A munkaerő-közvetítő maffia szervezetté alakult.
A szüret közeledtével nem csak a világhírű borról szól az élet a francia vidéken. Az elmúlt napokban az európai rendőri szervezetek, az EUROJUST és az EUROPOL öt pincészetben tartottak razziát, miután kiderült: több helyen rabszolgaként dolgoztatják a Bulgáriából busás jövedelem ígéretével elcsalogatott idénymunkásokat. A rendőrök összesen 165 embertelen körülmények közt tartott szőlőmunkásra bukkantak.
- Mi egy munkaerő-közvetítővel dolgozunk, itt Beaujolais régióban 5 borászat van kapcsolatban velük, de rajtuk kívül több bolgár cég is van. Csak idén 20 ezer idénymunkás érkezett a borvidékre és az emberek fele bolgár. Ez egy nagy szám. Szinte képtelenség ellenőrizni őket - magyarázta Dominique Piron, akinek felmenői 14 generáció, vagyis 1590 óta foglalkoznak bortermeléssel a régióban.
Saját bevallása szerint ő sem tudott arról, hogy a közvetítő hónapok óta nem fizeti ki a munkásokat, és a gazdák által tisztességgel kifizetett pénzt inkább ingatlanokba és üzletekbe fekteti. A hatóságok 3 bolgár és 1 francia gyanúsítottat őrizetbe vettek. Ők 2300 kilométerről, buszokkal hozták az embereket főképp a bulgáriai Sumen városából.
- 1800 eurót fizetek egy hektár leszüreteléséért. Ha ezt leosztjuk emberekre, akkor körülbelül 60 eurót keresnek naponta, fejenként. Már 5 éve dolgozunk együtt ezzel az ügynökséggel. Azelőtt magunk fizettük a munkásainkat, de 2-3 év után a bolgárok azt mondták, hogy felállítják a saját közvetítő cégüket és ezzel megkönnyítik a dolgunkat. Nekünk csak fizetnünk kellett. Még szép, hogy belementünk - mesélte Piron.
A valóságban viszont a munkások konténerekben laktak, alig kaptak enni, és a fizetésük nélkül haza sem tudtak utazni. Az évek a során cégek valóságos bűnszervezetté alakultak: bevándorlókat csempésztek, illegális munkavállalókat közvetítettek ki, sőt több esetben prostituáltakat is szállítottak nyugatra.
- A jó hír, hogy a francia és a bolgár hatóságok együttműködnek az európai nyomozó szervekkel, hogy lebuktassák azokat a kétes üzleteket, amelyek bagót sem adnak a szőlőért cserébe. Ez azért jó hír, mert bizonyítja, hogy működik az európai intézmények közti információcsere - számolt be tudósítónk Hans von der Brelie a híres termővidékről.