A robbanás óta először ült össze a libanoni parlament.
HIRDETÉSElőször ült össze a libanoni országgyűlés az ország fővárosában, Bejrútban történt múlt heti hatalmas robbanás óta. A folyamatos tüntetések miatt a képviselők nem az ország parlamentjében, hanem az UNESCO palotában találkoztak. Az ülés fő témája a katasztrófa után bevezetett szükségállapot volt.
„A rendkívüli állapotot egy hónappal meghosszabbítjuk Bejrútban, mert az egészségügyi helyzet ezt szükségessé teszi" - jelentette be a tárgyalások után Hamad Hasszán egészségügyi miniszter, aki már várhatóan nem sokáig tölti be a tisztséget, a tragédia után pár nappal ugyanis az egész kormány lemondott. Az ügyvivő kormányfő korábban előrehozott választások kiírását javasolta, de azt a házelnök és több politikai szervezet nem támogatta.
A túlhatalomtól tartanak
A szükséghelyzetet eredetileg még a lemondása előtt rendelte el a kormány Bejrútban, felhatalmazva a hadsereget például arra, hogy kijárási tilalmat vezessen be, megakadályozza a nyilvános gyűléseket, cenzúrázza a médiát, és a biztonságot veszélyeztető cselekmények gyanújával akár katonai bíróság elé állítson polgári személyeket. A tartósabb szükségállapot bevezetéséhez azonban parlamenti jóváhagyásra volt szükség.
A lépést több jogvédő szervezet is kritizálta. Szerintük a kormány már így is túl sok jogosultságot kapott a koronavírus-járvány miatt, és sokan tartanak attól is, hogy a hadsereg könnyebben hallgattathatja el az elégedetlenkedőket a rendkívüli jogrendben.
A parlamenti ülésen - mielőtt megszavazták a szükségállapot bevezetését - egyperces némasággal emlékeztek meg a robbanás áldozatairól. Ezután közel tucatnyi képviselő lemondásáról is tárgyaltak, akik a múlt héten távoztak, elégedetlenségüket fejezve ki amiatt, ahogyan a kormány a tragédiát kezelte.
Érkezik a segítség
A nemzetközi szállítmányozó cégek közben a hatalmas károkat szenvedett bejrúti kikötő helyett Tripoliba irányítják át a forgalmukat.
A gazdasági és politikai válsággal küzdő országba sok segélyszállítmány is tart. Franciaország vezető szerepet játszik Libanon talpra állításában a drámai robbanás után, politikai pártokkal is tárgyal, hogy meggyorsítsa az új kormány megalakítását. Egy francia helikopterhordozó hajó, a Tonnerre 200 tonna liszttel, tejtermékkel és bébiétellel, valamint több mint száz tonna csomagolt élelmiszerrel tart Libanon felé.
A francia védelmi miniszter mellett Bejrútba várják David Hale politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárt is, aki várhatóan megerősíti az amerikai kormányzat készségét arra, hogy segít a libanoni népnek kilábalni a tragédiából.
Óriási a pusztítás
Az augusztus 4-ei robbanásnak már több mint 170 áldozata és 6000 sérültje ismert. A libanoni hírügynökség szerint a fővárosban 601 történelmi épület rongálódott meg, közülük 70 összedőlhet, ha nem állítják helyre őket gyorsan.
Az MTI értesülései szerint Abbasz Murtada kulturális és mezőgazdasági miniszter azt ígérte szerdán, mindent meg fognak tenni a Bejrút hagyományos építészetét tükröző épületek helyreállítására és megőrzésére.
A miniszter felszólította az ingatlanfejlesztőket, hogy ne vegyék meg a kulturális örökség részét képező épületeket, és ne emeljenek a helyükön modern épületeket. A város és kultúrája történetének megóvására buzdította a bejrútiakat.
A Bejrút bulinegyedének számító Gemmayze és a Mar Mikhael városrészekben lévő, többségében hagyományos épületek jelentős része részben vagy teljesen elpusztult. Bejrútban az a szóbeszéd járja, hogy a tulajdonosok igyekeznek eladni ingatlanfejlesztőknek a megrongálódott történelmi épületeket, hogy azok modern ingatlanokat húzzanak fel a helyükön.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg.
A bejrúti történelmi belvárosra leselkedő veszélyről itt láthatják képes összefoglalónkat: