDETÉS„Nincsenek kapcsolataink az Európai Unióval, mint szervezettel. A kapcsolattartás teljes infrastruktúráját Brüsszel egyoldalú lépésekkel megsemmisítette” – mondta az orosz külügyminiszter. „Ha és amikor az európaiak szükségesnek érzik, hogy felszámolják ezt az anomáliát a legnagyobb szomszédjukhoz fűződő kapcsolataikban, mi természetesen készen állunk erre, természetesen az egyenlőség és az érdekek egyensúlya alapján” – tette hozzá.
Peking és Moszkva egyaránt kifogásolta, hogy az európai és amerikai közbeszédben az orosz és a kínai vakcinaexportot vakcinadiplomáciának nevezik, és a két ország befolyása kiterjesztéseként értelmezik, miközben pusztán humanitárius akcióról van szó.
Ha az USA-ban is sárba tiporják az emberi jogokat, mi a különbség a demokrácia és az autokrácia között?
Vitathatatlan, hogy az amerikai rendőrök néha nem bánnak kesztyűs kézzel a feketékkel. Sőt, szó szerint két lábbal tiporják sárba jogaikat.
Ez azonban – kivált az internet világában – nem hallgatható el. Nyomban előkerülnek a mobilok, amelyek megörökítik a történteket.
A legkisebb visszaélés is publicitást kap. A rendőri erőszaknak mindig is lesznek hívei, és mindig is lesznek ellenzői. A két csoport vitái is nyíltak, és felkeltik a közvélemény figyelmét. Lesznek persze olyanok is, akik erőszakkal válaszolnak az erőszakra. Ezt sem hallgatják el.
HIRDETÉS
A társadalom közben a viták révén átalakul. Általában jobb irányba. Ha nem így lenne, a feketék még mindig rabszolgasorban élnének legalábbis a déli államokban, a nőknek nem lenne szavazati joga, még mindig büntetlenül zaklathatnák őket, vezetői posztokat csak fehér férfiak tölthetnének be, és nem kizárt, hogy a spanyolajkúak nem kapnának koronavírus elleni vakcinát.
Az emberi jogok sárba tiprása eközben Keleten tabu. A rendszer vélt vagy valós ellenségeit a közvélemény tudta nélkül elzárhatják a külvilágtól. A hatalom a társadalom véleményének kizárásával dönti el, mi legyen bárkinek a sorsa – legyen szó Navalnijról, az ujgurokról vagy Hongkongról, ahol a brit-kínai szerződés egyoldalú felrúgásával nem szavatolják a rendszer megváltoztathatatlanságát 2047-ig.
A kínaiak túlnyomó többsége nem tudja, mi történik a muszlim kisebbséggel az internáló táborokban, sőt azt sem, mi történik Hongkongban.
Így aztán abba se szólhatnak bele, hogy például mi legyen a fogvatartottakkal vagy a rendszer ellen tiltakozókkal.
Szankcióháború
Biden megválasztása óta Peking feltett szándéka egy Kína ellenes egységes front létrejöttének a megakadályozása. Egyelőre sikertelenül.
HIRDETÉSAz amerikai elnök Kanadával, az Egyesült Királysággal és az Európai Unióval szankciókat hirdetett meg kínai tisztségviselők ellen az ujgurok elnyomása miatt.
A kínai válaszlépés nem váratott magára.
„Lezárult, és nem fog visszatérni az a korszak, amikor Kína belügyeibe koholt vádak alapján lehetett beavatkozni” – reagált a kínai külügyminiszter.
Peking szankciókkal sújtotta az Európai Unió és az Egyesült Királyság kutatóit és megválasztott tisztségviselőit, köztük Cseh Katalin magyar EP-képviselőt.
Egy nappal később hasonló büntetéseket róttak ki kanadai és amerikai illetékesekre, köztük az amerikai székhelyű Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának vezetőire, akik egy hónappal korábban meghallgatást tartottak a hszicsiangi munkatáborokról. A megnevezettek nem utazhatnak Kínába, és nem teremthetnek üzleti kapcsolatot kínai cégekkel, sem egyénekkel.
HIRDETÉSAz európaiak ellen életbe léptetett szankciók túlreagáltak, és ahhoz vezetnek, hogy egy Kína ellenes táborba tömörítik az érintetteket – figyelmeztet Theresa Fallon, egy az Európa és Ázsia kapcsolatát kutató brüsszeli intézet igazgatója.
Ráadásul veszélyeztetik a kínai beruházásokat az unióban, mert a szankcionáltak közül sokan az Európai Parlament képviselői, akiknek a jóváhagyása elengedhetetlen a szerződések engedélyezéséhez. Ugyanígy visszaüthet a nyugati márkák, például a H & M és Nike ellen hirdetett kínai vásárlói bojkott.
Merre húz Magyarország?
Mindeddig az Európai Unió számos nemzete nem szándékozott kifejezetten oldalt választani. Ezzel próbálták egyrészt elkerülni a hidegháború korszaka alatt tapasztalt, kétpólusú ideológiai megosztottságot, másrészt Kínával a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére törekedtek.
A kapcsolatok minden új fordulatával azonban egyre inkább elhatárolódnak egymástól a táborok.
„A kínaiak tükör elé álltak” – véli Theresa Fallon. „Hidegháborús gondolkodással vádolják az embereket, miközben mélyen, legbelül maguk vélekednek így."
HIRDETÉSÉs vajon melyik tábor felé húz Magyarország?
„Atlanti elkötelezettség” – hangoztatta a magyar miniszterelnök az ország külpolitikájáról a minap kétszer is, amikor találkozott Mateusz Morawiecki lengyel kollégájával, és Matteo Salvinivel, az olasz Liga vezetőjével. Nem is nagyon mondhatott mást a lengyel kormányfő jelenlétében, hiszen Varsó köztudottan enyhén sem rokonszenvez Moszkvával.
A magyar kormány eközben kényes egyensúlyt próbált teremteni a Kelettel. Euróban százmilliós, sőt milliárdos – forintban többezer milliárdos –, általában titkosított hitelekkel, szerződésekkel, nehezen megtérülő paksi és vasútépítési beruházásokkal, a CEU helyett a pekingi hírszerzéssel együttműködő kínai elitegyetem Budapestre történő telepítésével, üzbég-magyar burgonyakutató központtal kötelezi el magát a Kelet felé. És a vakcinadiplomácia cáfolata ellenére Oroszországtól és Kínától vesz a piaci árnál drágábban olyan covid-oltást, amit nemcsak az unióban, de Magyarországon sem engedélyeztek.
„Most a Kelet csillaga áll magasan” – mondta a magyar miniszterelnök – igaz, még 2017-ben –, hozzátéve, hogy „Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére”.