NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Salman Khan: "Az oktatás a végső mentőöv"

Salman Khan: "Az oktatás a végső mentőöv"
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Khan Academy online oktatási platform alapítójával beszélgettünk arról, hogyan lehet megváltani a világot, miért nem lehet irodalmat tanulni online, és hogyan fér meg a vallás az egzakt tudományok mellett.

HIRDETÉS

Salman Khan szoftverfejlesztő nyerte idén a nemzetközi együttműködésért járó Asturias Hercegnője díjat. A Khan Academy online oktatási platform létrehozójával Oviedóban beszélgettünk.

Euronews: Miért hozott létre egy online oktatási platformot?

Salman Khan: Mondhatjuk, hogy véletlenül. Korrepetáltam a családtagjaimat, elterjedt a híre családon belül, egyre több tanítványom lett. Eredetileg szoftverfejlesztő lennék, elkezdtem írni egy szoftvert a gyakorláshoz, azután a barátaim is elkezdtek videókat feltölteni, hogy segítsenek. Amikor ezeket nyilvánosra állítottam, az egész hirtelen nagyon népszerű lett. Pár év múlva már százezren használták. Nekem akkor még volt mellékállásom, illetve igazából ez volt a szabadidős projektem, és eljött az az idő, amikor azt mondtam, hogy minden erőmmel ezt akarom csinálni. És arra gondoltam, végül is lehetne erre céget alapítani. A Szilikonvölgyben laktam, ahol ha felemelsz egy követ, nyüzsögnek alatta a kockázati tőkebefektetők.

Mit gondol, lehet üzlet az alapszintű oktatás, vagy a kettőt élesen el kell választani?

Azelőtt pénzügyi területen dolgoztam, elemző voltam egy kockázati tőkealapnál...

Épp ezért kérdeztem.

... ami annyira profitorientált, amennyire lehet. Minden nap cégekkel tárgyaltam, és láttam, mennyire meghatározó a tulajdonosi struktúra, beszéltem számos profitorientált oktatási vállalkozással, láttam, hogy az érdekeik sok esetben mennyire eltérnek attól, amire a diákoknak szükségük van. Ez eléggé hatással volt rám, amikor a Khan Academy-t elkezdtem csinálni, és azt gondolom, hogy az oktatás és az egészségügy az a két terület, ahol a hagyományos piaci feltételek nem vezetnek a legjobb eredményre. Nem akarunk olyan világot, amiben ha valaki vérzik, ellátás előtt bele kell túrni a zsebébe, hogy van-e pénze kezelésre. Ugyanígy, ha egy gyerek tanulni akar, nem lenne jó, ha ehhez a zsebében kellene turkálni. Nem akarunk olyan világot, amiben a mi gyerekeink privilégiumokat élveznek azokhoz a gyerekekhez képest, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a jó oktatást. Ez volt a fő motivációm.

Szóval ön egyféle biztos menedéket képzel el, tartalékmegoldást olyan embereknek, akik szükséget szenvednek, ez esetben az oktatás területén.

Pontosan. Az oktatás a végső mentőöv. Azután, hogy az alapvető szükségletek - élelem, lakhatás és a biztonság - ki vannak pipálva, az oktatás az, ami kihúzhat a bajból bármilyen körülmények között. Én úgy gondolom, hogy ön és én szerencsések vagyunk abban, hogy hol és milyen családba születtünk. De mit lehet tenni azokért, akik kevésbé szerencsések, hogy legalább minimális esélyük legyen boldogulni? Nem lehet persze befolyásolni, hogy ki meddig jut el, de legalább az esélyük meglegyen, hogy valóra válthassák a bennük rejlő lehetőségeket. A Szilikonvölgy, ahol óriási vagyonok keletkeznek, jó példa: mindig azt kérdezem a barátaimtól, hol van a kultúra? Felelősségünk van abban, hogy ezzel a vagyonnal ne csak technológiát hozzunk létre, ami azután az okostelefonon keresztül függővé teszi az embereket. Hanem olyan dolgokat is, ami javít az emberiség helyzetén.

A Khan Academy elsősorban természettudományra, technológiára, matematikára fókuszál. Az egyetlen humán tudomány, amivel foglalkoznak, az a történelem. Miért van ez így?

Igen, a matematikával kezdtünk, az unokaöcséimnek a matekkal volt gondjuk, én pont ebben voltam jó, és ezen a területen van a legnagyobb szükség segítségre. A világon sok diák nyűglődik a matematikával, ezért kezdtük ezzel, aztán áttértünk a fizikára, kémára, és igen, végül a történelemre. Szeretnénk irodalommal és írással foglalkozni, meg még sok másik tantárggyal, de az az igazság, hogy az internet bizonyos tárgyak tanítására inkább alkalmas, másokra meg kevésbé. Mi mindig úgy gondoltuk, hogy amit az online platformon lehet, azt megcsináljuk, ezzel a hagyományos iskolában sok idő felszabadul, és több idő jut arra, amire az internet nem alkalmas. Azt gondolom, hogy nem lehet megfeledkezni a többi tantárgyról sem: amit online lehet tanítani, azon dolgozni fogunk és ez kiegészíti a hagyományos iskolai oktatást.

Érezhető egyfajta félelem a világban a mesterséges intelligenciával és a robotokkal kapcsolatban. Nem gondolja, hogy a humán tudományok, az irodalom, a filozófia felkarolása javítaná az emberek önbizalmát, azt sugallhatná, hogy az ember minden tökéletlenségével még mindig fontos, és képes lesz uralni a tökéletes robotokat?

Abszolút hiszek ebben. Egy idő után az ember már nem azért tanul, hogy megkapja a munkát. A társadalmunk drámaian megváltozik a mesterséges intelligencia és a biotechnológia miatt: az emberek hosszú távon képesek lesznek megváltoztatni az ember genetikai kódját. Ezek az ügyek nem puszta technológiai kérdések, hanem filozófiai problémák, és ha segíteni akarunk a vezetőinknek megfelelő döntést hozni, akkor mindenkinek elég információval kell rendelkeznie. Ha meg akarjuk érteni, mik a genom átszerkesztésének vagy a mesterséges intelligencia létrehozásának etikai dimenziói, ahhoz bizony érteni kell egy kicsit a számítástechnikához és a genetikához is. De tudni kell azt is, hogy a nagy filozófusok mit gondoltak arról, mit jelent embernek lenni, arról, hogy rendben van-e belenyúlni az ember lényegébe. Ezek összetett kérdések, abszolút egyetértek.

Ebben a fajta oktatási struktúrában, amiről beszélünk, van-e helye a vallásnak?

A vallásokat könnyű félreértelmezni, és nagy az eltérésük a mainstream tudománytól. Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy azt mondjuk: ezt hiszik a keresztények, ehhez képest a történelmi tények ezek. Ezt hiszik a muzulmánok, ezt a hinduk - ehhez képest a történelmi tények ezek. Sok levelet kapunk emberektől, amiben azt írják, hogy rengeteg új dolgot tudtak meg a vallásukról. Az én családom muzulmán, és amikor kicsit utánaolvastam a dolgoknak, megkérdeztem a muzulmán családtagjaimat: tudjátok ki a legtöbbet emlegetett személy a Koránban, majdnem négyszer annyiszor említik, mint a második helyezettet? Találgatnak: Mohamed? Vagy Mózes? A válasz: nem, hanem Jézus Krisztus. Ezen persze elcsodálkoztak, mert a mecsetben Jézusról nem sok szó esik. Ha az ember tudományos vagy filozófiai szemszögből megnézi kicsit a saját vallását, az összehozza az embereket.

Mit gondol, elérhet a Khan Academy olyan távoli helyekre, ahol a legnagyobb szükség lenne ingyenes oktatásra, mint például Afganisztán?

Reményeim szerint igen, és már most is elér...

Hogyan?

HIRDETÉS

A családom eredetileg az indiai félszigetről származik. Nagyon sok szegény gyerek él ott, akik nem jutnak el iskolába, vagy ahova eljutnak, azok nem jó iskolák, de a szélessávú internet most már széles körben megfizethető. Ha egy világtól elzárt indiai faluba elmegy, meglehet, hogy nincs se villany, se vezetékes víz, de van internet. Ez nagyon izgalmas helyzet számunkra, mert most már kinyúlhatunk ezek felé a gyerekek felé. Az egyetlen akadály az lehet, ha a kormány nem engedi. Ez így lehet Afganisztán egyes részein, Észak-Koreában, satöbbi, satöbbi.

Vagyis a diktatúrákban....

Igen, diktatúrákban. De ha nincs ilyen akadály, akkor végre el tudjuk érni ezeket a tanulókat is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tüntetés kellett ahhoz, hogy célba érjen az állami egyetemek dolgozóinak levele

Bedarálhatja az európai kultúrát az amerikai mesterséges intelligencia

Megalázóan alacsony fizetésük emelését kérik az állami egyetemek alkalmazottai