Az emberek nem azért élnek az utcán, mert nem akarnak együttműködni - hangsúlyozta az egyik képeslapíró.
HIRDETÉSKarácsonyi képeslapokon fogalmazta meg véleményét az őket diszkrimináló törvényről több magyar hajléktalan. Az üzenetek címzettjei az alkotmánybírák voltak, Szabó Marcelt például arra kérte meg egy érintett, hogy a saját szemével nézze meg a hajléktalan ellátást, "szívesen látom egy kis körúton egy intézményben", írta.
Sulyok Tamásnak, az Alkotmány bíróság elnökének azt írta egy hajléktalan, hogy neki elhiheti, hogy "az emberek nem azért élnek az utcán, mert nem akarnak együttműködni”.
Balsai Istvánnak azt írták, hogy a hajléktalanság élethelyzet, amit a döntéshozóknak kellene megoldani - derül ki az ATV tudósításából.
Voltak pozitívabb, hálás üzenetek is.
Schanda Balázs különvéleményt fűzött az Alkotmánybíróság határozatához, amely engedte a hajléktalanság büntetését. Az alkotmánybíró szerint abból a követelményből, hogy a társadalom gondoskodjon az elesettekről, nem az következik, hogy büntetni lehet őket, ha nem mennek szállóra.
A neki címzett képeslapon ez állt
A hajléktalanokat büntető törvény tavaly október közepén lépett hatályba. Civil szervezetek, orvosok és ügyvédek is tiltakoztak ellene, mert szerintük a jogszabály nem jelent megoldást a problémára. Tavaly 16 pontos petíciót küldtek a magyar kormánynak a hajléktalanok, melynek egyik pontja azt volt, hogy vonják vissza a törvényt. Az Alkotmánybíróság idén júniusban úgy döntött, hogy az "életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma nem alaptörvény-ellenes". A 15 tagú testületből hatan fogalmaztak meg különvéleményt, illetve Pokol Béla párhuzamos indoklást írt.
EZT OLVASTA? Erdőkben bujkálnak a hajléktalanok a fagy elől
Pár héttel ezelőtt, december 10-én, az emberi jogok világnapján a Széll Kálmán téren a Csíkszerda kórus, hajléktalanokkal és az értük kiálló tüntetőkkel közösen énekelve üzentek.
Értelmetlen és drága hatósági üldözés
A Magyar Helsinki Bizottság megbízásából a Budapest Intézet nemrég kiszámolta, hogy egy letartóztatás 46 ezer forintba kerül, annyiba, mint egy hónapnyi menedék. Ha viszont valakire a maximumot, vagyis 60 napos elzárást szabnak ki, 449 ezer forintba kerül az államnak. Ennyiből pedig akár egy évig is el lehetne szállásolni.