Csodát tesz a sokat szidott génmódosítás?

Szenzációgyanús tanulmányt tett közzé egy nemzetközi kutatócsoport a génmódosítás terén elért legújabb eredményeiről – írja a brit Independent online a Nature című tudományos hetilapra hivatkozva.
A génmódosítás általuk kidolgozott, új technikája révén visszaadták egy vakon született patkány szeme világát. Az állat látása továbbra is korlátozott, vagyis a kép, amelyet agya alkot, nem hibátlan, de a tájékozódásra alkalmas. Attól a rendellenességtől, amellyel ez a patkány született, a retinitis pigmentosától, minden négyezer ember közül egy szenved Nagy-Britanniában, vagyis a konkrét kórkép szempontjából is fontos a felfedezés.
Az eljárás azért jelent áttörést a génmódosításban, mert lehetővé teszi, hogy nem osztódó sejtekben korrigálják a hibás DNS-t, amire még nem volt példa. Azért fontos körülmény, hogy nem osztódó sejtekről van szó, mert ezek esetében nincs esély a rendellenes DNS “kijavítására”, hiszen nincsenek más, velük azonos sejtek, amelyek épek, és szaporodásukkal biztosíthatnák az egészséges működést. Vagyis ez az új módszer alkalmasnak tűnik arra, hogy a nem osztódó sejtekből felépülő szervek, tehát az agy, a szív és a máj ma még gyógyíthatatlan betegségeit is felszámolja.
Az állatkísérletektől nagyon hosszú út vezet a humán gyógyításig, de abban egyetértenek a nemzetközi génkutatás vezető szakemberei, hogy ez a most publikált kutatás egészen új perspektívába helyezi az eddigi eredményeket.
Robert MacLaren oxfordi professzor is lelkesen üdvözölte a tanulmányt, és hozzátette azt is, hogy ez a módszer, ha beválik, nemcsak a gyógyíthatatlan betegségek, hanem az öregedés ellen is hatékony lehet.
Az egyik legelismertebb brit génkutató, Robin Lovell-Badge szintén elismerően nyilatkozott az eljárásról, ugyanakkor óvatosságra int. Szerinte több fontos pontján is tisztázásra szorul a kutatás, arról nem is beszélve, hogy felvet számos kérdést, amelyeket mind meg kell válaszolniuk ahhoz, hogy a tudományos eredményből gyógyító eljárás lehessen.
Forrás: