rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az MTA szerint szeszélyes, de leginkább durva telek jönnek

Klímatüntetés Budapesten
Klímatüntetés Budapesten   -   Szerzői jogok  Zoltan Balogh/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund
Betűméret Aa Aa

A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói egy egészen újszerű szimulációs módszerrel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. A tudósok arra jutottak, hogy az elkövetkezendő években egyre durvábbak lesznek a hidegbetörések a Kárpát-medencében, ugyanakkor a tél egészében enyhébb lesz a megszokottnál. Az időjárás Európa-szerte kiszámíthatatlanná válik, hiszen ezek a hidegfrontok elérik a Földközi-tenger medencéjét is.

Hogyan juttottak erre a magyar kutatók?

A vizsgálat során két élvonalbeli éghajlati modell, és bennük több éghajlati forgatókönyv eredményeinek alapján elemezték az Északi-sark várható légköri változásait. Az analízis eredményeképpen előálló térképből kiolvashatóvá vált, hogy a jövőben mely térségekben lesz nagyobb és hol kisebb a nyomásingadozás amplitúdója. Így melyek azok az országok, amelyekben teljesen rapszódikussá válhat az időjárás.

Haszpra et al., 2020a
climateHaszpra et al., 2020a

A különböző modellek előrejelzései némileg eltértek egymástól, de a lényegben egyetértés mutatkozott: összességében egyre nagyobb kilengések várhatóak az Északi-sark körüli térség légnyomásában. Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörésekre számíthatunk, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok is várhatók.

Mi okozza a változást?

Az utóbbi évek az északi mérsékelt égövben egyre változékonyabb teleket hoztak. Nem ritkán extrém hóviharok söpörnek végig az észak-amerikai vagy az eurázsiai kontinensen, máskor pedig egészen enyhe időjárási viszonyokat tapasztalnak távoli északi vidékeken is.

Ahhoz, hogy megértsük, honnan erednek ezek a szélsőségek, érdemes kicsit közelebbről megismerkednünk a sarkvidékek meteorológiájával. Az északi pólus térsége felett a magas légkörben állandó forgásban van a levegő. Ezt a több ezer kilométer átmérőjű forgó légtömeget hívják poláris örvénynek. Mivel a poláris örvény erősségét az Egyenlítő és sarok közötti hőmérsékletkülönbség határozza meg, nyáron gyengébb, télen pedig intenzívebb. A poláris örvény határánál – az északi hideg és száraz, valamint a déli meleg és nedves légtömegek találkozásánál – úgy 7-12 km magasságban egy erős légáramlat halad körbe-körbe az északi félteke kontinensei és óceánjai felett: ez az úgynevezett futóáramlás vagy jet stream.

Zoltan Balogh/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund
Climate protestZoltan Balogh/MTVA - Media Service Support and Asset Management Fund

Ha a poláris örvény erős, a futóáramlás is az, nyomvonala pedig északabbra húzódik, és nem engedi kitörni az Északi-sark körzetéből a hideg légtömegeket. Ha azonban a poláris örvény gyenge, a futóáramlás is gyengül, szakaszonként délebbre húzódik, és gyakran nem tudja útját állni egy-egy leszakadó hideg légtömegnek. Valahogy úgy képzelhetjük el, mintha az Északi-sark körül egy láthatatlan gumigyűrű húzódna, mely a poláris örvény erősödésével szorosra húzódik a pólus körül, gyengülésével pedig kilazul, tágabbá és hullámossá válik.

A poláris örvény erőssége, és ezzel e meteorológiai “gumigyűrű” szorossága, illetve lazasága az Északi-sark körüli légtömegek nyomásviszonyaival van összefüggésben. Ezek változását nevezik arktikus oszcillációnak. Ha az Északi-sark körüli légnyomás alacsonyabb az átlagnál – úgy mondják: az arktikus oszcilláció a pozitív fázisában jár – a poláris örvény erősödik, a “gumigyűrű” szorosabbra húzódik, és kevesebb téli hidegbetörésre számíthatunk. Ha azonban az átlagnál magasabb a légnyomás a pólus körül ­, a poláris örvény gyengül, a “gumigyűrű” kilazul és a sarki hideg levegő betörhet délebbi területekre, és erős hóviharokat okozhat.

Pontosan ez történt 2010 telén, amikor az Egyesült Államok területén három rekorderősségű hóvihar is végigsöpört.