Nemcsak Budapesten, vidéken is, és a régió többi országában is. Meddig tarthat a trend?
HIRDETÉSTovább nőttek a budapesti lakásárak - az elmúlt egy évben Hűvösvölgyben emelkedtek a legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméterárak - írta a csütörtöki Világgazdaság.
A fővárosban augusztus közepén több mint 600 ezer forint felett volt a lakások átlagos négyzetméterára, a drágulás 20 százalékos - ismertetet az újság az Ingatlan.com legfrissebb elemzését.
Hűvösvölgyben, vagyis a második kerület külső részén egy év alatt 66 százalékkal 1,1 millió forint fölé ment az átlagos négyzetméterár a kínálati piacon.
A legjelentősebb presztízsű kerületek mellett a peremkerületekben ment végbe kiugró drágulás. Az előbbiekben a téglalakások, az utóbbiakban inkább a panelek ára emelkedett nagy, Pesterzsébeten a legnagyobb, 43 százalékos mértékben 405 ezer forintra.
A II. és a XII. kerületben a kínálat szűkebb, mint más fővárosi kerületekben, ám sok vevő kimondottan ott szeretne vásárolni, ez pedig felhajtja a lakások árát.
Egyes vidéki városokban 20 százalékos a drágulás
Az autóipari beruházások a vidéki ingatlanpiacot is felpörgetik, a tavalyihoz képest több helyen 20 százalékkal is emelkedett az eladásra kínált ingatlanok értéke - ezt már egy másik országos ingatlaniroda, az Otthon Centrum állapította meg.
A cég elemzői szerint 2014 óta tart a növekedés a vidéki lakások piacán is, a legnagyobb mértékű drágulás Tatabányán és Zalaegerszegen volt. Itt a válság mélypontjához képest megduplázódott a tégla építésű, társasházi lakások átlagára: Tatabányán 202 ezer, Zalaegerszegen csaknem 225 ezer forintot ért el.
Az árnövekedés miatt Debrecen, Győr és Kecskemét átlagárai már a külső pesti kerületekével vetekszenek a téglaépítésű használt társasházi lakásokra megkötött adás-vételi szerződések alapján.
A legdrágább hazai nagyváros Sopron, a téglaépítésű társasházi lakások esetében tapasztalható 359 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárakkal.
Győr a második legdrágábban jegyzett megyei jogú város, ahol a magas négyzetméterárakat tovább hajtja az Audi új üzeme és kutatás-fejlesztési központja. A Mercedes gyárnak köszönhetően az elmúlt hét évben közel megduplázódtak az ingatlanárak Kecskeméten, így az alföldi városban a téglalakások ára a harmadik legdrágább a vidéki városok sorában. Kecskeméttől alig marad el Debrecen, ahol a korábban tapasztalt 58 százalékos árnövekedésnek jelentős lendületet fog adni a BMW gyárának július 31-én bejelentett építése.
Legolcsóbban az észak-magyarországi régióban lehet lakást venni. Az itt található iparvárosok közül Ózd és Salgótarján minden lakástípus tekintetében országosan a legalacsonyabb négyzetméterárat érte csak el.
Európai átlagárak
A legutóbbi európai szintű felmérés az aktuális ingatlanárakról májusban készült. A Statista felmérése szerint sehol sem vagyunk az európai átlagárakhoz képest, növekedés ide vagy oda. Igaz, nagyon specifikus a számítás: minden országban egy népszerű nagyváros 120 négyzetméteres lakásának négyzetméterárát vették alapul. Ez Magyarországon (nyilván Budapesten) 2515 euró, vagyis nagyjából 800 ezer forint, ezzel a nyolcadik legolcsóbb ország az unió 28 tagállama közül.
Az abszolút győztes - mármint drágaságban - az Egyesült Királyság, ahol az átlag négyzetméterár meghaladja a 20 ezer eurót is. A második helyen Franciaország 12 796 euróval, utána pedig Ausztria 11 559 euróval.
Az elemzés árnövekedés tekintetében Romániát és Portugáliát emeli ki, ugyanakkor az is megjegyzi, hogy például Szlovéniában és Olaszországban csökkentek az árak, tehát nem egységes az európai trend.
Meddig tart ez még?
A szakértők a hosszú távú ingatlanpiaci változásokat általában 8-10 éves ciklusokban határozzák meg, és miután az emelkedés 2014-ben indult be, még simán lehet további 4-6 év ebben a folyamatban, de ez persze országonként is változik, hiszen függ például attól is, hogy az adott kormányok hogyan próbálnak beavatkozni a piaci folyamatokba. Ha például támogatják az új lakások építését, és arra van is bőven kereslet, akkor az fellöki az árakat, így akik nem tudnak új lakást venni, nyitnak a használt felé, ezért azok is szép lassan szintén elkezdenek drágulni.
Talán az sem véletlen, hogy a legfrissebb budapesti elemzés egy külső kerület áremelkedését mutatja a legintenzívebbnek, hiszen a belvárosi lakásárak drasztikus emelkedése után valószínűleg sokan úgy gondolták, hogy akkor inkább egy kicsit távolabb keresgélnek, ez pedig megint áremelkedő hatással bírt.
Mindenesetre a szakértők szerint ez a folyamat egyfajta átrendeződést eredményez a lakáspiacon, és abba az irányba tereli a tulajdonlási arányt, ami Nyugat-Európában jellemző: keveseknek van saját lakásuk, sokan inkább bérelnek, ami mobilisabbá teszi a társadalmat, ez pedig normális trend egy modern gazdaságban.