Az EB szerint uniós jogot sért a magyar kaszinószabályozás.
HIRDETÉSDöntött az Európai Bíróság a Sporting Odds kontra magyar állam perben: a magyar bíróság előzetes kérdésére adott válaszában az EB kimondta, a hagyományos játékkaszinók üzemeltetésére irányuló koncessziók megadására és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal, írja a Világgazdaság.
A pert a Sporting Odds indította még 2016-ban, mikor az angol székhelyű cégre a NAV bírságot szabott ki a cégre. A kormány addigra már évek óta próbálta kiirtani a magyar internetről a külföldi szerencsejáték-, póker és sportfogadási oldalakat, hogy aztán a piacot az engedéllyel rendelkező szerencsejáték-szervezők kezébe adja. Akik történetesen Fidesz-közeli vállalkozók voltak.
A kormány elképzelése szerint ugyanis csak olyan cég üzemeltethet online kaszinót Magyarországon, amely hagyományos, Magyarországon bejegyzett kaszinót is üzemeltet. Ilyen cégből azonban csak kettő van, az egyik Szima Gáboré, a másik Andy Vajnáé, akinek az online kaszinója nemrég meg is kapta 2024-ig érvényes engedélyét.
A hagyományos játékkaszinók üzemeltetésére irányuló koncessziók megadására és az online kaszinójátékok szervezésére vonatkozó magyar szabályozás azonban nem egyeztethető össze az uniós joggal, mert hátrányosan megkülönböztető módon akadályozzák a más tagállamban letelepedett szerencsejáték-szervezőknek a magyar szerencsejáték-piachoz való hozzáférését – mondta ki a Sporting Odds kontra Magyar Állam perben a magyar bíróság előzetes kérdésére adott válaszában az Európai Bíróság szerdán.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék megállapította azt is, hogy az a kettős szabályozás – vagyis hogy egyes szerencsejáték-típusok (ideértve a sportfogadást és a lóversenyfogadást) állami monopólium alá tartoznak, nem ütközik uniós jogba. Más szerencsejáték-típusokat (különösen a hagyományos és az online kaszinójátékokat) pedig a megfelelő engedéllyel rendelkező, magánszférához tartozó gazdasági szereplők is szervezhetnek.
Vagyis a szolgáltatásnyújtás szabadságának radikális korlátozása nem igazolható a magyar kormány érveivel. A törvény közrendi és közegészségügyi célokra hivatkozva korlátozta a külföldi szereplők piacon maradását - érvelésük szerint így akartak véget vetni az adóelkerülésnek és a játékfüggésnek. A bíróság szerint azonban ezt kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhetnék.
Az EB egyébként 2017 végén már döntött egy ehhez kapcsolódó ügyben: akkor az Unibet perelte a magyar államot azért, mert szerintük jogellenesen blokkolták a külföldi szerencsejáték-oldalakat. A bíróság igazat adott nekik és megállapította a magyar szabályozás jogellenességét.
Az Európai Bíróság végül emlékeztetett, hogy jóllehet a magyar jog biztosítja a koncessziós szerződések megkötésére irányuló pályázatok kiírásának lehetőségét, de még nem írtak ki ilyet Magyarországon. Továbbá azon feltétel, amely szerint a „megbízható” szerencsejáték-szervezőnek – akivel az állam a magyar jog értelmében koncessziós pályázat hiányában is köthet koncessziós szerződéseket – legalább tíz éven keresztül kell előzetesen szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet folytatnia Magyarországon, eltérő bánásmódnak minősül. E követelmény ugyanis hátrányosabb helyzetbe hozza a más tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a belföldi gazdasági szereplőkhöz képest, akik könnyebben teljesíthetik e feltételt.