NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Kell-e tartani a francia politikusoknak az amerikanizálódástól?

Kell-e tartani a francia politikusoknak az amerikanizálódástól?
Írta: Peter KristofEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Benjamin Griveaux szexbotrányának utóhatása.

HIRDETÉS

Amerikanizálódik-e a francia közélet? – erről vitáznak egyre többen Franciaországban, azok után, hogy a szexbotrányba keveredett Benjamin Griveaux visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől.

Emmanuel Macron volt párizsi jelöltje az első olyan francia politikus, aki nem jogi eredetű ügybe bukott bele. Ellentétben ugyanis az amerikai modellel, melyben a családi élet és a hagyományos értékek jelentős súllyal esnek latba a választási procedúrákban, a francia politikusok magánélete csak ritkán téma a médiában, illetve általános nézet, hogy nem fontos a politikai teljesítmény szempontjából.

Lazább francia erkölcsök

A korábbi francia elnökök közül például Francois Mitterandkettős életet élt, Nicolas Sarkozy még a második feleségével élt házasságban, mikor 2007-ben megválasztották, de 10 hónappal később már a modell-énekes Carla Brunit vezette oltár elé, Sarkozy utódja, Francois Hollande pedig 2014-ben azért kényszerült különválni a first lady Valerie Trierweilertől, mert kiderült, hogy viszonyt folytat Julie Gayet színésznővel.

Ezek a hírek ugyan mind-mind címlapsztorik voltak és magánéleti válságot eredményeztek, a főszereplők politikai karrierjét azonban nem befolyásolták, ellentétben például a magyar Borkai-üggyel.

Amerikanizálódás az ezredfordulótól?

A BFM TV hírtelevízióban példa nélkülinek nevezte a Griveaux-botrányt a „Sexus Politicus” című könyv társszerzője, Christophe Dubois, aki azonban nem vonna párhuzamot az Egyesült Államokkal.

- A francia választókat az különbözteti meg az angolszászoktól, hogy jóval kevésbé puritánok. Házasságtörés például még soha nem volt gátja annak, hogy egy politikus a hivatalában maradhasson, vagy induljon egy választáson – mondta Dubois.

Eltérő véleményen van a Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutató-igazgatója, aki a Marianne magazinnak adott interjúban úgy foglalt állást, hogy a politikai szférát érintő amerikanizálódási folyamat, azaz, hogy az erkölcsi kérdések mindinkább fókuszba kerülnek, már a 2000-es évek elején elkezdődött. Barthelemy Courmont arra is figyelmeztet, hogy a Griveaux-botrány hatására a jövőben nagyobb figyelem irányulhat a politikusok magánéletére.

- Laclos és Voltaire országában a puritanizmus hasonló formát kezd ölteni, mint amilyen az Egyesült Államokban is jelen van – fogalmazott Courmont az interjúban.

Inkább politikai, semmint morális állásfoglalás

Alátámasztani látszik az IRIS-igazgató véleményét egy kedden közzétett közvélemény-kutatás eredménye. A megkérdezett ezer ember többsége (57%) helyesli Griveaux visszalépését, azonban a felmérést végző IFOP közvélemény-kutató intézet úgy összegez, hogy ennek inkább politikai mintsem morális okai lehetnek.

Erre utal, hogy nincs jelentős eltérés, hasonló arányban értenek egyet a visszalépéssel a magukat vallásosnak, ateistáknak, homoszexuálisnak vagy szexuális szabadelvűnek – olyannak, aki már küldött magáról meztelen képet másnak – vallók.

Egy múlt havi közvélemény-kutatás szerint egyébként Benjamin Griveaux – a hivatalban lévő polgármester, Anne Hidalgo és a szélsőjobboldali jelölt, Rachida Dati mögött – csak a harmadik legesélyesebb jelölt volt Párizs irányítására, mindössze 20 százalékos támogatottsággal.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Letartóztatták a Macron főpolgármester-jelöltjéről szivárogtató orosz aktivistát

Szexbotrányba keveredett és visszalépett a párizsi főpolgármester-jelölt

Az elnök titkos szerelme: Mitterrand kettős élete