Sztálini időket idéz egy mostani oroszországi per, állítják jogvédők, akik igyekeznek bebizonyítani, hogy kínzásokkal kierőszakolt vallomásokra épül hat fiatal vádlott bebörtönzése.
HIRDETÉS
Börtönre ítélte az orosz hatalmi rendszer ellen tiltakozó antifasiszta fiatalok egy csoportját egy orosz bíróság hétfőn. A vádlottakra 6 hónap és 18 év közötti börtönbüntetést szabtak ki terrorcselekmény előkészítése és más vádpontok alapján. Mind a hat vádlott ártatlannak vallotta magát.
Ügyvédeik bírálták az úgynevezett "Hálózat-ügyben" született ítéleteket.
A Novaja Gazeta lap újságírója, Andrej Karev végig követte a pert. Az ügyészek által beidézett tanúk közül több azt mondta, hogy nyomás alatt született több vallomás. A vádirat 2015-re tette a terrorszervezet létrehozását, miközben az elítéltek közül többen akkoriban katonai szolgálatban álltak. Az orosz föderális biztonsági szolgálat, az FSZB igyekezett titokban tartani az eljárást, de amikor a sajtóban híre ment, hogy bizonyos vallomásokat a gyanú szerint kínzásokkal csikartak ki, nagy nyilvánosságot kapott az ügy, mondta a Novaja Gazeta újságírója.
A vádlottak ügyvédei mellett jogvédők is hangoztatják, hogy elfogadhatatlan ítéletek születtek a közép-oroszországi Penzai Kerületi Bíróságon. A jogvédők határozottan állítják, hogy az eljárás alatt több embert megkínzott vagy tartott egyéb nyomás alatt az FSZB. Az orosz föderális biztonsági szolgálatot emiatt egyenesen a KGB utódszervezeteként emlegetik az eljárás ellen tiltakozók.
Egy tüntető szerint a per bizonyítja, hogy ma bárkit bebörtönözhetnek, aki bírálja az államhatalmat.
Egy másik tüntető biztos abban, hogy nem történtek valós bűncselekmények, csak sikerült egy olyan mechanizmust kreálni, amivel az állam intézményeit használva a politikai hatalom leszámolhat azokkal, akik ellenvéleményt fogalmaznak meg.
Az Euronews moszkvai tudósítója, Galina Polonszkaja is azt emeli ki, hogy a per ítéletei nem bizonyítékok, hanem beismerő vallomások alapján születtek, és többen állítják, hogy ezeket kínzásokkal csikarták ki. Dimitrij Pcselincevre szabták ki a leghosszabb börtönbüntetést, 18 évet, őt sokkolta az ítélet. Jogvédők szerint a sztálini időket idézi az eljárás, be akarják bizonyítani, hogy kínzások történtek.