NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Külön képviselők a kivándorlóknak, és helyettes szavazók – így szavaznak a külföldön élők Európában

Külön képviselők a kivándorlóknak, és helyettes szavazók – így szavaznak a külföldön élők Európában
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Ahogy közelednek a 2018-as választások Magyarországon, újra felmerült a külföldön élő magyar állampolgárok szavazási lehetőségeinek kérdése.

Észrevétlenül került ki a törvényből”

“Az eredeti törvényben ugyanúgy szavazhattak volna levélben, mint a külföldi lakcímmel rendelkezők. A törvényt azonban júniusban módosították, és ebbe a módosításba is csupán egy zárószavazás előtti módosító javaslattal került az a rendelkezés, ami ezt a lehetőséget megszüntette. Így sem a parlamentben, sem a nyilvánosságban nem volt mód arra, hogy ezt a több százezer, külföldön dolgozó vagy tanuló választópolgárt érintő változást megvitassák. Az ő levélben szavazási lehetőségük így szinte észrevétlenül került ki a törvényből.” – mondta a Magyar Narancsnak, Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója 2013-ban, az az év tavaszán elfogadott új választási eljárási törvényről.

A jelenlegi szabályozás szerint azok, akik rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, regisztálniuk kell a külképviseleti névjegyzékbe, és ezután szavazhatnak a konzulátusokon.
Amennyiben nem rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, szavazhatnak levélben. Ez viszont az jelenti, hogy „csak” listás szavazatot adhatnak le. Egyéni képviselőre választókörzetben lehet szavazni.
Eszerint a külföldön élő magyaroknak, hogy ha bármilyen okból megtartották a magyarországi lakcímüket (például azért, mert tervezik, hogy hazatérnek előbb vagy utóbb, vagy más okból nem szeretnének megválni a személyi igazolványuktól), akkor ha nem olyan területen élnek, ahol a konzulátus van, utazniuk kell, hogy szavazhassanak.

Hányan szavaznak levélben?

A Nemzeti Választási Iroda mintegy 650 ezer tájékoztató levelet küld október második felében a magyarországi lakcímmel nem rendelkező felnőtt külhoni magyar állampolgároknak. De akár ennél többen is szavazhatnak. Ugyanis azok, akik legkésőbb októberig folyamodnak magyar állampolgárságért, még biztosan szavazhatnak – erről Mille Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja beszélt az MTI-nek.

A Társaság a Szabadságjogokért a 2014-es választás előtt panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mely szerint alkotmányellenes az a megkülönböztetés, hogy a magyar állampolgárságú, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok – az ún. külhoni magyarok – szavazhatnak levélben, míg a belföldi lakóhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok ezt csak az ország külképviseletén tehetik meg. Az AB visszautasította a panaszt, formai indokra hivatkozva. Az AB szerint a kifogásolt paragrafus csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőket ruházza fel a levélben szavazás jogával, és a panasz indítványozója nem ennek a csoportnak a tagja. Eközben a panaszt éppen emiatt adták be, mert a panaszost hátrányosan érinti az, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek jogában áll megtenni azt, amit neki nem.

Megkérdeztük a lyoni székhelyű euronews tizenkét nyelvű csapatának uniós országból származó tagjait, nekik mit kell tenniük, hogy voksolhassanak. Máshol is ennyivel körülményesebb, esetleg lehetetlen a szavazás az (épp) külföldön tartózkodó álllampolgároknak az országgyűlési választásokon.

Ciprus

A külföldön élő ciprusiaknak is regisztrálni kell a választáshoz, de nem feltétlenül a konzulátuson kell szavazniuk, Görögországban és Angliában például annyira sokan élnek, hogy általában más szavazóhelyiséget is nyitnak a számukra.

Egyesült Királyság

Lehet postai úton szavazni, de külön felhívják a figyelmet arra, hogy a választó ügyeljen, hogy legyen elég ideje megkapni és visszaküldeni a szavazólapot. Emellett lehetősége van rá, hogy felhatalmazzon valakit, hogy voksoljon helyette. Itt annyi lehet a nehézség, hogy olyan embert kell kiválasztani, aki ugyanabban a körzetben van regisztálva, ahol a külföldön élő/tartózkodó szavazó.

Érdekesség, hogy az angoloknál létezik egy időkorlát : azok, akik több mint 15 éve külföldön élnek, nem szavazhatnak.

Franciaország

Tizenegy választókerület van a Föld különböző pontján élő franciák számára. 11 képviselőt választanak a parlament alsóházába, 12 szenátort a szenátusba. Angliához hasonlóan a franciák választhatnak maguk helyett szavazót, ha valamiért nem tudnák leadni a voksukat. Elvileg a parlamenti választásokon lehet interneten is szavazni, azonban idén a hackertámadásokra hivatkozva erre nem volt lehetőség.

Görögországban

Bár az alkotmány szerint évtizedek óta megilletné a külföldön élő görögöket a szavazás joga, de az ehhez szükséges törvényt a mai napig nem foagdta el a görög parlament. Így a görögök kénytelenek hazautazni, ha voksolni szeretnének. A külföldön élő görögök szavazási jogáért évek óta küzdenek, több párt is ígéretett tett már ennek megoldására, de egyelőre nem történt változás.

Németország

HIRDETÉS

Lehet levélben szavazni, csak még időben kell jelezni ott, ahol legutóljára szavaztott/regisztrálva van. A 2013-as választáshoz képest várhatóan lényegesen többen választanak így idén. Ugyanis hat héttel a választás előtt kétszer annyi külföldön élő német regisztrált a választásra. A német szabályok szerint csak azok németek jogosultak szavazni, akik a szavazást megelőző 25 évben, minimum egy legalább három hónapos időszakot Németország területén éltek (és elmúltak már 14 évesek ekkor). Azok a németek, akik nem felelnek meg ennek a feltételnek, de megfelelő alapossággal figyelik a német belpolitikát, és/vagy az személyesen érinti őket, akkor voksolhatnak.

Olaszország

Szintén kifejezetten külföldről megválasztott képviselőkre szavazhatnak. Hat mandátumról dönthetnek a 315 fős Szenátusban és 12 sorsáról a 630 fős Képviselőházbanlevélben is, ehhez regisztálniuk kell a külföldi szavazóadatbázisban. Ha valaki ideiglenesen tartózkodik külföldön (minimum három hónapjot, akkor a saját településükön igényelhetik, hogy szintén postai úton leadhassák a voksukat. Természetesen lehet szavazni a konzulátuson vagy a követségen. “Érdekesség, hogy azoknak az olaszoknak, akiknek az országban, ahol élnek, nincs olasz külképviselet, és/vagy a helyi viszonyok nem teszik lehetővé a biztonságos szavazást levélben, haza kell utazniuk, az állam az utazás költségeinek 75 százalékát megtéríti.”

Portugália

A külföldön élőknek regisztrálni kell, és lehet levélben szavazniuk. Annyiban különleges a helyzetük, hogy saját jelöltjeik vannak. Kettő-kettő külföldről megválasztott képviselő van az Európán kívül illetve az Európán belül élőknek (összesen 230 fős a parlament).

HIRDETÉS

Spanyolország

Szintén lehetséges a levélben szavazás a külföldön élő spanyolok számára. Nekik annyi a megszorítás, hogy csak a Kongresszus összetételébe szólhatnak bele, a Szenátuséba nem. A postai úton való szavazást igényelhetik azok a spanyol állampolgárok is, akik csak ideiglenesen tartózkodnak külföldön, de személyesen kell leadni az erre vonatkozó kérelmüket a követségen.

Az EU országok állampolgárai közül egyedül a görögök, az írek és a máltaiak számára nincs lehetőség az ország területén kívülről szavazni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hányan voksolhatnak külföldről a magyar országgyűlési választáson?

Elnökválasztást tart Szlovákia, ötéves időszakra választanak államfőt

Titokban kérte Orbán Viktor segítségét egy moszkvai látogatáshoz a korábbi szlovák kormányfő