rendkívüli hír

rendkívüli hír

A hajléktalanok ügyét a strasbourgi bíróságig viszik a jogvédők

Éppen ezt olvassa:

A hajléktalanok ügyét a strasbourgi bíróságig viszik a jogvédők

A hajléktalanok ügyét a strasbourgi bíróságig viszik a jogvédők
Betűméret Aa Aa

Az első, gödöllői bírósági tárgyalás után pénteken Budapesten is megtartották az első két olyan bírósági tárgyalást, amiket a rendőrség már az új szabályozás alapján indított hajléktalan emberek ellen.

Az első bíróság elé állított hajléktalan embert a Fővárosi Törvényszék figyelmeztette, és a kirendelt védő díjának, 6350 forintnak a megfizetésére kötelezte.

A második ügyben, amit szintén pénteken koradélután tárgyalt a bíróság, az „eljárás alá vont személy” egy 61 éves, tartósan beteg nő volt, aki élettársa halála után vesztette el a lakhatását. Őt az Utcajogász Egyesület ügyvédei védték a tárgyaláson.

Jogvédők: jogsértő eljárások

Az Utcajogász ügyvédei szerint az alkalmazott jogszabály a magyar állam által elvben elismert nemzetközi jogi egyezményekbe, valamint az Alaptörvény rendelkezéseibe ütközik. Ezért indítványozták, hogy az ügyben eljáró bírósági titkár a döntés előtt forduljon az Alkotmánybírósághoz, ami felülvizsgálhatná a vonatkozó szabályozást. A bíróság azonban egyaránt elutasította ezt, és az eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványukat.

A bíróság nem engedélyezte, hogy az „eljárás alá vont” hajléktalan nő személyesen jelen lehessen a tárgyalóteremben. Ugyanabban az épületben kellett egy kamera és egy képernyő előtt ülnie – a közvetítést csak nehezen tudta követni, a bírósági titkár kérdéseit több alkalommal nem hallotta, illetve nem értette. Az őt védő ügyvédekkel is csak telefonon egyeztethetett.

Az Utcajogász álláspontja szerint mindezek miatt sérültek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai, valamint a védelemhez való joga. A jogvédők szerint szintén sértette a tisztességes eljárás követelményeit, hogy a bíróság arra hivatkozva nem hallgatta meg a védelem tanúját, egy közeli lakót, mert ő „enyhítő körülményeket” tárna a bíróság elé.

A rendőrség „közérdekű munka” kiszabását kérte, a bíróság végül „figyelmeztetés” mellett döntött. Az ítélettel szemben az ártatlanul elítélt hajléktalan nő fellebbezett – az ügy így másodfokra kerül. Ha ott is jogsértőnek értékelik az ítéletet a jogvédők, az Utcajogász Egyesület kész a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.

Nyílt levél és kampány

A Város Mindenkié csoport „A hajléktalanok nem bűnözők!” címmel nyílt levelet intézett az Országos Rendőrfőkapitánysághoz. A levél, aminek egy hatalmas méretű példányát a tárgyalás után A Város Mindenkié aktivistái a Gyorskocsi utcai rendőrségi épület kapujára is felfüggesztették, arra kéri a rendőrséget, hogy ne kezeljék bűnözőként a fedél nélkül élő embereket.

A nyílt levélhez a Szabad aHang honlapon lehet csatlakozni. A levél elküldésén kívül A Város Mindenkié csoport mindenkit arra kér, hogy jelentkezzen be a kunyhóban élő emberek védelmére szervezett riadóláncba.

Rétvári: a hajléktalanságból való kitörést segíti a törvény

A hajléktalanok közterület-használatát korlátozó, hétfőn hatályba lépett jogszabály célja, hogy nagyobb segítséget kapjanak a rászorulók, akik akkor törhetnek ki több eséllyel a hajléktalanságból, ha igénybe veszik a nekik szóló ellátásokat - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 28 évben sokféle, a hajléktalanokat érintő szabályozás született, de egyiknek sem sikerült segítenie a rászorulókon, hiszen továbbra is sokan közterületeken húzták meg magukat.

Az államtitkár szerint a hajléktalanságból kivezető út a hajléktalanszállásokon keresztül vezet. Közölte, az elmúlt években mindig volt elég szálláshely, az igazi probléma az, hogy az ellátást nem vették igénybe, pedig azzal a rászorulók olyan segítséget kapnak, amely segít kitörni a hajléktalanságból - mutatott rá.

Emmi: jut elég férőhely

A magyarországi, hajléktalanok számára kialakított férőhelyek csaknem fele vidéki városokban van, ahol férőhelyhiány miatt általában nem utasítanak vissza senkit - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Zalaegerszegen.

Fülöp Attila a zalaegerszegi átmeneti szállón tett látogatásán arról beszélt, hogy nemcsak a fővárosban meglévő jelenség a hajléktalanság, ezért is tartanak fenn mintegy kilencezer férőhelyet a rászorultaknak a vidéki városokban. A hajléktalanokat ellátó, intézményes segítséget nyújtó rendszernek köszönhetően vidéken általában senkit nem kell férőhelyhiány miatt visszautasítani.

Az országszerte meglévő 19 ezer férőhely fenntartására idén 9,1 milliárd forintot fordítanak, ami mellé nemrég további 300 millió forintos alapot is elkülönítettek - tette hozzá az államtitkár.

(fotó: A Város Mindenkié csoport Facebook oldala)