Egy közös vonás van a három különböző, kizárólag pártlistás eredményeket alapul vevő, országgyűlési patkóban: eléggé más arányokat mutatnak, mint a magyarországi végeredmény.
HIRDETÉSHáromféle elképzelt parlamentet mutatunk be: a levélszavazatok alapján, a londoni exit poll alapján, illetve a külföldről érkező voksok alapján. Ez utóbbi becsült adat, mert az átjelentkezők szavazatai is benne vannak, keverve "sima" magyarországi voksokkal.
Egy közös vonás van a három különböző pártlistás eredményeket alapul vevő országgyűlési patkóban: eléggé más arányokat mutatnak, mint a magyarországi végeredmény.
Levélszavazatból csaknem négyszer annyi érkezett, mint ahány külképviseleti szavazat. Ez utóbbi a legtöbb szavazótól lényegesen nagyobb erőfeszítést igényel, egyrészt mert nem feltétlenül él olyan településen, ahol lehet szavazni, vagy közel hozzá. Másrészt több külképviseleten is volt órákig tartó sorban állás. Tudomásunk szerint sehol máshol nincs ilyen megkülönböztetés a választópolgárok között, olyan viszont van, ahol egyáltalán nem lehet külföldről szavazni.
A levélszavazók kormánya
A külhoni magyarok voksolása alapján összeállított parlament egészen homogén, csak Fidesz-KDNP-s képviselő ülne benne. 216 120 levélszavazat, az összes 96,24 százaléka érkezett a Fideszre. Az összes többi párt komoly gondban lenne, mert még azt az egyszázalékos küszöböt sem lépnék át, ami alatt a kampányra kapott állami támogatást vissza kell fizetnie a pártoknak.
Négy évvel ezelőtt lényegesen kevesebb (szám szerint 122 638) levélszavazat érkezett (hasonló arányban voksoltak a kormánypártokra), akkor ez egy plusz mandátumot jelentett a Fidesznek. A 2018-as választásokon viszont nem voltak hatással a magyar parlament összetételére a külhoni voksok, derül ki László Róbert, a Political Capital politikai elemzőjének cikkéből.
A külföldön élő (vagy éppen ott tartózkodó) magyarok kormánya, az átjelentkezőkkel
Ez esetben nem tudunk pontos adatokat, mivel a választási iroda ezeket a szavazatokat keverve számolja össze. Azaz az olyan választókerületekben, ahol volt külföldről voksoló magyar és/vagy átjelentkező szavazó, ott nem számoltak meg egy urnát és ezekhez keverték a máshonnan érkező voksokat. Így csak egyfajta tendenciát mutat ezeknek a külképviseleti voksoknak és a Magyarországon leadott szavazatoknak az együttese. Összesen 280 885 voksról van szó a számításaink szerint (ennyivel nőtt a listás szavazatok száma, nem beleszámítva a nemzetiségi listás szavazatokat). A külképviseleteken összesen 51 854-en szavaztak.
A levélszavazók csak pártlistára voksolnak, így itt is csak a pártlistás adatokat néztük (az egyéni választókerületi adatoknál jobban szétszóródnak, ezért kevésbé reális képet is adna). A számokat úgy kaptuk, hogy összevetettük a magyarországi szavazatokat 98,6 százalékos feldolgozottságnál (a külképviseletekről érkező szavazatok megszámlálása előtt) és a jelenlegi 99,9 százalékos állapotnál.
Hozzánk hasonló eredményre jutott a G7 elemzése, ahol becsléssel próbálták kiszűrni a 5-25 százaléknyi, hazai szavazókörben leadott voksot, és így kiszámolni, hogyan szavazhattak csak az átjelentkezők és a külképviseleten voksolók.
A Londonban voksolók kormánya
Az utolsó parlamenti patkó a becslések szerint a legnagyobb külföldön élő magyar közösséggel rendelkező London külképviseleti szavazásról készült exit poll alapján összeállított adatokat veszi alapul, onnan is csak a pártlistás voksokról van információnk, és az sem hivatalos.
Londonban regisztrált a legtöbb magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár a külképviseleti szavazásra, az 58 356-ból 9709-en jelezték, hogy az Egyesült Királyság fővárosában voksolnának (végül 8248-an szavaztak).