Az újabb zsidó-arab megállapodásból kiszorultak a palesztinok. Vajon ez szerepet játszik-e majd a jövő évi Nobel-békedíj odaítélésében, amelyre az egyezmény egyik forgatókönyv-íróját, Trump elnököt már felterjesztették?
Az Ábrahám Egyezmény „megváltoztatja a történelem alakulását”, és az „új Közel-Kelet hajnalát” jelenti – így lelkesedett Trump elnök, miután a Fehér Ház előtt kézjegyével látta el rajta kívül az izraeli miniszterelnök és az Egyesült Arab Emírségek, illetve Bahrein külügyminisztere az okmányt.
HIRDETÉSEgy aláírás: a palesztin elmaradt.
Az egyezményt túlzás békemegállapodásnak nevezni, hisz Izrael sosem háborúzott a Perzsa-öböl tőle igencsak távoli két országával. A dokumentum inkább ezeknek az országoknak az egymás közötti kapcsolatait rendezi azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tömörítse az Iránnal szemben álló erőket.
Az azonban kétségtelen, hogy izraeli-arab megállapodás ritkán köttetik. Washingtonban utoljára 1994-ben találkozott Jichák Rabin, akkori izraeli miniszterelnök és Husszein, jordán király, akik Bill Clinton előtt tett nyilatkozatukkal alapozták meg a néhány hónappal később aláírt békeszerződést.
Az egyezmény nyertesei
„A Washingtonba vezető út Jeruzsálemen át vezet” – idéz a CNN egy tekintélyes amerikai rabbit, a bahreini uralkodó egyik személyes tanácsadóját. Az öböl menti arab országok céljuk elérése – azaz annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a Fehér Házhoz, illetve az elnökhöz – ennek a ténynek az ismeretében építik kapcsolatukat az izraeli vezetéssel.
Az emírségek például korszerű amerikai vadászgépeket vásárolt volna. Az F-35-ösökhöz – a tegnapig szinte ismeretlen tartalmú egyezmény aláírása után – minden további nélkül hozzájuthatnak. Az EAE ezzel – Izrael mellett – a térségben érzékelhető katonai fölényhez jutna. Békemegállapodás helyett inkább fegyverkezési hajsza kezdődött – állapította meg a Washington Post.
Ugyanakkor Abu-Dzábinak sikerült elérnie, hogy Izrael függessze fel Ciszjordánia részleges megszállásának tervét. Világossá tette, hogy ez a kapcsolatok rendezésének egyik feltétele. Az emírségek külügyminisztere most, Washingtonban köszönetet mondott, amiért Izrael lemondott szándékairól. Az egyelőre nem tisztázott, hogy az annektálás felfüggesztése átmeneti vagy tartós.
Megfigyelők szerint kevésbé világos, hogy Bahrein mit nyer az egyezménnyel.
Annyi bizonyos, hogy a Perzsa-öböl mindkét országa a megállapodás aláírásával lehetőséget kap arra, hogy megvásárolja Izrael legfejlettebb hadiipari technológiáját, a többi között a Vaskupola elnevezésű légvédelmi elhárító rendszert, továbbá hogy együttműködjön a gazdaságban, egészségügyben vagy akár az idegenforgalomban.
Politikailag egyik fél sem kerül ki vesztesen még akkor sem, ha esetleg Trumpnak novemberben nem sikerülne az újrázás. Vélhetően ugyanis az esetleges Biden-kormányzat is támogatni fogja a két öböl menti ország kapcsolatainak a rendezését Izraellel.
Eközben Netanjáhú külpolitikai sikert könyvelhet el, és neve – Begin 1979-es egyiptomi és a már említett Rabin 1994-es jordániai békemegállapodása mellett – bekerülhet azon izraeli vezetők nevei közé, akik izraeli-arab kapcsolatrendezést könyvelhetnek el. Ráadásul a jelenlegi izraeli kormányfő „két legyet ütött egy csapásra”, hisz elődeitől eltérően egyidejűleg két országgal tisztázta viszonyát. Nem utolsósorban a Fehér Ház-i ceremónia egy kissé eltereli a figyelmet az otthoni, immár 18%-os munkanélküliségről, a súlyos járványhelyzetről és korrupciós peréről.
Reagálások az egyezményre
A két (Izrael és palesztin) állam, illetve a telepesek kérdése nem szerepel az egyezményben – jegyezte meg eközben sietve a Jerusalem Post. A lap azonban hozzáteszi, hogy Izrael és az EAE egyaránt elkötelezett a zsidók, keresztények és a muszlimok békés együttélésének.
Az emírségekben máris a tanterv része az izraeli kapcsolatok normalizálása – írta a lap egy korábbi cikkében.
A béke Ábrahám legszentebb hagyományai alapján köttetett – írja a Khaleej Times. A cikk idézi Dr. Anvár Gargas külügyminisztert, aki szerint az egyezménnyel az Egyesült Arab Emírségek bekerült a globális játékosok közé.
„Izrael a megállapodás másnapján máris rakétákkal lövi Gázát” – erre viszont már az Al-Dzsazíra figyelmeztet.
Trumpot Nobel-békedíjra jelölték
Alig néhány nappal az Izrael és a két öböl menti ország viszonyának rendezéséről szóló egyezmény aláírása előtt a 2021-es Nobel-békedíjra jelölte az amerikai elnököt a norvég parlament egyik szélsőjobbos képviselője.
A kitüntetésről csak jövő októberben döntenek, a bizottságnak azonban kétségtelenül mérlegelnie kell egy olyan közel-keleti megállapodásnak a súlyát, amelyből a leginkább érintett szereplőt, a palesztinokat mellőzték.
Szijjártó Péter szerint, aki egyedüli európai uniós külügyminiszterként vett részt az aláírási ceremónián, Trump megérdemelné az elismerést.
A Jared Kushnerrel, Donald Trump elnök vejével és főtanácsadójával folytatott megbeszélései után azt írta: „Biztosítottam Magyarország további támogatásáról és elmondtam neki, hogy a jövőben számíthat arra, hogy Magyarország támogatja az Egyesült Államok Közel-Kelet politikáját az Európai Unióban.”
HIRDETÉSÁbrahám (Ibrahim), az egyezmény névadója
Ábrahámot, arabul Ibrahimot a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tart számon.
A név is tiszteletet ébreszt: sokak apját vagy vezérét jelenti.
Azon kevés nevek közé tartozik, amelyet a közel-keleti felekezetek fenntartás nélkül elfogadnak.