NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Az elnök titkos szerelme: Mitterrand kettős élete

Az elnök titkos szerelme: Mitterrand kettős élete
Írta: Mária Illés
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Több ezer levél fedi fel a 27 évvel fiatalabb nővel kezdett, 33 évig tartó viszony intim mozzanatait.

HIRDETÉS

33 éven keresztül tartott fenn titkos kapcsolatot egy nála 27 évvel fiatalabb nővel François Mitterrand egykori francia államfő. Az elnök születésének századik évfordulóján nyilvánosságra hozták azt a több mint ezer levelet, amelyeket ez alatt az idő alatt írt titkos szerelmének, Anne Pingeot-nak. Az irodalmi igényességgel megírt levelekből egy rendkívül művelt és érzékeny, a haza iránt elkötelezett személyiség bontakozik ki, aki, miközben mindvégig házasságban élt, mindennapja legapróbb érzéseit és élményeit is megosztotta szeretőjével.

Francois Mitterandnak három nagy szenvedélye volt életében: a hatalom, a nők és az írás. Franciaország volt köztársasági elnöke 1218 levelet írt szerelmének, Anne Pingeot-nak. Szerelemről, politikáról, kultúráról és a Köztársaságról.

„Az írás kötelez arra, hogy a sorok közé láss; szavakat alkotsz, amelyek leírva már határozott súllyal rendelkeznek” – írja François Mitterrand, aki 1981 és 1995 között volt Franciaország elnöke. A levelek 1962-től egészen a haláláig íródtak annak, akit az államfő élete nagy szerelmének tekintett, bár a nyilvánosság előtt sosem vállalhatták kapcsolatukat.

Az első találkozás

Anne Pingeot még csak 13 éves, amikor először találkozik a majdani elnökkel. Szüleivel a nyári szünetet a dél-franciaországi Hossegor-ban tölti, ahol François Mitterrand bérli a szomszédos házat. Anne családja összebarátkozik a 41 éves férfival, aki ekkor Nièvre megye képviselője.

A leendő államfő később, a hatvanas években figyel fel először a lányra, aki még akkor is csupán 18 éves. Mitterrand a lány édesapjának jó barátja, közös szenvedélyük a golf. Gilbert Mitterrand a néhai elnök legfiatalabb fia – aki maga is a politikai pályát választotta, szocialista képviselő volt – így emlékszik vissza:

„A golf után Pingeot édesapjához mentünk egy italra. Én ott találkoztam Anne-nal először, úgy 18-19 éves lehetett. Talán életem során összesen háromszor beszéltem vele. Illetve, a temetésen kicsit többet.”

Anne Pingeot 20 évesen költözik Párizsba, hogy irodalmat és jogot tanuljon. Édesanyja, aki aggódik lányáért, arra kéri Mitterrand-t, hogy amennyire csak lehet, vigyázzon rá. A férfi, aki ekkor már családos ember, két fiú édesapja (harmadik fia két és fél hónaposan meghalt), hamar beleszeret a lányba, és ettől fogva nem telik el nap anélkül, hogy ne találkoznának. Étterembe, színházba, moziba, koncertre járnak. Ekkor kezdődik a politika történetének egyik legérdekesebb titkos magánlevelezése: „Levelek Anne-nak, akit szeretek”

A félénk szerelmes férfi

Az első levelet 1962. október 19-én írja Mitterand, 46 éves korában, „Anne kisasszony” 19 éves, az akkori törvény értelmében még kiskorú.

„Anne a legtitokzatosabb”
Már majdnem éjfél van. Ülök az irodában, és Önnek írok, miközben elhalkul az utolsó dallama a mi „Hallelujánknak”. Gyakran hallgatom ezt az éneket. Önről mesél nekem, Anne. Úgy gondolom, hasonlít Önre, vagy legalábbis egy bizonyos Anne-ra, a legtitokzatosabbra, a legszigorúbbra (elsősorban önmagával szemben). Szeretem, hogy létezik ez az Anne. Ahhoz, hogy a közelébe férkőzhessünk, nyugodtság kell és erő. Elszántság, hogy keressük és megfejtsük… (1963. december 13.)
Igen, nagy szükségem van Önre, én Anne-om.
Ön tesz engem boldoggá. Már csak egy dolgot szeretnék: hogy megadhassam Önnek ugyanazt, amit én kapok. Szolgálhassam egy életen át.
(1964. április 13.)

A szerető
1964. május 24-én közösen utaznak Amszterdamba. Ez az első alkalom, hogy a fiatal lány repülőre ül. Anne Pingeot 10 nappal korábban töltötte be a 21-edik életévét, ekkor lett az akkori jog szerint nagykorú. Ettől a pillanattól fogva a magázást tegezés váltja fel, és a levelek sokkal bizalmasabbakká válnak.

„Szeretem a kezeimet, melyek simogatták a testedet, szeretem az ajkaimat, melyek ihattak belőled” – írja 1964 júliusában a későbbi elnök.

„Megismertelek, és rögtön éreztem, hogy egy hosszú utazásra indulok el. Tudom, hogy ott, ahová megyek, mindig te vársz majd rám. Áldom ezt az orcát, a fényemet. Sosem lesz már teljesen sötét az éjszaka. A halál magányában, már nem leszek magányos. Anne szerelmem.”
(1964. november 15.)

A vakmerő
A Demokrata és Szocialista Baloldali Szövetség megszületésével egy időben, 1965. szeptember 9-én Mitterrand bejelenti indulását az elnökválasztásokon. „Anne, szerelmem,
Ez van, kész. Sokat gondolkodtam, hezitáltam, és most már abban is biztos vagyok, hogy nagy terhet vettem a vállamra: ma este 6 órakor, De Gaulle tábornok sajtótájékoztatója után, bejelentettem, hogy indulok az elnökségért. A tegnap esti és ma reggeli pillanatok nagyon intenzívek voltak, a Szocialista Párt összegyűlt, és egyöntetűen arra kértek, hogy én vezessem ezt a csatát… szóval itt tartok (…)
Tudod-e, hogy gondolok rád, és hogy milyen hasznos, hogy szeretjük egymást? Imádlak Anne, és magamban hordom a vágyat, hogy a karjaidba zárj, érezzem az ajkaid, a gyengédséged, a békéd. Anne, én Anne-om, holnap találkozunk.
Szeretlek.
(1965. szeptember 9.)

Néhány nappal később, szeptember 23-án Mitterand megkapja a kommunista párt támogatását is. Végül sikerül összekovácsolnia a baloldalt. Franciaországban 1965 decemberében tartanak elnökválasztásokat. Charles De Gaulle ismét győz, de ellenfele François Mitterrand meglepően sok szavazatot kap, a leadott voksok 45%-át szerzi meg.

Az önmarcangoló

Anne Pingeot egy interjúban elárulta, természetesen megpróbálta elhagyni François Mitterrand-t, de nem sikerült neki. A levelekből az is kiderül, hogy a későbbi elnök sokszor féltékeny volt azokra a „fiatal nyájas emberekre”, akik körbevették a szerelmét.

HIRDETÉS

Szerelmem, (…)
Elképzelni, hogy te valaki máshoz bújj hozzá, szétmarcangol. De jogod van az élethez. Kasztrálva, már csak a szívem és az elmém marad, amelyek ugyanazzal a szenvedéllyel fognak szeretni téged. De, ha valaki elrabol tőlem, az öröm csíráját is kitépi belőlem, és gyászba burkolózom a boldogságomtól, az álmaimtól, minden reménytől és minden szerelmes érzéstől megfosztva.
(1970. július 16.)

A féltő apa
1974. május 19-én ismét választásokat tartanak Franciaországban. Mitterand ellenfele ekkor, Valéry Giscard D’Estaing, aki a szavazatok 50,81%-át szerzi meg, míg François Mitterrand 49,9%-ot kap. Csupán 1%-kal, de elveszíti a választásokat. Akkor még senki sem tudja, hogy Anne terhes. Az 58 éves politikus, leendő elnöknek ekkor már van két nagy fia: Jean-Christohphe 28, Gilbert 25 éves. A politikai karrierje miatt sem a felesége sem a választók nem tudhatnak semmiről.

Kislánya születésekor ezt írja:

Mazarine, drágám,
Most először írom le ezt a keresztnevet. Megszeppenten állok ezelőtt az új jövevény előtt, aki itt van a Földön. Alszol éppen. Álmodsz. Anne és egy csodás lény, akit mi csak „álommanónak” hívunk, óv téged és vigyáz rád. Később majd engem is megismersz. Nőj nagyra, csak ne túl gyorsan. Nemsokára felébredsz, és kinyitod a szemed. Hello világ! Egy életen át kérdéseket teszel majd fel róla.
Anne az édesanyád. Majd meglátod, jobbat nem választhattunk volna, te és én.
Csókollak
(1975. január 7.)

A baloldal első embere, a pártelnök és elnökjelölt majdnem minden este kinyitja a mesekönyvet, és mesél a lányának. Esetleg bújócskáznak, vagy azt játssza, hogy ő a kismozdony, a kislány pedig csodálattal nézi édesapját. Ahogyan Anne fogalmaz, …

HIRDETÉS

„valahogy kompenzáltuk a hivatalos életet, amely ott szerepel minden címlapon, a televízióban, egy másik, titkos élettel esténként és a hétvégén.”

1981-ben Mitterand harmadszor is indul a választásokon, és ekkor meg is választják a Köztársaság elnökének. Az Ötödik Köztársaság történetében először győz egy szocialista politikus. Anne úgy említi ezt a napot, mint „élete legrosszabb napját”. A férfi, akit 20 éve titokban szeret, Franciaország első embere lett, szerelmük gyümölcse, közös kislányuk, Mazarine Pingeot pedig továbbra is titokban marad.

A viszonyról 1994-ben értesült Franciaország döbbent közvéleménye. Mitterrand akkor már második mandátumát töltötte Franciaország köztársasági elnökeként. Az államfő (aki ekkor már tudta, hogy súlyos beteg) engedélyezte, hogy róla és házasságán kívül született lányáról közös kép készüljön. Akkor először. Mazarine ekkor 20 éves volt.

Franciaországot sokkolta a hír, ám a törvény azonban erősen védi a magánéletet, és ez a politikusokra is vonatkozik. A botrány ellenére Mitterrand emberileg közelebb kerül a franciákhoz. A távoli, megközelíthetetlen államfő képe mellett kirajzolódtak egy esendő férfi kontúrjai is, aki szeretni, vívódni, gyötrődni és szenvedni is képes, akárcsak bármelyik hétköznapi ember. Persze akadtak olyanok is, nem is kevesen, akiket felháborított a titkos viszony. Sokak szerint társadalmilag demoralizáló, hogy az elnök rossz erkölcsi példát mutatva tartott fenn titkos szeretői viszonyt, sokan pedig azt állítva támadták, hogy egy törvénytelen család eltartására költik az adófizetők pénzét.

A búcsúzó

HIRDETÉS

– Végem van! – mondja halkan az elnök.
– Ugyan már, ne mondjon ilyet! – válaszol az orvosa. – Kinek szóljunk? A feleségének?
– Nem.
– Akkor kit értesítsünk?
– Senkit. Titokban kell tartani.

1981-et írunk. François Mitterrand-t ebben az évben választották elnökké. A szörnyű hírt csak egy embernek akarja elmondani. Szerelmének, lánya édesanyjának, Anne Pingeot-nak. Az elnök rákos, de erről senki sem tudhat, államtitokként kezelik. A prosztatarák általában legfeljebb három évet ad a betegnek. Mitterrand szerencsés volt, állapota csak 13 évvel később súlyosbodott. 1994-ben már nem volt képes betölteni elnöki funkcióit.

Elnökké választása után a levelek ritkultak. Szinte biztos, hogy a legmeghatóbb az utolsó, amelyet halála előtt néhány hónappal írt; 33 évvel azután, hogy elküldte az első titkos levelet. A volt elnök, ekkor már nagyon betegen egy francia szigeten, Belle-Île-en pihen.

„A boldogságom az, hogy gondolhatok rád, és hogy szeretlek”
(1995. szeptember 22.)

Utolsó szavai pedig:

HIRDETÉS

„Te voltál a legjobb dolog az életemben. Természetes, hogy napról napra egyre jobban szeretlek téged!”
(1995. szeptember 22.)

A szeretett nő válaszolHogyan viselte el Anne Pingeot, hogy oly sok éven át az árnyékban maradt? A francia rádiónak adott interjújában emlékeztet arra, hogy akkoriban mennyire fontosak voltak Franciaországban a hagyományok.

„Az asztali beszélgetések alkalmával, például mikor szóba került a nők helyzete, nekem azt tanították, hogy egy nő kénytelen alávetettként viselkedni, nem lehet intellektuális élete, és szerintem ez bizony sokat számított. Szükségem volt François Mitterrand támogatására, hogy meglássak egy másik világot. De mellette az alázat, a beletörődés miatt elfogadtam az elfogadhatatlant. Így működött ez mindkét irányban.”

Visszaemlékezik a volt elnök humorára is.

„A levelekhez hozzá kell adni a hangot is. A hang egy egyedülálló eszköz a csábításhoz. Két tűz között nehéz lett volna elmenekülni…” „…nagyon fontos, hogy akit szeretünk, arra felnézzünk, csodáljuk őt. Egyszerűen senki nem volt ennyire érdekes, lenyűgöző. Sosem unatkoztam mellette.”

HIRDETÉS

Mitterrand felesége, Danielle Gouze 2011-ben halt meg. A volt államfő két „családjának” minden tagja csupán egyszer találkozott nyilvánosan: 1996. január 11-én François Mitterrand temetésén.

Címlap fénykép: MTI Fotó/Soós Lajos

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kell-e tartani a francia politikusoknak az amerikanizálódástól?

Halálra gázolták Putyin egyik kritikusát, Lev Rubinstein orosz költőt

Rácz Zsuzsa: A nők önbecsülése a béka feneke alatt van - interjú