rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Blinken: ha Kína aláássa nemzetközi rendet, kötelességünk lépni

euronews_icons_loading
Blinken: ha Kína aláássa nemzetközi rendet, kötelességünk lépni
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Két hét alatt beutazta a világot Anthony Blinken, az USA új, magyar származású külügyminisztere azért, hogy a bezárkózó politikát követő Donald Trump után új életet leheljen Amerika szövetségi rendszerébe. A körutazás végén, hazaútja előtt adott interjút az Euronewsnak.

Méabh McMahon, Euronews:- Külügyminiszter úr, köszönjük, hogy elfogadta a Global Conversation meghívását. Az elmúlt napokban a NATO és az Európai Unió főhadiszállásán is látogatást tett. Úgy érzi, sikerült megújítani a régi fogadalmakat néhány feszültséggel terhes év után?

Antony Blinken, amerikai külügyminiszter: - Nézze, egyetlen, nagyon fontos központi céllal jöttünk ide, egyszerűen fogalmazva meg akartuk erősíteni az elkötelezettségünket a NATO, az Európai Unióval fennálló partnerség, a legfontosabb szövetségeseink mellett. Ez volt a legfontosabb üzenetünk, amit célba akartunk juttatni ez alatt a két hét alatt, aminek a jelentős része utazással telt. Japánban és Koreában kezdtünk, azután jöttünk ide, hogy demonstráljuk, hogy Amerika visszatért abban az értelemben, hogy újra elkötelezett a szövetségesei és partnerei mellett. A fogadtatás pedig nagyon pozitív volt.

Kína és az Egyesült Államok: visszatérés a szabályalapú nemzetközi rendhez

- Úgy gondolom, Kínának fontos szerepe volt az elmúlt napokban, és volt ok az elégedettségre, amikor ön leszállt Brüsszelben, és megtudta, hogyan reagált Kína a kifejezetten enyhe európai szankciók hírére. Hiszen ez még inkább az Egyesült Államok mellé sodorja Európát abban a kérdésben, hogyan kell kezelni Kínát - még akkor is, ha Emmanuel Macron francia elnök meg azt mondta, hogy nem lenne jó, ha Európa és az Egyesült Államok úgymond összefognának Kína ellen. Az új, közös alapállás lehet egy új kezdet a transzatlanti kapcsolatokban?

- Nem arról van szó, hogy fogjunk össze Kína ellen, hanem arról, hogy a közös érdekeinkért és értékeinkért álljunk ki együtt. És ezek egyike, amiben régóta sok munkánk van, a szabályokon alapuló nemzetközi rend. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha azt akarjuk, hogy az országok együttműködjenek, produktív módon kezeljék a kapcsolataikat, arra az a legjobb megoldás, ha mind elfogadnak egy közös szabályrendszert. A kihívást az jelenti most számunkra, hogy ezt a rendet fenntartsuk, és amikor bármelyik ország, Kína vagy más, aláássa ezt a rendszert, nem tartja be a szabályokat, akkor kötelességünk fellépni ez ellen. Ezt sokkal hatékonyabban tudjuk megtenni, ha szolidárisak vagyunk egymással és összetartunk.

Oroszország: mély, közös aggodalom

- Miközben ön Brüsszelben volt, az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov Pekingben járt, ami eléggé úgy nézett ki, mintha Oroszország és Kína együtt állna ki az EU-val és az Egyesült Államokkal szemben. Mennyire aggasztják önt az orosz csapatok keleten, illetve a balti országokban? Mit fog tenni ez ügyben?

- Ez fontos témája volt a NATO-n belüli párbeszédnek az elmúlt héten. Van egyfajta közös, mély aggodalom Oroszország agresszív akciói miatt. Az Egyesült Államokban ott volt a Solarwinds kibertámadás, a beavatkozás a választásokba, a katonáink fejére kitűzött vérdíj Afganisztánban. Ott volt az Alekszej Navalnij elleni, vegyi fegyverrel végrehajtott mérgezéses gyilkossági kísérlet, nem beszélve a jelenleg is zajló orosz agresszióról Kelet-Ukrajnában. Mindez együtt, tetézve a fejlesztés alatt álló új fegyverrendszerekkel, nem csak minket aggaszt mélységesen, de a szövetségeseinket is. Hasonlóan értékeljük azt, hogy milyen kihívást jelent Oroszország, és mindannyian elköteleztük magunkat, hogy összefogva, együtt kezeljük ezt a problémát. Világosan látjuk tehát a kihívást. Ugyanakkor azt is felismerjük, hogy lehetnek olyan területek, ahol közösek az érdekeink, ezért a konfliktusok ellenére is együtt tudunk működni. Például az Egyesült Államok öt évvel meghosszabbította a START-egyezményt Oroszországgal. A stratégiai stabilitás és a fegyverellenőrzés más területein is együtt tudunk működni. De ez nem azt jelenti, hogy nem állunk ki együtt, ha Oroszország agresszív cselekményeivel szemben.

Törökország: nyílt és őszinte párbeszéd

- Egy másik, valószínűleg kellemetlen beszélgetésben is része volt a héten, méghozzá az Egyesült Államok szövetségesének, Törökországnak a képviselőivel. Törökország fontos tagja a NATO-nak, miközben fegyverrendszereket vásárol Oroszországtól, ez nyilvánvalóan destabilizálja a szövetséget, nem igaz?

- Nem titok, hogy ebben a kérdésben nem értünk egyet Törökországgal, amit el is mondtam a török külügyminiszternek, amikor találkoztam vele, ahogy ezt már más szövetségeseink is szóvá tették. Ugyanakkor Törökország régi és nagyon értékes szövetségesünk nagyon sok fontos külpolitikai cél elérésében, ideértve a terrorellenes háborút, a szíriai rendezést és számtalan más témát. Az az érdekünk, hogy ezeken a területeken szorosan együttműködjünk Törökországgal anélkül, hogy a nézetkülönbségeket szőnyeg alá söpörnénk. Nyílt és őszinte párbeszéd zajlik közöttünk, és reménykedem abban, hogy Törökország kezdeni fog valamit azzal a problémával, amelyet például az S400-as légvédelmi rendszer jelent a szövetség számára.

És hallgatnak önre? Mi van a Földközi-tengeri konfliktussal, itt Európára hagyná a megoldást? Mi az ön üzenete?

A Földközi-tengeri konfliktusban azért láttunk némi enyhülést. Szerintem a NATO szerepe abszolút pozitív a konfliktus megfékezésében, azokon a területeken, amelyek a viták középpontjában állnak, senki nem tett provokatív lépéseket. Törökország távoltartja a hajóit azoktól a vizektől, amelyek más országok vallanak a magukénak. Egyszerűen az a megoldás, hogy a nézetkülönbségeket békésen, a nemzetközi jog alapján kell rendezni. És ha már erről van szó, annak a ténynek, hogy természeti erőforrások állnak rendelkezésre, inkább össze kellene hoznia az országokat, hiszen az erőforrások közös kiaknázása, a közös befektetés erre abszolút alkalmas, és reményeink szerint pontosan ez fog történni.

Északi Áramlat 2: rossz üzlet Európának

Az Északi Áramlat II. kapcsán Németországban felborzolta a kedélyeket, azt mondta, Németország elárulja Ukrajnát, és Európának le kell állítani a 95 százalékban kész projektet. El tud képzelni valamilyen kompromisszumos megoldást?

Nézze, először is le kell szögezni, hogy Németország az egyik legközelebbi szövetségesünk és partnerünk a világon. Napi szinten nagyon sok olyan kérdésen dolgozunk együtt, ami mély hatással van az állampolgáraink életére. Az a tény, hogy az Északi Áramlat II kérdésében van köztünk egy valós nézetkülönbség, összességében nem hat ki a köztünk fennálló szövetségre. Ugyanakkor nagyon világosan fogalmaztunk, Biden elnök egyértelműen kifejezte, hogy véleménye szerint az Északi Áramlat 2 rossz ötlet, és rossz üzlet Európa és az egész szövetség számára. Ellentétes az Európai Unió olyan alapelveivel, mint az energiabiztonság és az energetikai függetlenség. Véleményem szerint kihívást jelent Lengyelországnak és Ukrajnának, olyan országoknak, amelyek fontosak nekünk. Fontosnak tartottam, hogy ezt közvetlenül és egyértelműen elmondjam barátomnak, Heiko Maas-nak. Az Egyesült Államokban törvény írja elő, hogy szankciót kell kiszabni azokra a cégekre, amelyek részt vesznek a csővezeték építésében. Biztos akartam lenni abban, hogy a partnerünk érti az álláspontunkat, és hogy mire volna szükség az előrelépéshez.

A kapcsolatok új szakaszba lépnek: az Európai Unió vezetői a héten Brüsszelben tanácskoztak, és meghívták Joe Biden elnök urat, hogy videóösszeköttetésen keresztül csatlakozzon hozzájuk. Európa válságüzemmódban van, súlyos vakcinahiánnyal küzd, majdnem egyévi lezárássorozat után, amely romba döntötte a 27 tagállam gazdaságát.

Ez az Egyesült Államok számára is történelmi kihívást jelentett, több mint félmillió embert vesztettünk a világjárvány miatt. Tudom, milyen pusztulást és milyen nehézségeket okozott a járvány Európában, milyen mélyen hat az emberek életére. Mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy erős nemzetközi partnerek legyünk ennek a válságnak a kezelésében. Tíz nappal ezelőtt Ausztráliával, Japánnal és Indiával elindítottuk a QUAD kezdeményezést, amely idővel drámai mértékben javítani fogja a hozzáférést a vakcinákhoz. A közeli szomszédainknak, Mexikónak és Kanadának már juttattunk vakcinát, és a következő hetekben láthat még hasonló lépéseket.

Újságíró • Gábor Tanács