rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Német javaslat: nem hoz gyors megoldást a jogállamisági alku

Orbán Viktor egy korábbi uniós csúcson
Orbán Viktor egy korábbi uniós csúcson   -   Szerzői jogok  Olivier Hoslet/AP
Betűméret Aa Aa

A korábbi jogállamisági tárgyalásokban résztvevő EP-képviselők elégedettek a német uniós költségvetési javaslatával, amivel meggyőzhetik Magyarországot és Lengyelországot a vétó feladásáról. Azonban a Németország által jegyzett kompromisszum mindenképpen elhúzódó jogi csatát von maga után, ami "fájdalmas engedmény" EP-képviselők szerint. **A tagállamok képviselői csütörtökig még elemzik a helyzetet. **

Az, hogy a jogállamisági mechanizmus mennyire lesz hatásos fegyver, a részleteken múlik majd. A német uniós elnökség új költségvetési javaslata úgy teremt kompromisszumot a költségvetési vétó ügyében, hogy a vita lényegét adó úgynevezett jogállamisági csomag érintetlen marad. A korábban már elfogadott szöveg arról szól, hogy felfüggesztik az uniós kifizetéseket, ha rendszerszintű csalásokat, korrupciót, vagy jogállamisági problémákat találnak az unió egyik tagállamában. A német elnökség lényegében két engedményt tett a vétóval fenyegető Varsónak és Budapestnek. Az eljárás alá vont tagállamok az Európai Unió Bírósága előtt támadhatják meg az eljárást, illetve kapnak egy politikai nyilatkozatot is, amelyben pontosítják azt, milyen területekre vonatkozik a mechanizmus és melyekre nem. Nem indítható eljárás például a migráció, vagy a családjog területén.

A kormány szerint győzelem

Orbán Viktor még kedden este, az alkuról szóló hírek kiszivárogtatása előtt nyilatkozott Varsóban. Ott azt mondta, "Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában és a jogállamisági feltételrendszer ügyében, ha a következő napokban jó irányba haladnak tovább a dolgok." A Fidesz brüsszeli delegációvezetője, Deutsch Tamás a részletekben nem merült el, ő ezekkel a sorokkal kommentálta a német javaslatot. "Na, ugye. Győztünk! Győzött Magyarország, győzött a lengyel-magyar szövetség, győzött Európa! Megéri kiállni a hazánkért. Ennyi."

"Orbán meghajolt az unió nyomása alatt"

A momentumos Cseh Katalin egyedüli magyarként vett részt az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalásain a jogállamisági mechanizmus ügyében. Ő úgy fogalmazott az Euronewsnak, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök meghajolt a nyomás alatt.

"A szerződések értelmében a tagállamoknak eddig is lehetőségük volt arra, hogy az uniós bírósághoz forduljanak az Európai Tanács döntéseit illetően. Ez nem jelent újdonságot. Ami a politikai nyilatkozatot illeti, ha az unió jogi szövegbe foglalja azt, hogy nem igaz, amiket Orbán Viktor a saját propagandája miatt állít, nos, ez a valóság."

A tárgyalásokban szintén résztvevő német zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund is elégedett a német javaslattal. Bár szerinte a bírósági normakontoll fájdalmas időveszteséget jelent.

"Szerintem nagy siker az Európai Parlament számára és általánosságban az Európai Uniónak is az, hogy a jogállamisági rendszer életbe lép majd. Annyit értek el, hogy a szankciós mechanizmust késleltetheti az Európai Törvényszék eljárása. Ez a késés fájdalmas lehet, de maga az eszköz érintetlen marad."

Az Európai Törvényszék előtt az eljárás kulcsa

A szocialista Ujhelyi István viszont nem tart csúszástól, szerinte "hiába utalják előzetesen az Európai Bírósághoz az ügyet, gyorsított eljárásban fogják tárgyalni a kérdést, így az esetleges felelősségre vonás nem kerülhető el és érdemben nem halasztható. "

A DK EP-képviselője, Dobrev Klára arra hívta fel a figyelmet posztjában, hogy a miniszterelnök által kért tanácsi értelmező nyilatkozat "nem jogszabály, hanem egy darab papír, egy deklaráció, minden jogi hatály nélkül. Az EU Tanácsa ugyanis önállóan nem alkothat szabályokat."

"Az EU vesz még egy ciklust a NER-nek"

A Párbeszéd volt EP-képviselője, Budapest brüsszeli képviselője, Jávor Benedek szerint viszont jelentős engedményeket kapott a magyar és a lengyel kormány azzal, hogy az Európai Bíróságra vihetik a szabályozást. "Lényegében a 2022-es választásig a magyar kormány uniós forrásokból tudja finanszírozni a NER-t, azaz az Unió vesz nekik még egy ciklust 2026-ig."

Szerda délután az uniós nagykövetek brüsszeli ülésén egyébként kiosztották a tagországok képviselőinek a német javaslatot, amelyet már átvizsgált az Európai Tanács jogi szolgálata is. Az ügyre az uniós csúcson, csütörtök este térnek majd vissza a tagállamok vezetői.

Jogellenes a jogállami csomag?

Megkérdőjelezi viszont az egész eljárás jogi hátterét Alberto Alemanno, az uniós jog professzora. Szerinte ugyanis a mostani uniós csúcson csak egy jogilag nem kötelező érvényű dokumentumot adhatnak ki, amellyel kvázi jogellenesen függesztenék fel a jogállamisági mechanizmus alkalmazását.

"Megszegni a jogállamiság elvét azért, hogy megmentsük a jogállamot, eléggé figyelemre méltó vállalkozás az uniótól" - írta a professzor.

A német uniós elnökség javaslata egy olyan kompromisszum, amelyet mindenki a saját álláspontja szerint értelmezhet és amely bizonyosan nem hoz gyors megoldást a jogállami csatában. Miközben azt a célt valószínűleg mindenképp teljesíteni tudja majd, hogy a vétó feloldásával megnyitja a pénzcsapokat a válságban lévő gazdaságok számára.