A török külügyminiszter beszélt erről Ankarában, miután aláírt egy katonai együttműködési megállapodást a szíriai kormány magas rangú küldöttségével. Izrael védelmi politikája és a szíriai kurdok szerepvállalása stratégiai kérdés Törökország számára.
HIRDETÉS
Törökország katonai kiképzéssel és tanácsadással támogatja az új szíriai hadsereg felállítását. Ezt a török külügyminiszter jelentette be Ankarában egy sajtótájékoztatón, ahol Szíria destabilizálásával vádolta Izraelt és a szíriai Kurd Demokratikus Erőket.
Hakan Fidan úgy fogalmazott, hogy Izrael és a szíriai kurdok aláássák a véres polgárháború után lábadozó ország újjáépítését. "A mi tanácsunk az izraeli kormánynak, az izraeli népnek mindig is az volt, hogy biztonságukat ne szomszédaik gyengeségében, kaotikus viszonyaiban keressék - mondta a török külügyminiszter, és azzal folytatta, hogy épp ellekezőleg, Izrael biztonságát csak a szomszédos államok jóléte és stabilitása garantálhatja.
A török diplomácia vezetője arra utalt, hogy az izraeli légierő többször is csapást mért szíriai területekre azóta, hogy a szíriai lázadók villámoffenzívájukkal megdöntötték az Aszad-rezsimet múlt év decemberében. Az izraeli kormány biztonsági kockázatokkal indokolta a műveleteket.
Ami pedig a polgárháborúban jelentős szerepet játszó, a szíriai-török határvidéken élő kurd kisebbséget illeti, az új szíriai vezetés egyelőre nem tudta integrálni milíciáikat a reguláris hadseregbe. És ez annak ellenére aggasztja a török vezetést, hogy saját kurd ellenzékének fegvyeres ereje, a Kurdisztáni Munkáspárt több mint 40 évi harc után bejelentette feloszlását májusban.
A szíriai kurdok kitartanak
A Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) és az általuk irányított Szíriai Demokratikus Erők (SDF) viszont folytatják harcukat a mostaninál nagyobb kurd autonómiáért. Be is jelentették, hogy nem teszik le a fegyvert, ami megnehezíti a március 10-i megállapodás után meghirdetett "terrormentes Törökország" program végrehajtását is.
Fidan nehezményezte, hogy a kurdok magukra nézve nem tartják kötelező érvényűnek a szíriai kormánnyal kötött márciusi megállapodást.
Fidan kijelentette, hogy vannak "olyan fejlemények, amelyeket Törökország nehezen tolerál". Ilyen például az, hogy a kurd milíciák Törökországból, Irakból, Iránból és Európából érkezett fegyveresei, akik a polgárháborús harcokban részt vettek, nem hagyták el Szíriát. Ankara számára nem megnyugtató, mondta a török külügyminiszter, hogy a szervezet nem alkalmazkodik a helyzethez. "Éppen ellenkezőleg, azt látjuk, hogy kivárnak, figyelik, mi történik Damaszkuszban és Ankarában, hogy ha esetleg probléma adódna, hasznot húzzanak belőle. Ne gondolják, hogy mi ezt nem látjuk, mert látjuk" - tette hozzá, ésazzal folytatta, hogy Törökország jóindulatú, de nem balek, úgyhogy a szíriai kurdok gondolkozzanak el azon, hogyan tudnának együttműködni Ankarával Szíria újjáépítésében.
Mi az a március 10-i megállapodás?
Damaszkusz március 10-én bejelentette, hogy megállapodást kötött a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erőkkel arról, hogy a szervet civil és fegyveres intézményei integrálódnak az ország állami struktúrájába. a folyamat azonban megrekedt. Az SDF kijelentette, hogy a Szíria átmeneti kormánya által bejelentett alkotmányos nyilatkozat nem tükrözi Szíria sokszínűségét. Így aztán egyelőre nem hajlandóak végrehajtani azt, amit a megállapodásban vállaltak, mert szerintük a szíriai kormány sem úgy jár el, ahogyan arra ígéretet tett.
Az országban hónapok óta bosszúhadjáratok sorozata zajlik elsősorban az Aszad-rezsim kegyeltjei, az alavita közösség ellen. A kormányerőket rendre kivezénylik a szunnita igazságosztók megfékezésére, de eddig csak időlegesen sikerül békét teremteniük.
A török vezetés szerint Izrael is fenyegetést jelent Szíria jövőjére
A szíriai drúzok lakta Suwayda városában zajló összecsapásokról szólva Fidan azt mondta: "Izrael lett az egyik legfontosabb szereplője ennek a sötét képnek".
"Szíria Izrael térségbeli expanziós politikájának egyik alappillére. Úgy tűnik, hogy a szíriai zavarkeltéssel Izrael saját nemzetbiztonságát gondolja megteremteni, ezért mindent belead". Fidan szerint ez nem jó módzser, sőt kontraproduktív. "Tisztában kell lenniük azzal is, hogy minden lépésük újabb válságokat idéz elő. Az általuk tett lépések nemcsak arra az országra, hanem az azzal szomszédos összes államra hatással vannak" - mondta.
Júliusban véres összecsapások voltak Szíriai déli részén a helyi drúz milíciák és szunnita muszlim törzsek között. Több százan meghaltak, és ezrek menekültek el. A drúz közösség elleni célzott támadásokat beduinok elleni bosszúhadjáratok követték. Ezek során a kormányhadsereg a beduinok oldalára állt, habár ezt a vezérkar nem tette hivatalossá.
Izrael több tucat légicsapással próbálta megfékezni a vérontást elsősorban azért, mert jelentős drúz lakosság él az izraeli megszállás alatt lévő Golan-fennsíkon is.
A szíriai kormány óva int mindenkit a zavarkeltéstől
Aszad al-Sajbani szíriai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az ország területi integritása és stabilitása perdöntő a régió stabilitása szempontjából. A Suwaydában történt összecsapásokra utalva kijelentette: "Ami Suwaydában történik, az Szíriában történik. A mi népünk ellen történik. Az államunk felelős ezért. Márpedig a helyzetet Izrael hozta létre. Nem akarunk szektariánus konfliktusokat a térségben, békefolyamatot akarunk".
A Szíriai Demokratikus Erők augusztus 8-i haszakai konferenciájáról pedig azt mondta, hogy annak résztvevői nem a szíriai népet képviselték. Szerinte ez egy kudarcra ítélt kísérlet volt. "Március 10-én volt egy megállapodás, amely szerint a szíriai állam felelősséget vállal valamennyi kisebbség védelméért. Azt szeretnénk, ha a bölcsesség győzedelmeskedne. Ezeket a kérdéseket mindig is a szíriai nép és a kormány bevonásával oldották meg" - mondta.
A damaszkuszi kormány tiltakozása Párizsban
Az SDF által az északkelet-szíriai Haszakában augusztus 8-án megrendezett "közös álláspont konferenciát" követően a kormány bejelentette, hogy nem vesz részt a Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF) Franciaországban tervezett tárgyalásokon. Az indoklás szerint a haszakai konferencia "csapást mért a folyamatban lévő tárgyalási erőfeszítésekre", ezért nem ülnek tárgyalóasztalhoz Párizsban egy olyan párttal, amely bármilyen ürüggyel vagy álcával a korábbi rezsim korszakát akarja újjáéleszteni".
A konferencia helyi kisebbségeinek kurd, arab, asszír, örmény és türkmén képviselőit "szeparatista figuráknak" nevezte a kormány. Egy kormánytisztviselő a hivatalos szíriai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ez egy törékeny szövetség, amely olyan pártokat foglal magában, amelyek közös célja volt a rezsim megdöntése, de nagyon sok minden másban nem értenek egyet.
Az Egyesült Államok és Franciaország jelentette be július 25-én, hogy az SDF szíriai integrálásáról tárgyalások lesznek hamarosan Párizsban. A nyilatkozatot Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter, Tom Barrack az USA szíriai különmegbízottja és Aszad al-Sajbani szíriai átmeneti kormányának külügyminisztere jelentette be.