NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Még mindig a pénz a legnagyobb úr" - így ünnepli a német sajtó Merkel kompromisszumát

Anglea Merkel az okostelefonját nézi a német költségvetés vitája alatt (2020.12.09.)
Anglea Merkel az okostelefonját nézi a német költségvetés vitája alatt (2020.12.09.) Szerzői jogok Kay Nietfeld/(c) Copyright 2020, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Spiegel szerint a magyar és a lengyel jogállamiság kérdése eltörpül az unió más problémáihoz képest.

HIRDETÉS

A német sajtó címlapon foglalkozott az EU-költségvetés megvétózó magyar és lengyel erőfeszítésekkel, illetve az azt követő kompromisszumos megoldással. A legtöbb véleményszerző a német elnökség sikereként értékeli, hogy a jogállamisági feltételeket végül megtartották. Az a tény, hogy ennek alkalmazását elhalasztották néhány évvel, a jó kompromisszum áraként értékelik a szerzők. (A megállapodás részleteiről itt, az európai és magyar reakciókról itt írtunk bővebben.)

A Spiegel cikke szerint a magyar és a lengyel jogállamiság kérdése eltörpül az európai országok más problémáihoz képest: az új koronavírus naponta ezrek halálát okozza, a 20-30-as klímacélok elérést célzó intézkedéseket is meg kell határozni, ki kell dolgozni az Egyesült Államokkal való kapcsolatok módját, és dönteni kell a Törökország elleni szankciókról is.

Mindezek veszélybe kerültek volna, ha két ország megakasztja a tárgyalásokat. Markus Becker cikke megjegyzi: a kompromisszum végül a német álláspontot követi, ráadásul a költségvetés elszabotálása elsősorban a két vétózó országot sújtotta volna. Az EU többi tagállama gond nélkül, többségi szavazással megállapodhatott volna egy vészköltségvetésről, amiből Budapest és Varsó kimaradt volna.

Hasonló álláspontot foglalt el a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője is. Hendrik Kafsack véleménycikke szerint a jogállami mechanizmus marad, és ez jó hír mindazoknak, akik attól tartanak, hogy az EU pénzét törvénytelenül használják fel. A kompromisszummal pedig elhárult a másfélmilliárd eurós stabilitási csomag előtt álló akadály.

A tekintélyes frankfurti lap egy másik cikke megjegyzi, hogy az Unió gyakorlatilag semmit nem adott fel a jogállami célokból, csak egy kicsit későbbre halasztotta. Thomas Gutschker cikke megjegyzi: az Európai Unió számára ez az igazság pillanata volt. Amikor az EU felvetette, hogy a renitens országok kimaradnak a pénzosztásból, először a lengyelek térde kezdett remegni, később pedig a magyar kormány is beadta a derekát. Ekkor kiderült, hogy „még mindig a pénz a legnagyobb úr”.

De mit is kapott Budapest és Varsó? A mostani megállapodás nem sokban tér el a korábbi uniós javaslattól, azonban a végül elfogadott változat rögzíti, hogy csak a költségvetéssel kapcsolatos jogtalanságok esetén avatkoznak be. Általános jogállami viták esetében ez nem jelent semmit, így a sajtószabadságon és a kisebbségek helyzetén ez nem változtat.

A másik engedmény szerint a mechanizmus beindítására (vagyis a pénzek visszatartására) akkor van lehetőség, ha a tagországok egyértelmű, kimondott szabályokat sértenek meg. Brüsszel döntése ellen fellebbezni lehet az Európai Bíróságnál, a mechanizmus pedig csak a jogerős végzés esetén indulhat be. A szokásos ügymenetet ismerve ez jó esetben is egy-másfél év, ami bőséges manőverezésre ad lehetőséget, hogy a kormányzatok arcvesztés nélkül visszavonuljanak a vesztes ügyekből.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

EU-csúcs: lesz-e péntekre uniós költségvetés és mentőcsomag?

Az amerikai nagykövet szerint az USA nem tűri tovább, hogy a magyar kormány ellenséges vele

Különös megállapodás: hamarosan kínai rendőrök járőrözhetnek Magyarországon?