Íme Hilda, a génmódosított zöld marha, aki kevesebbet fog szellenteni a klímavédelem érdekében
Hilda génjeit úgy módosították, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását böfögéskor és szellentéskor. A szarvasmarhák metánkibocsátása jelenleg az összes légszennyezés 5%-át teszi ki, ezért az állomány egyre nagyobb hatást gyakorol a globális klímaviszonyokra.
HIRDETÉS
Hilda megalkotásához meg nem nevezett anyjától vettek petéket, és speciálisan kiválasztott bikák spermájával termékenyítették meg. A kutatók reménykedése szerint ezzel akár a nulla metánkibocsátás is elérhető a szarvasmarhák környezetromboló frontján, amikor Hilda és társai átveszik a terepet az eddig mérgesgázokat termelő elődöktől.
A tehenek köztudottan 'gázosak', mert a böfögésük és szélkibocsátásuk során keletkező metán 28-szor jobban felmelegíti a légkört, mint a szén-dioxid.
Az emberiség jelenleg mintegy kétszázszor több marhahúst és tejterméket fogyaszt, mint 1900-ban, így az állatok jelentette környezetterhelés hatalmasat nőtt. A kevesebb gázt termelő szarvasmarhák tenyésztése most felgyorsulhat, mert a szervezeten kívüli megtermékenyítés (in-vitro, IVF) alkalmazása azt jelenteti, hogy Hilda is jóval korábban korábban érkezett meg, mint ahogy a hagyományos tenyésztési technikákkal korábban várható volt.
Az eljárás többszöri megismétlése a kutatók szerint megnöveli a „genetikai haszon” arányát az állományban, így felgyorsítja a „metánhatékonyabb” állatok kiválasztásának és tenyésztésének folyamatát.
Hilda a Dumfries-i székhelyű Langhill-állomány 16. generációjának tagja, ahol már fél évszázada végeznek ilyen kísérleteket. A Cool Cows projekt (Hideg tehenek-program), amelyben a kisasszony is részt vesz, olyan szarvasmarhák genetikai szelekcióját foglalja magában, amelyek kevesebb metánt termelnek, sőt idővel talán semennyit.
Richard Dewhurst professzor, a kutatás egyik partnere szerint „a tejtermékek globális fogyasztása folyamatosan növekszik, ezért az állattenyésztés fenntarthatósága rendkívül fontos. Így Hilda születése rendkívül jelentős pillanat az Egyesült Királyság hús- és tejipara számára. Ennek érdekében újabb módszereket is alkalmazni fogunk a metán-hatékony elit üszők kiválasztásához".
Az állományt számos korábbi tanulmányban is felhasználták már, amikor a tejtermeléssel járó üvegházhatású gázkibocsátást vizsgálták. A kutatási körbe tartozik a különböző étrendek és a takarmányozás újragondolása, valamint a műtrágyáknak a legelőkre gyakorolt hatása.
A modern tömegtermeléses állattenyésztés olyan komplex folyamat, amelyben sok más külső tényező is szerepet játszik, ezért az emésztési folyamatban külön megfigyelik az istállók hőmérsékletét, az ivóvizet, a szintetikus takarmányanyagokat, és a különféle gyógyszereket is.
A programban szintén részt vállaló Paragon Állatorvosi Csoport vezetője szerint az állomány "metánhatékonyságának" genetikai javítása kulcsfontosságú fejlemény az ágazat fenntarthatóságának védelmében. „ Ez a változás biztosíthatja, hogy a lakosság továbbra is tápláló és egészséges élelmiszerekhez jusson, de úgy, hogy eközben a mérgező gázkibocsátás környezeti hatását is ellenőrizni tudjuk” – mondja Dr. Rob Simmons.
