Orbán Anita leendő külügyminiszter: A vétó a legutolsó eszköz az EU-ban

Orbán Anitának hétfőn ez volt a második meghallgatása, ezt megelőzően az Európai Ügyek bizottságánál járt, melyen téma volt többek között

HIRDETÉS

HIRDETÉS

• az Európai Unió migrációs paktuma,
• Magyarországnak az uniós döntéshozásban lévő szerepe,
• illetve az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag, melyet Orbán Viktor előző miniszterelnök azok után blokkolt februártól, hogy 2025 decemberében még jóváhagyta azzal a kritériummal, hogy Magyarország abból nem veszi ki a részét anyagilag.

Beszámolók szerint Orbán Anita részletesen válaszolt minden kérdésre, a Portfolio pedig azt írja, hogy személyi döntésekről, így például a brüsszeli Állandó Képviselet kinevezéseiről nem esett szó.

A külügyi meghallgatást Hajdu Márton, a bizottság elnöke vezette, eddig ő a Tisza Párt Európai Parlamenti delegációját irányította. Hajdu Brüsszelt a háta mögött hagyva, képviselőként dolgozik tovább Magyarországon.

Orbán Anita a meghallgatáson kifejtette, hogy a nyugat-balkáni országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozását a Tisza-kormány is támogatni fogja, de külön kiemelte, hogy a tagállami státusz elnyeréséhez teljesülnie kell minden előírt feltételnek, és hozzátette, hogy Magyarország a Tisza-kormánnyal az élen sem fogja támogatni a háború sújtotta Ukrajna gyorsított csatlakozását.

A leendő külügyminiszter a migrációval kapcsolatban azt mondta, hogy a tárca azoknak az országoknak próbál majd közvetlenük segíteni, ahonnan elképzelhető, hogy megindul a vándorlás Európa irányába.

Szóba kerültek az Orbán Viktor korábbi miniszterelnök által többször is megvétózott szankciós csomagok, ezekkel kapcsolatban azt mondta, hogy azokat ők sem engedik át, melyek adott esetben magyar érdekeket sértenek, de leszögezte, hogy harmadik ország érdekében sosem járnak majd el.

A vétópolitikával, a EU-ban lévő vétó lehetőségével kapcsolatban Orbán Anita azt mondta, hogy a "vétó a legutolsó eszköz", és kiemelte, hogy odáig el sem kell jutni. A külügyi tárca leendő vezetője hozzátette, hogy meg kell érteni, hogy a diplomácia egy folyamat, amit nem hangzatos kijelentésekkel kell indítani, hanem jelezni egymás felé az aggályos kérdéseket.

Orbán Anita pragmatikus kapcsolra törekszik Kínával, a kommunista állam magyarországi érdekeltsegeiről viszont nem beszélt, ez ugyanis már nem az ő dolga: az eddig Szijjártó Péter vezette külgazdasági- és külügyminisztérium Orbán Anita irányítása alatt külgazdaságért nem, csakis diplomáciáért felel majd, a külgazdaság pedig a gazdasági minisztériumhoz lesz becsatornázva, melyet Kapitány István korábbi Shell-vezér vezet majd. Kapitányék munkáját azzal segíti majd a magyar diplomácia, hogy külgazdasági ügyekben megteremti a tárgyalások kereteit, de az üzletet a gazdasági tárcánál hagyja.

A meghallgatáson az uniós pénzek hazahozatala is téma volt, szerinte összkormányzati feladatról van szó, a munkát pedig Magyar Péter vezeti. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy átlátható jogalkotási munkára van szükség. A leendő külügyminiszter diplomáciai eszközökkel dolgozik majd azon, hogy az EU-s tagállamok támogatását megszerezze, tehát hogy az Európai Tanács feloldja a Magyarországnak járó közel 8000 milliárd forintot. Az EU-s pénzekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Brüsszel már előre jelezte, hogy az idő szűke miatt nem biztos, hogy minden pénzt fel tudnak majd szabadítani.

Orbán Anita szerint a magyar külképviseleteket erősebb pozícióba kell hozni Európában és Brüsszelben is, és kiemelte, hogy a V4-es szövetséget is meg kell erősíteni – megjegyzendő: múlt héten Robert Fico szlovák kormányfő közös képet posztolt Andrej Babis cseh-, és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, miszerint a három muskétás várja a negyediket, azaz magyar Magyar Pétert. Ebből is látszik, hogy a V4 többi tagja is nyitott az újrakezdésre, noha Ficóval rendezni kell az aktuális vitát a Benes-dekrétumok ügyében.

Washington és Moszkva

A leendő külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal való szövetség kiemelt fókuszt kap, Oroszországra kitérve pedig hangsúlyozta, hogy Moszkva fontos gazdasági partnere Magyarországnak, de az állandó beavatkozási kísérletek miatt átláthatóan kell kezelni az együttműködést, így a jövőben egy két szuverén állam közötti, kölcsönös érdekeken alapuló, transzparens kapcsolatrendszer kialakítására törekszik.

Orbán Anita a magyar diplomácia jövőjéről azt mondta, hogy a cél a más országokkal való konstruktív együttműködés, és a kapcsolatok megerősítése. Kiemelte, hogy a magyar külügy együttműködő, kiszámítható és megbízható partner lesz, és kifejtette, hogy "nemzeti értékeinket és érdekeinket saját szuverenitásunk megőrzésével a leghatékonyabban európai együttműködésben tudjuk érvényesíteni. A Tisza a választáson hatalmas többségű felhatalmazást kapott a magyaroktól, akik Európát választották a keleti irányú külpolitika helyett, ezért Magyarország Európát helyezi a középpontba, a nyugati szövetségrendszeren belül érvényesíti érdekeit" - magyarázta a leendő tárcavezető, hozzátéve, hogy az (Orbán Viktor kabinetje által óránként hangoztatott) nemzeti szuverenitás nem a szövetségesek gáncsolását, a közös értékrend megkérdőjelezését jelenti, hanem a diverzifikált kapcsolatrendszert és a kiszámítható együttműködést.

A külügyminisztérium alá rendelik az Információs Hivatalt

Az MTI beszámolója szerint Orbán Anita a meghallgatásán hangsúlyozta, hogy demokratikus országokban a haza védelmének első védvonalai a pártpolitikai érdekről és befolyástól mentesen működő nemzetbiztonsági szolgálatok, kiemelkedik e téren a polgári hírszerzés, amelyeknek az a feladata, hogy még a valódi konkrét fenyegetéssé válás előtt felderítsék az ilyen törekvéseket.

A külügyi tárca leendő vezetője célként említette, hogy Európát középpontba helyezve újítsák meg a magyar kül- és biztonságpolitikát, ehhez igazodva a nemzetbiztonság területét, majd azt ígérte, megszüntetik a nemzetbiztonsági szolgálatok közötti rivalizálást, erősítik az együttműködést, az IH-ban dolgozók számára pedig kiszámítható és vonzó pályamodellt alakítanak ki.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága 6 igen szavazattal és 3 tartózkodással támogatta Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését.