A javasolt keret magában foglalja a leromlott területek helyreállítását és a porviharok kezelését is, mivel a térség egyre nagyobb vízhiánnyal néz szembe.
Üzbegisztán új keretet javasolt a közép-ázsiai klímaügyi együttműködésre, amely közös korai előrejelző rendszereket, zöld technológiákat és új finanszírozási mechanizmusokat irányoz elő a növekvő környezeti fenyegetések kezelésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Shavkat Mirzijojev elnök az ENSZ COP31 klímakonferenciáján, Antalyában, Törökországban ismertette a három elemből álló Klímaintegrációs Modellt, amelynek célja a térségi válaszok összehangolása a olvadó gleccserekre, a vízhiányra és az aszályra adott válaszokban.
„Egyetlen ország sem képes önállóan kezelni a klímaváltozás jelentette kihívásokat” – mondta Mirzijojev a világ vezetőinek, és közös fellépésre szólította fel a közép-ázsiai államokat.
A javaslat arra az időszakra esik, amikor a térségre egyre nagyobb nyomás nehezedik közös, a mezőgazdaság és az áramtermelés szempontjából létfontosságú vízkészleteire. A Világbank (forrás: angol) adatai szerint Közép-Ázsia gleccsereinek felszíne az elmúlt hat évtizedben mintegy 30 százalékkal csökkent, ami hosszú távon veszélyezteti a vízellátást.
Háromrészes terv a közép-ázsiai regionális együttműködésre
Üzbegisztán javaslatának első eleme az éghajlati információk megosztására összpontosít. Mirzijojev elnök egy regionális rendszer létrehozását szorgalmazta a környezeti kockázatokra vonatkozó adatok cseréjére, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) támogatásával.
Ez magában foglalna egy, a természeti katasztrófákra vonatkozó korai előrejelző rendszert és a fokozatos környezeti változások közös nyomon követését, hogy az országok jobban előre tudják jelezni a megosztott erőforrásokat érintő kockázatokat.
A második rész olyan technológiák elterjesztését célozza, amelyek segítik a leromlott minőségű földterületek helyreállítását, a szénmegkötést a száraz térségekben, valamint a por- és homokviharok elleni küzdelmet.
Üzbegisztán azt is javasolta, hogy a Közép-Ázsia ECO-EXPO nevű éves rendezvényt alakítsák át állandó platformmá, amely összeköti a környezeti technológiák szolgáltatóit, a befektetőket és a regionális hatóságokat.
A harmadik rész a klímaalkalmazkodás finanszírozására összpontosít. Az elnök nemzetközi fejlesztési bankokkal való együttműködést sürgetett kedvezményes támogatások biztosítására, valamint olyan új finanszírozási eszközök kidolgozására, amelyek a vízhiánnyal és elhúzódó aszállyal küzdő térségek sajátosságaira épülnek.
Mirzijojev megerősítette, hogy Üzbegisztán 2027-ben átveszi az Aral-tó megmentéséért létrehozott Nemzetközi Alap elnökségét. A szervezet a közép-ázsiai országokat fogja össze a közös vízgazdálkodási és környezeti kihívások kezelésére.
A nemzeti klímacélok kapcsán az elnök közölte, hogy Üzbegisztán határidő előtt teljesítette korábbi célját, és az üvegházhatású gázok GDP-egységre jutó kibocsátását 35 százalékkal mérsékelte.
Üzbegisztán célja az is, hogy 2030-ra villamosenergia-termelésének 54 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon.
264 millió eurós klímaprogram Közép-Ázsiának
A csúcsértekezlettel párhuzamosan hivatalosan elindítottak egy 264,4 millió euró értékű programot, amely Üzbegisztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A hét évre szóló kezdeményezés neve Climate-Resilient Landscapes in Central Asia (CLiCA), amelyet a Zöld Klíma Alap 2026. október 28-án hagyott jóvá, a megvalósítás 2027-es kezdésével (forrás: angol).
A program a Zöld Klíma Alap és német fejlesztési partnerek forrásait hangolja össze, a Európai Beruházási Bank pedig lehetséges további finanszírozási partnerként szerepel. Összköltségvetése több finanszírozási forrást tartalmaz, nem egyetlen támogatásból áll.
A tervezett beruházásból 103,7 millió eurót Üzbegisztán kap, ahol a projektek a károsodott ökoszisztémák helyreállítására és a vidéki közösségek támogatására összpontosítanak a mind nehezebb éghajlati feltételekhez való alkalmazkodásban.
A program 18 000 hektár erdőterület és 123 000 hektár legelő rehabilitációját irányozza elő, emellett csepegtető öntözés bevezetését, szárazságtűrő növényfajták használatát és a mezőgazdasági finanszírozáshoz való jobb hozzáférést.
Mintegy 12 000 gazdálkodó számára terveznek klímatanácsadási szolgáltatásokat, míg a program célja az, hogy Üzbegisztánban körülbelül 342 000 ember éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességét javítsa.
Klímafinanszírozás és nemzetközi együttműködés
A COP31 margóján Mirzijojev Mafalda Duartéval, a Zöld Klíma Alap ügyvezető igazgatójával folytatott megbeszélést a klímafinanszírozásról és a Aral-tó térségének környezeti helyreállításáról. A Meteorológiai Világszervezet főtitkárával, Celeste Saulóval folytatott tárgyalások középpontjában az időjárás megfigyelése és a por- illetve homokviharok előrejelzése állt.
Az ENSZ tisztségviselőivel, Jasmin Fouaddal és Alexander De Croóval folytatott megbeszélések a sivatagosodásra, a földterületek helyreállítására és a klímaalkalmazkodásra összpontosítottak.
A vízbiztonság, a megújuló energia és az infrastrukturális beruházások szintén napirenden voltak a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőivel, Alexander Stubb finn elnökkel, valamint Abdulaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokon.
Ettől függetlenül Üzbegisztán és Törökország környezetvédelmi együttműködési megállapodást írt alá, amely a klímaalkalmazkodást, a szennyezés megelőzését, a hulladékgazdálkodást és a sivatagosodás elleni küzdelmet fedi le.
Mirzijojev emellett Georgia és Szlovénia elnökeivel, Banglades miniszterelnökével és a Türk Államok Szervezete főtitkárával is tárgyalt a szélesebb gazdasági és diplomáciai együttműködésről.