XIV. Leó pápa első külföldi útját arra használta fel, hogy a globális konfliktusok, különösen a közel-keleti és az ukrajnai konfliktusok közepette a párbeszéd mellett érveljen.
XIV. Leó pápa arra bátorította Törökországot, hogy a konfliktusoktól sújtott világban a stabilitás és a párbeszéd forrása legyen, amikor csütörtökön Ankarában megnyitotta első külföldi pápai útját.
Ankarába érkezésekor az amerikai pápát az aszfalton katonai díszőrség, az elnöki palotában pedig Recep Tayyip Erdogan elnök fogadta.
A palotakomplexum egyik könyvtárában Erdoganhoz és az ország diplomáciai testületéhez szólva Leó méltatta Törökország történelmi szerepét, azt, hogy hidat képez Kelet és Nyugat, illetve vallások és kultúrák között.
"Törökország legyen a stabilitás és a népek közötti közeledés forrása, az igazságos és tartós béke szolgálatában" - mondta egy óriási földgömb előtt. "Ma, jobban, mint valaha, olyan emberekre van szükségünk, akik a párbeszédet előmozdítják és szilárd akarattal és türelmes elszántsággal gyakorolják".
"Az emberiség jövője forog kockán"
Ankara adott otthont az Oroszország és Ukrajna közötti sikertelen tárgyalásoknak, és felajánlotta, hogy részt vesz a gázai stabilizációs erőkben, hogy segítsen felügyelni a törékeny tűzszünetet.
A pápa nem említette konkrétan a konfliktusokat, de idézte elődjét, Ferenc pápát, aki azon kesergett, hogy a világot ma pusztító háborúk "darabokban vívott harmadik világháborúnak" felelnek meg, ahol a forrásokat fegyverkezésre költik, ahelyett, hogy az éhezés és a szegénység elleni küzdelemre és a teremtés védelmére fordítanák.
Két világháború után "most egy olyan időszakot élünk, amelyet a konfliktusok fokozott szintje jellemez globális szinten" - mondta. "Nem szabad engednünk ennek. Az emberiség jövője forog kockán".
Leó az ötödik pápa, aki VI. Pál, II. János Pál, XIV. Benedek és Ferenc pápa után Törökországba látogatott. Utazása egy különösen feszült közel-keleti időszakban történik, amikor a Gázai övezetben kényes tűzszünet van érvényben, és a közelmúltban izraeli csapások érték Bejrútot és Dél-Libanont is.
Törökországi útjának fő oka azonban az, hogy megemlékezzen az ortodox-katolikus kapcsolatok egy fontos dátumáról: a nikaiai zsinat, a kereszténység első ökumenikus zsinata 1700. évfordulójáról. Kr. u. 325-ben ez a zsinat dolgozta ki a Nikaiai Hitvallás első változatát, amely hitvallást a mai napig keresztények milliói mondják el minden vasárnap.
Az évforduló megünneplésére Ferenc pápa pápai látogatást ígért, de nem élte meg a dátumot.
A pápa pénteken csatlakozik Bartolomeosz isztambuli görög ortodox pátriárkához, hogy megemlékezzen az évfordulóról, amelyre az Isztambultól mintegy 90 kilométerre délkeletre fekvő Iznikben került sor.