Veszélyben van az amúgy is törékeny békefolyamat Törökország és a Kurdisztáni Munkáspárt között. Vasárnap éjszaka kurdok és rendőrök csaptak össze a
HIRDETÉSVeszélyben van az amúgy is törékeny békefolyamat Törökország és a Kurdisztáni Munkáspárt között.
Vasárnap éjszaka kurdok és rendőrök csaptak össze a délkeleti régióban található Dzsizrében. Az összetűzéseket megelőzően, több városban is ezrek vonultak utcára Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér elfogásának 16. évfordulóján. Azt követelték, hogy a hatóságok engedjék szabadon a PKK vezetőjét, hirdessenek amnesztiát a harcok résztvevőinek, és a török kormány tegye lehetővé a kurd autonómiát.
- A békefolymatnak valóságon kell alapulnia, kurázsira van hozzá szükség, de mindenekelőtt jó szándékra. Nem elég beszélni róla nap mint nap, konkrét lépések kellenek – jelentette ki Ahmet Davutoglu török miniszterelnök.
A PKK azonban azzal vádolja az ankarai kormányt, hogy miatta akadtak el a békéért folytatott tárgyalások
- Ha a kormány a béketárgyalások közepette biztonsági törvényalkotáson gondolkodik, azt kell mondjam, nem a mi oldalunkon áll. Hibát követnek el – mondta Elahattin Demirtas, a kurdokat képviselő legnagyobb párt egyik vezetője.
A kurdok és törökök közötti feszültség enyhült, amikor 2013 márciusában Öcalan tűzszünetet rendelt el a három évtizede zajló kurd függetlenségi harcban. A viszony azonban ismét megromlani látszik, amióta a kurdok szerint Ankara nem nyújtott kellő támogatást az Iszlám Állam dzsihádistái ellen vívott harcukhoz.
A kurdok a Törökország délkeleti részétől Irán közepéig terjedő, Irak és Szíria északi részét érintő hegyes területen élnek. Saját államuk sosem volt, de hagyományaikat, dialektusaikat, törzsi szerveződésüket megőrizték. Többségük szunnita muszlim vallású, de vannak köztük keresztények és jazidik is. A legtöbben, 12-15 millióan Törökországban élnek, ahol a lakosság 20 százalékát teszik ki.