Az első mentőalakulat tíz órával azután érte el a Hotel Rigopianót, hogy rázúdult a lavina.
HIRDETÉSAz első mentőalakulat hajnali 4 órakor ért oda a Rigopiano hotelhez, több mint tíz órával azután, hogy lavina temette be a szállodát. A nagy hó járhatatlanná tette az utakat, az épületet sokáig csak sível lehetett megközelíteni. A síléceken elindult mentők a saját biztonságukat kockáztatták, amikor éjszaka nyolc kilométert tettek meg a lavinaveszélyes terepen.
A helyszínre érkező mentők azzal találták szembe magukat, hogy a hotel nagy részét betemette a hó és a lavinával oda sodródó kövek, fadarabok és törmelék. Teljes volt a csend, semmilyen hangot nem hallottak a szálloda romjaiból.
Az olasz polgárvédelmi hatóság becslése szerint több mint harminc ember lehetett a szállodában a lavina idején.
A hegyen rekedt emberek várták, hogy hókotró szabadítja ki őket a hó fogságából, de a hómaró gép lassan tudott utat vágni az embermagasságú hóban, és túl későn érkezett.
A lavina hótömegét és erősségét jelzi, hogy méterekkel tolta arrébb a szálloda épületét.
Abruzzó térségében ötven éve nem észleltek ekkora havat, 2-5 méteres vastagsággal.
Az 1200 méter tengerszint feletti magasságon épült szálloda légvonalban csak 50 kilométerre található a pusztító erejű földrengésekről ismert Amatricétől.
A lavina napján a Gran Sasso hegyeit négy földrengés rázta meg, 5,2 és 5,7 erősségű mozgások, amiket körülbelül négyszáz utórengés követett.
A szálloda területét nem tartották lavinaveszélyes helynek. A lavina és a földrengés közötti összefüggésről kérdeztek egy olasz geológust, Gian Vito Grazianót:
- A lavinák keletkezésének esélyét fokozza a földrengés. A hóréteg alatt már a korábbi erodáció kialakított egy kőfolyást, így valószínűsíthető, hogy ezek a tényezők együttesen járultak hozzá a pusztító erejű lavinához – mondta Gian Vito Graziano.
A mostani természeti katasztrófa ismét előhozta a közelmúlt földrengési tragédiáit, amiket az Itáliai-Alpokban élők szenvedtek el, különösen Amatricében és Norciában.
Ahogy a földrengéseknél, a lavina után is felmerült a kérdés, hogy megelőzhető lett volna-e a halálos tragédia?
- Olaszországban sokkal komolyabban kellene foglalkozni a megelőzéssel. A rekonstrukció mellett a prevencióra is több forrást kell teremteni. Remélem, hogy ez az eset is felhívja a figyelmet erre. Ami Amatrice térségében már többször előfordult, megtörténhet máshol is – magyarázta a geológus, Gian Vito Graziano.
Az elmúlt év földrengéseiben 292-en haltak meg Olaszországban, közülük 231-en Amatricében vesztették életüket a természeti katasztrófák miatt. Az egyik temetést celebráló pap, Domenico Pompili úgy fogalmazott, hogy nem a földrengés öl, hanem azok, akik nem építenek földrengésbiztos épületeket a veszélyeztetett régiókban.